201980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületszerkezetek, célszerűen függőfolyosók tartószerkezeteinek utólagos megerősítésére
HU 201980 A 1 A találmány eljárás épületszerkezetek, főleg függőfolyosók tartószerkezeteinek utólagos megerősítésére, melynek során lényegében a meglevő szerkezetek elvesztett teherbíróképességét pótoljuk vagy kiegészítjük és az épületszerkezetre, például függőfolyosóra ható igénybevételnek a függőleges teherhordó falazatokra való átadását a pótlólagos megerősítés által lehetővé tesszük. A teherbírásukat részben veszített épületszerkezetek, függőfolyosók utólagos megerősítésének, illetve kiváltásának ismert és általában alkalmazott módjai az alábbiak szerint csoportosíthatók: Legrégibb megoldás a szerkezetcsere, melynek során a régi szerkezet teljes egészében lebontásra kerül és újat építenek annak helyére bármely ismert, hagyományos építési móddal. E megoldás hátrányai az alábbiak: A felújítás teljes időszakára kettős nehézállványt kell létesíteni, melyek közül az egyik a bontási és építési munkákat, a másik pedig az épület rendeltetési céljait szolgálja, pl. a ház lakóinak közlekedésére áll. Az általában négy-ötszintes épületeknél ez négyzetméterenként mintegy 0,6-0,8 m3 jó minőségű költségtényezőt képvisel a beépítési anyag vonatkozásában, nem is véve figyelembe a szakipari munkák költségeit. Ezen megoldás szerint a kibontott anyagok, burkolatok, szerkezet anyagok (korlát, acélgerenda stb.) már nem kerülnek használatra, teljes egészében elvesznek, az eltávolítás, szállítás költségtényezőként mutatkoznak. Az újonnan kialakított szerkezet az épület eredeti képével általában nincs összhangban, ez az építési mód általában ilyent nem tesz lehetővé. A kivitelezés hosszú időt, nagy élőmunka ráfordítást igényel, emellett anyagigénye, az anyagok mozgatása, bedolgozása stb. a felújítási hatásfok további romlását eredményezi. Egy másik ismert mód a kiegészítő szerkezetek beépítése. Ennél a megoldásnál kizárólag acélszerkezeteket használnak teherviselési célok javítására ill. elérésére, mégpedig utólagosan befalazott, általában ferde támasszal kiegészített acélgerendákat és trapézlemezt alkalmaznak, melyeknek felső üregeit kiinjektálják behelyezés után. E megoldás főbb hátrányai a következők: A régi és az új szerkezet együttdolgozása nincs megoldva, ezért a pótlólagos megerősítő szerkezet nem tudja kihasználni a régi, még meglevő szerkezet teherbírását, és ez a körülmény az amúgy is nagy fajlagos acélfelhasználást még tovább fokozza. A kivitelezés rendkívüli szakértelmet, gondos munkát és körültekintést kíván meg, ami az acélgerendák fészkeinek kézi csömöszköléssel való kibetonozásában és az injektálásnál mutatkozik különleges igényként. Az itt elkövetett hibák a művelet végzése során rendszerint nem láthatók, ezért előre nem látható problémák forrásai lehetnek. A szabadon maradó acélszerkezetek folyamatos korrózió elleni védelmet igényelnek, amely körülmény a fenntartási, karbantartási munkákat nagy mértékben megnöveli. Az utólagosan beépített kiegészítő acélszerkezetek az épületek építészei képét teljes mértékben megváltoztatják, nem egyszer 2 esztétikai szempontból meg nem engedhető módon rontják a városképet. Végül ugyancsak ismert megoldás régi szerkezet cseréje előregyártott vasbeton lemezekre, amikor a régi szerkezetet teljes egészében eltávolítják, és újakat építenek be helyettük, nevezetesen az említett vasbetonlemezeket. A megoldás hátrányai röviden az alábbiak: A régi szerkezet lebontásra kerül, ezzel számottevő, egyébként még használható anyag vész kárba. A nagy súlyú elemek mozgatása csak különleges gépekkel lehetséges, melyek az épületek zárt udvaraiba csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem vihetők be. Az épületek, belső udvarok tagoltsága miatt a folyosók jelentős részén nem alkalmazhatók az ismert építőipari gépek, így például sarkoknál, falvégeknél, liftakna csatlakozásoknál, árkádos beépítéseknél stb. A felsorolt vagy hasonló helyeken hagyományos módon, kézi erővel lehet az előregyártott részekhez csatlakozni. Az előregyártott lemezek rendszerint újonnan beépített konzolokra támaszkodnak, amelyek az előzőekben már ismertetett hátrányokkal építhetők csak be, és a továbbiakban szabadon maradó szerkezetekké válnak. A találmány a meglevő hiányosságokon kíván javítást eszközölni, és feladata egyrészt az anyagtakarékos megoldás biztosítása, másrészt a felújítás menetének gyorsítása, az esztétikai követelmények kielégítése. A fentieknek megfelelően a találmány eljárás épületszerkezetek - célszerűen függőfolyosók - tartószerkezeteinek utólagos megerősítésére, melynek során részben előregyártott elemekből, részben a helyszínen lőttbetonozással együttdolgozó vasbetonszerkezetet alakítunk ki, és meghatározója, hogy a megerősítésre kerülő, meglevő szerkezetet (pl. függőfolyosót) megvizsgáljuk, melynek során meghatározzuk az alkalamzandó vasbeton konzolok méreteit, tengelytávolságukat. A meglevő szerkezet alsó síkjáról a vakolatot, gyengült részeket eltávolítjuk, majd az említett alsó síkra hálóvasalást erősítünk. A tehervieslő falazat kijelölt helyein az előregyártott vasbeton konzolok számára fészket készítünk véséssel vagy hasonló módon. A fészkekbe az előregyártott vasbeton konzolok felfekvő részein túlnyúló, szabadon hagyott armatúra végeket a fészekbe illesztjük. A vasbeton konzolok felső síkjából kiálló acél armatúrát a hálóvasalással keresztezési pontjaikon összehegesztjük. Ezután a fészkeket, valamint a meglevő szerkezeten rögzített hálóvasalást hézagmentesen lőttbetonnal kitöltjük. Végül adott esetben önmagában ismert módon - pl. vakolással - felületkezelést végzünk. A találmány előnye, hogy az így képzett tartószerkezet teherviselés szempontjából egységes, együttdolgozó rendszert képez, különleges segédmunkálatok, pl. nehéz állványozás nélkül készíthető, ami a találmány gazdaságos voltát támasztja alá. A rajzok a találmány szerinti eljárás alapján készített függőfolyosót ábrázolják példaként, ahol az 1. ábra a felmenő falazat a konzollal látható, részben nézetben, illetve metszetben, a 2. ábra az 1. ábra szerintinek keresztmetszete, ill. részben nézete. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
