201988. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő szerkezet

HU 201988 B A találmány tárgya zárt üvegtartályokkal kiala­kított hőszigetelő szerkezet főleg építmények, ipari berendezések, tartályok napkollektorok hővédel­mének javítására, mely zárt, alacsony hővezetési tényezője gázzal töltött, vagy vákuumozott üvegtar­­tály-elemekből áll, melyek belső felületét adott esetben részben, vagy egészében szelektív sugárzó bevonat borítja, külső burkolat fedi. Az elemek mechanikai kapcsolatot biztosító alacsony hőveze­tési tényezője térkitöltő anyaggal építhetők össze. A csővezetékek és más ipari, energerikai beren­dezések hőszigetelését mint ismeretes jelenleg két­féle módszerrel valósítják meg. Az elsőként említhető módszer szerint kis sűrű­ségű atmoszférikus nyomású gázt, legtöbbször leve­gőzárványt tartalmazó ásványi anyag, fém, vagy mű­anyag hőszigetelést alkalmaznak. E csoportba tartoznak a salak, kőzet, üveggyapot termékek poliuretán és más műanyaghabok, a gyűrt alumíniumfólia stb. hőszigetelések (dr. Menyhárt: Az épületgépészet kézikönyve - Műszaki Kk. Bp. 1977 - 263. oldal). Az ilyen hőszigetelések hatékonyságának gátat szab, hogy a közbezárt gáz nemcsak hővezetés, ha­nem konvektiv áramlás útján is továbbítja a hőt. Salakgyapot és más hasonló termékek esetén, ha a tömési sűrűség, vagyis a szilárd anyag tartalom nagy, annak magas hővezetési tényezőjű érvénye­sül. Ha viszont a tömési sűrűség túlságosan kicsi, a levegő konvekciós áramlása növekedik. A zárt ha­bok (pl. poliuretán) nedvesedésre hajlamosak. Szá­raz állapotban is, az elérhető legkedvezőbb hőveze­tési tényező X = 0,03 W/mK. (Ismerve, hogy a levegő X-ja ~ 0,023 W/mK). A hőszigetelés állapota a fellépő nedvesedés, öregedés, összenyomódás következtében azonban tovább romlik. A műanyaghabok tűzvédelmi, tűzállékonysági szempontból is kifogásolhatók. Gyártásuk, alkal­mazásuk környezetszennyeződéssel jár (pl. cianid tartalmúak). A fém csővezetőkek korrózióját gyak­ran elősegítik. A megkívánt hőszigetelési képesség elérése céljából olykor 50 cm vtg. szigetelést kell készíteni. A másodikként említhető ismert módszer sze­rint csővezetékek esetében a fent ismertetett hátrá­nyok egy része a vákuumhőszigeteléssel csökkent­hető. A szuper alacsony, vagy magas hőmérsékletű közeget szállító vezetékeket ún. cső a csőben típusú technológiával alakítják ki; a fémből készült ha­szoncsövet ugyancsak fém köpenycsövek veszik kö­rül, és a közöttük levő teret (adott esetben a hagyo­mányos, az előzőekben ismertetett hőszigetelés el­helyezése után) vákuumszivattyúval megszívják. A sugárzásos hőcsere csökkentésére a gyűrű ala­kú térben kis emissziós tényezőjű anyagot pl. alu­míniumfóliát helyeznek el. Ha a tér hermetikussága megfelelő, akkor vákuumozni csak időszakosan kell, adott esetben azonban folyamatosan üzemelő vákuumszivattyú alkalmazása is szükségessé válhat. Ezen módszer előnye, hogy általa a gyűrű alakú tér, azaz a hőszigetelő réteg és levegő réteg egyen­értékű hővezetési tényezője akár 50%-nál jobban csökkenthető. Hátránya viszont, hogy igen precíz munkát, vákuumtömör hegesztést igényel olykor 1 szabadtéri viszonyok között is a nagy terjedelmű csővezetéken. Ezért ez a módszer nehezen alkal­mazható, pl. hőtároló tartályok szigetelésére. A fém köpenycső korrózióra érzékeny - a legki­sebb korróziós lyukadás a vákuumszigetelés haté­konyságát nagy mértékben lecsökkenti. A köpeny­cső korrózióvédelme ezért a vákuumszigetelés fon­tos és költséges része. Az ismert eljárás közös hátránya, hogy megfelelő karbantartás hiányában kezdeti tulajdonságuk hát­rányosan megváltozik. További hátrányuk, hogy az ilyen hőszigetelések nem fényáteresztőek, pedig az építőiparban és az energetikában is szükség van olyan hőszigetelések­re, amelyek a különböző hullámhosszúságú elekt­romágneses sugárzásokat szelektív módon engedik át. Az aktív szoláris rendszerek kollektorai és az épületek hővédelme például olyan hőszigetelést igényelnek, melyek a napsugárzás látható fény-tar­tományába eső részét átbocsátják, az infravörös tartományba eső hősugarakat pedig nem engedik át. A találmányunkkal célunk, hogy a vákuumhőszi­getelést, mely elvileg a legnagyobb hőszigetelőké­pességgel bír, továbbfejlesztve olyan megoldást ja­vasoljunk, amelynél a vákuumhőszigetelés előnyei nagyobb élettartammal, megbízhatósággal párosul­nak és emellett a szelektív sugárzásos hőátadás is biztosítható. További célunk, hogy azonos hővédelem mellett a szigetelés geometriai méreteit - vastagságát - csökkenteni lehessen. A találmány alapjául az a felismerés szolgál, hogy az élelmiszeriparban és háztartásokban alkal­mazott termoszüvegek sok tekintetben megfelelnek a fenti kívánalmaknak. Hasonló hőszigetelések ki­alakítására az üveg, mint anyag ugyanis kiválóan alkalmas, minthogy:- a vákuumot hosszú ideig (évekig) képes fenn­tartani (pl. termoszüvegek, TV-képcsövek, rádió­lámpák stb.);- alapanyaga mindenütt megtalálható, jól alakít­ható, iparosított technológiával olcsón gyártható;- korrózióállósága, hőmérséklettűrése nagyon jó, a legkedvezőtlenebb körülmények között alkal­mazható;- hővezetési tényezője alacsony, ami azért is fontos, mert a vákuumteret határoló fémfelületek (hőhidak) a hőszigetelés hatékonyságát nagy mér­tékben rontják;- az elektromágneses hullámok tekintetében a megkívánt szelektív áteresztő képességgel rendel­kezik, a látható fénysugarakat átereszti, a hősuga­rakat elnyeli. Az a tulajdonsága szükség esetén is­mert technológiai eljárásokkal (alfoncsorozás) mó­dosítható. Az alumínium, réz, ezüst, vagy más színesfémből készült néhány mikron vastagságú réteg, melyet a vákuumtér felőli oldalon hordnak fel, lehetővé te­szi, hogy az üvegfelület nemcsak a látható fényt, hanem a hősugarakat is visszatükrözze. Ez az eljá­rás a hőszigetelést segíti elő. Az így kialakított elem hőszigetelő képessége 1 cm vastag vákuumtér ese­tén egyenértékű lehet 10-15 cm műanyaghab hőszi­getelés termikus ellenállásával. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom