201971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etanol előállítására melasz fermentálásával

HU 201971 A A találmány tárgya eljárás etanol előállítására szénhidráttartalmú szubsztrátum fermentorban történő fermentálásával, amelynek során a fermen­­torból folyamatosan fermentációs folyadék áramot vezetünk el, amelyből centrifugálással élesztőben dús áramot választunk le, ezért a fermentorba visszavezetjük és a lényegében élesztőmentes ára­mot egy első desztillációs lépésben etanolban gaz­dag fejtermékre és a visszamaradó folyékony fenék­termékre választjuk szét, amelynek egy részét a fermentorba visszavezetjük és a fennmaradó részt egy második desztillációs lépésben a maradék eta­nol kihajtásával lényegében etanolmentes koncent­rált cefrévé alakítjuk. A folyamatos cefre és élesztő visszavezetéssel működő ismert eljárás (4 358 536. számú US szaba­dalmi leírás) egyik lényeges előnye az alacsony víz- és energiaigény, amely a melléktermékként kapott cefre bepárlásához szükséges. Ha a szokásos fer­mentálás során nyersanyagként például nádcukor melaszt alkalmazunk, nem fermentálható anyag formájában legfeljebb mintegy 10 tömeg% száraz­anyag (DS) tartalmú cefre nyerhető, míg az említett folyamatos visszavezetés esetén a második desztil­lációs lépésben kapott cefre DS-tartalma 22-25 tö­­meg%, a fermentorban található anyag DS-tartal­ma mintegy 15 tömeg%. Elméletileg a cefre végső DS-tartalma tovább növelhető és ezáltal a bepárlásához szükséges ener­gia tovább csökkenthető a vízbevezetés egyszerű csökkentésével és az első desztillációs lépésben nyert intermedierek cefre visszavezetési arányának növelésével. Az ismert folyamatos visszavezetési eljárásnál a vízbevezetés minimális mennyisége két lényeges kritériumtól függ. Az egyik feltétel abból adódik, hogy a nyersanyagban levő nem fermentál­ható anyagok egy része, amelynek koncentrációja csökkenő vízbevezetés esetén növekszik, ozmotikus hatású oldott sókat és molekulárisán oldott anyago­kat tartalmaz. Ha az ozmotikus hatású anyagok koncentrációja a fermentációs folyadékban túllép egy bizonyos határt, az élesztő növekedésének üte­me alacsonyabb lesz, mint az élő élesztősejtek pusz­tulási üteme. Az etanolkitermelés az aktív élesztő­sejtek számának csökkenése miatt, valamint a még aktív élesztősejtek etanoltermelő képességének csökkenése miatt visszaesik. A vízbevezetés mértékét meghatározó második tényező a rendszer áramlási képességeiből ered. Mérsékelt mennyiségű ozmotikus hatású oldott anyagot tartalmazó szemcsés nyersanyag fermentá­lása esetén például a vízbevezetés minimális mennyiségét átalában nem az oldható anyagok mennyisége, hanem a rendszer fluiditásának bizto­sítása érdekében az oldhatatlan anyagok maximális mennyisége határozza meg. Bizonyos cukornyers­anyagok, így cukorrépa és nádcukor melasz fer­mentálása esetén azonban a fluiditás olyan alacsony vízbevezetést tesz lehetővé, amely az ozmotikus ha­tású anyagok túl nagy koncentrációja következté­ben szinte teljesen leállítja a fermentálást. A találmány feladata az etanoltermelő fermen­tálás módosítása a második desztillációs lépésben nyert cefre szárazanyag tartalmának további növe­lése érdekében. 1 A találmány értelmében ezt a feladatot etanol répa- vagy nádcukor melasz fermentálásával törté­nő előállítása során úgy oldjuk meg, hogy a vízbe­vezetést például az alkalmazott melasz szubsztrá­tum koncentrációja alapján szabályozva az első sza­kaszban a fermentorben (FI) a nem fermentálható anyagok szárazanyag (DS) tartalomként számolt koncentrációját a kezdeti 5-15 tömeg% értékről 20-30 tömeg% értékre növeljük, amely tartomány­ban az élesztő etanoltermelő képessége lecsökken, majd az adott fenéktermék visszavezetésével vég­zett folyamatos fermentálást és desztillálást a má­sodik szakaszban legalább a nem-fermentálható anyagok vonatkozásában megadott magas koncent­rációig folytatjuk, miáltal a nem-fermentálható anyagok átlagos koncentrációja a fermentorban a két szakaszban meghaladja a 20 tömeg% értéket. A répa- és nádcukor melasz kifejezés alatt olyan különböző cukortartalmú frakciókat értünk, ame­lyek a cukornak cukornádból vagy cukorrépából történő feltárása során keletkeznek. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a víz beve­zetését etanol melaszból történő fermentálása so­rán az ismert recirkulációs eljáráshoz képest le­­csökkentjük, és így az ozmotikus hatású anyagok fermentor-beli koncentrációját oly mértékben megnöveljük, hogy az élesztő növekedés és etanol­termelő képességének fenntartása tovább nem biz­tosítható, bizonyos, bár csökkent mértékű, etanol­termelő képesség hosszú időn keresztül mégis fenn­tartható, és így a cefre átlagos DS-tartalma jelentős mértékben növelhető. Azt találatuk továbbá, hogy a cefre DS-tartalmának növelése és a bepárlási költségek ezzel összefüggő csökkenése kiegyenlíti a hosszú idejű folyamatos fermentor üzemelési mód­szerről a korlátozott időtartalmú szakaszos üzeme­lésre való áttérés költségeit. A szakaszos üzemelés költségei a gyakori indításból és a fermentor kiürí­téséből, az indításonként szükséges új élesztő elő­állításának költségeiből és az alacsonyabb átlagos etanoltermelés költségeiből tevődik össze. Ha a melasz fermentálását hosszú időn keresztül állandó 10-18 tömeg% DS tartalom mellett végezzük, a fermentációs folyadék 1 m-ére számolva óránként 8-15 kg etanol nyerhető, míg a találmány szerinti eljárás alacsonyabb átlagos etanoltermelés órán­ként és m3-enként 5-9 kg. Az élesztő etanoltermelésének csökkentésével olyan állapot érhető el, amikor az állandó etanol­­termeléshez szükséges élesztő populáció a fermen­torban csak az élesztő növekedését elősegítő oxi­gén- és tápanyag adagolással tartható fenn. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi az eredeti folyamatos visszavezetéses eljárás egy sor előnyének megtartását vagy megerősítését. így más etanol-fermentáló eljárással összehasonlítva a ta­lálmány szerinti eljárás során a fermentációs folya­dék tartózkodási ideje a fermentorban csak 4-10 óra, ez az átlagos időtartam, amíg a folyadék eléri az első desztillációs lépést és mintegy 80-100 °C hőmérsékletre melegszik, mielőtt nagyobb részét fertőtlenített állapotban a fermentorba visszavezet­nénk. így a teljes rendszer vonatkozásában nagyon alacsony ferőzési rizikót biztosíthatunk. Emellett, a találmány szerinti eljárás során a fertőzési rizikót 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom