201982. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű erőgép

HU 201982 B A találmány tárgya belsőégésű erőgép, legalább egy égéstérrel, amelybe diszperzióvezetéken ke­resztül az üzemanyagvezetéken át bevezetett folyé­kony és/vagy porszerű, adott esetben gázalakú üzemanyagból, például benzinből, vagy dízelolaj­ból, valamint vízből képzett diszperzió, továbbá le­vegővezetéken keresztül égési levegő vezethető. Továbbá, az égéstér az égési gázokat és gőzöket elvezető kipufogóvezetékkel van kapcsolatban, amelybe a forró gázok és gőzök lehűlésekor képző­dő kondenzátumot befogadó kondenzgyűjtőtér van építve. Ez a kondenzátum kondenzvezetéken ke­resztül elvezethető és az üzemanyagvezetéken ke­resztül hozzávezetett üzemanyaggal együtt diszper­­gálható. Az ilyen belsőégésű erőgép lehet például olyan kialakítású, amelynél égéstérben elmozdíható du­gattyú van elrendezve. A belsőégésű erőgép lehet azonban például turbina is. Belsőégésű motoroknál már ismert az az intéz­kedés, hogy a benzinhez vizet adagolnak, ezáltal üzemanyagmegtakarítást érnek el. Ehhez üzem­anyag-víz diszperziót kell előállítani, amelyet az­után a tiszta üzemanyag helyett vezetnek az égés­térbe. Javasoltak már olyan megoldást is, amely szerint a kész diszperziót benzinkutaknál bocsátanák ren­delkezésre a megfelelően kialakított járművek szá­mára. Ilyen esetben a diszperzió már a finomítómű­ben előállítható lenne nagynyomású porlasztással, vagy ultrahangos diszperzióval. Ezzel viszonylag egyszerű előállításra nyílna mód kiváló minőség mellett, ami közel 35%-os üzemanyagmegtakarí­táshoz vezet. A fenti javaslatnak azonban számos hiányossága van, aminek következtében ez a javas­lat a gyakorlatban ezidáig nem terjedhetett el. Ilyen hiányosság, hogy a benzinkutaknál külön tartályok szükségesek a diszperzió tárolására, amelyeket pe­dig a korrózió megakadályozása céljából rozsda­­mentes anyagból kell készíteni. Az ilyen tartályok tárolása is problematikus, mivel a diszperziók nem fagyállóak, éppen ezért legfeljebb -3 °C-ig tárolha­tók. Továbbá, a diszperzió tárolhatósága időben is korlátozott, mivel bizonyos idő eltelte után a disz­perzió nemkívánatos módon szétválik. A fentieken túlmenően az ilyen diszperzióval üzemelő gépjár­műnek a teljes üzemanyagrendszerét - beleértve természetesen az üzemanyagtartályt is - korrózió­­álló anyagból kell készíteni, illetve a meglevő gép­járműveknél ilyenre kell kicserélni. További prob­léma, hogy a kipufogóberendezés által kibocsátott gőzök jelentős mértékben károsítják a környezetet. A fentiekhez járul, hogy valamennyi gépjárművet azonos diszperzió viszonnyal (üzemanyag/víz) kell üzemeltetni, mivel csak egy egész pontos viszony­nak megfelelő diszperziót adhatnak a benzinkutak. Olyan megoldás is ismert, hogy a belsőégésű motor égéstereibe ne csak üzemanyagot, vagy por­lasztón keresztül üzemanyaglevegő keverékét ve­zessék, hanem járulékosan vizet is egy további por­lasztón, vagy befecskendezőegységen keresztül. Ezzel a megoldással kb. 40%-os üzemanyagmegta­­karítás érhető el. Hátránya viszont, hogy járulékos tetemes ráfordítást igényel, nevezetesen nem csu­pán második porlasztót, vagy befecskendezőszi­1 vattyút, hanem a víz számára külön tartályt is. En­nek a tartálynak pedig meglehetősen nagy méretű­nek kell lennie, amely töltött állapotában a gépjár­mű súlyát számottevően megnöveli, hiszen sokkal több víz szükséges az üzemeltetéshez, mint üzem­anyag. A problémát tovább nehezíti, hogy az üze­meltetéshez desztillált víz szükséges, hiszen a veze­tékes víz rövid időn belül a befecskendezőfúvóka, illetve a porlasztó dugulását okozná. A desztillált víz alkalmazásával viszont nő az üzemi költség, így kérdésessé válik az üzemanyagmegtakarításból vé­gül is származó előny. Az US 4 412 512 számú szabadalmi leírásból ismert olyan üzemanyagrendszer, amelynél a forró gázok és gőzök lehűtésénél keletkező kondenzátu­mot és az üzemanyagot emulgálják. Az emulziót azután befecskendezőszivattyú szállítja a belsőégé­sű motorhoz. Ennél az elrendezésnél hátrányként jelentkezik az a hőveszteség, amely a gőz konden­­zálása révén a kipufogórendszerben keletkezik. Ez a kondenzációs hő megfelel annak a párolgási hő­nek, amelyet az égési gázok vonnak el. Ez az oka annak, hogy ennél a megoldásnál kb. 50%-os vizet tartalmazó keverékarány felső határként szerepel. Ha a keverési arány ezt az értéket túllépi, akkor a hatásfok erősen lecsökken. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok ki­küszöbölése, azaz olyan belsőégésű erőgép létreho­zása, amellyel üzemanyag-víz diszperzióval optimá­list megközelítő hatásfokú üzemeltetés válik lehe­tővé, továbbá az összes ebből származó előny élvez­hető, viszont a gépjármű járulékos felszerelése, il­letve átépítése viszonylag korlázotott lehet, a kör­nyezet megterhelése pedig csökkenthető. A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt típusú belsőégésű erőgépnél azzal oldottuk meg, azaz a találmány lényege, hogy egyrészt a kipufogóveze­tékbe, másrészt a levegővezetékbe, illetve a disz­­perzió-levegőkeverék vezetékébe a bevezetett égé­si levegőt, illetve a diszperzió-levegő keverékét a forró kipufogógázokkal és -gőzökkel felmelegíteni képes hőcserélő van iktatva, amely a kondenzgyűj­­tőtérrel kapcsolatban van. Továbbá, a kondenzve­­zeték - amelybe előnyösen kondezszivattyú van építve - diszpergátor beömlésére csatlakozik, amelyben a kondenzátum és az üzemanyagvezeté­ken bevezetett üzemanyag diszpergálható. A belsőégésű erőgép találmány szerinti kialakí­tásával tehát a kipufogógázokban levő vízgőznek a hőcserélőben történő kondenzálása révén az égési levegő, illetve a diszperzió-levegő keverék melegí­tését érjük el. A találmány szerinti megoldás azt a körülményt használja ki, hogy a forráspont a nyo­mással nő. Mivel a kipufogórendszerben mindig nagyobb nyomás uralkodik, mint a szívócsőben, a hőenergia felvétele révén elpárolog a beszívott friss levegőben levő diszperzió. Ez a hőenergia pedig a kipufogórendszerben kondenzálódó gőzök maga­sabb hőmérsékletén szabadul fel. Annak érdeké­ben, hogy ezt az energiamennyiséget a találmány szerinti belsőégésű erőgép energiamérlegének javí­tására használjuk, hőcserélőt alkalmazunk, amivel hatásos hatásfok javulást érünk el. A kondenzátumot a találmány szerint a diszper­zió előállítására hasznosítjuk, amely a gépjárműben 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5Q 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom