201970. lajstromszámú szabadalom • 1,0-40 tömegszázalék olajtartalmú emulziók megbontására alkalmas készítmény

HU 201970 A os hőmérséklet eléréséig. A sókeverék hozzáada­­golása előtt az emulzióból mintát veszünk, ennek alapján megállapítjuk az összetételét és olajtartal­mát, és ennek függvényében választjuk meg az al­kalmazott sókeverék mennyiségét és minőségét. Ezután a kezelt emulzió tömegére számított 1,5— 5,0 t% mennyiségű találmány szerinti készítményt adunk. A készítmény feloldódására kb. 3-4 percig kell várni, ezután a fázisok elkülönülése elkezdő­dik. Kívánt esetben az emulzió megbontása során hőközlést alkalmazhatunk. A szeparációhoz szük­séges idő (3-24 óra) eltelte után a képződött olajos fázis ismert módon (normál szeparációval vagy be­nyomatott víz segítségével, felső lefejtéssel) elvá­lasztható az alsó vizes fázistól, amely sótartalma miatt hígítva csatornázható. A készítmény használata előtt az emulzió pH-ját nem szükséges egyéb vegyszerek hozzáadásával be­állítani, a szeparáció anélkül is lejátszódik. A sze­paráció kőolajbázisú emulzióknál könnyen végbe­megy, hőközlés általában nem szükséges, míg a szintetikus eredetű emulziók megbontásához a hő­közlés előnyös. A találmány szerinti készítmény előnyei a követ­kezők:- egyszerű, könnyen hozzáférhető szervetlen sókból álló keverék alkalmazható a szeparációra,- a szétválasztás kvantitatív, a vizes fázis olajat nem tartalmaz,- sem anionos, sem kationos, sem szerves anya­gok nem kerülnek a szeparáció után a vizes fázisba,- a vizes fázist hígítva közvetlenül a csatornába vezethetjük, mivel egyszerű hígítással iontartalma az előírt határértékek alá csökkenthető,- a szétválasztás egy készülékben könnyen és biztonságosan kivitelezhető, a méretnagyítás nem okoz minőségromlást,- harmadik, iszapos fázis, környezetszennyező hulladék képződése elkerülhető,- az olajos fázis fűtésre alkalmas,- a készítmény magas olajtartalmú zagyok meg­bontására is alkalmas. A találmány szerinti készítményt az alábbi pél­dákkal szemléltetjük anélkül, hogy a találmányt a példákra korlátoznánk. A példákban és a leírásban mindig az adott só kristályvizet tartalmazó alakját értjük, így alumíni­um-szulfát alatt Al2(S04)3.18H20-t, míg magnézi­um-szulfát alatt MgS04.7H20-t értünk. 1. példa 1 kg 10 tömeg% olajtartalmú emulziót 65-70 °C- ra melegítünk, majd a tömegére számított 5,0% alábbi összetételű készítményt adunk hozzá: Ammónium-szulfát 25,0 g Ammónium-klorid 20,0 g Kálium-karbonát 2,5 g 18 órás állás után az olajos fázist elválasztjuk, tömege 0,1 kg. 2. Összehasonlító példa Emulzióbontás Castrol-lal 1 kg, 101% olajat tartalmazó emulziót levegővel 5 keverünk, majd pH = 3 eléréséig savanyítjuk 1:1 hígítású sósav segítségével, majd az emulziót 15 percig keverjük. A savas emulzióhoz ezután 0,8 mól/1 alumínium-szulfátot adunk, és 30 percig ke­verjük. Az olajos réteget az emulzió felületéről le­kanalazzuk. A vizes fázis pH-ját ezután 8,8-8,0 ér­tékre állítjuk be. A kapott pelyhes csapadékot, amely az oldatban levő szerves anyagokat is tartal­mazza, 1-2 órai állás után távolítjuk el. A kapott olaj mennyisége 0,08 kg. Az 1. és 2. példa szerinti készítménnyel való kezelés után a vizes és olajos fázist összehasonlítva a következő értékeket kapjuk: 6 vizes fázis jellemzői 1. példa 2. példa (mg/kg) (mg/kg) szerves oldószer extraktum 86,0 87 kémiai oxigénigény 173,0 1750 lebegő anyag 151,0 30 ossz. só tartalom 24,6 3840 réztartalom 6,4 6,0 vastartalom 45,0 52,0 nikkel tartalom 0,41 0,6 króm tartalom 0,2 0,2 ólom taralom 0,1 0,1 cianid tartalom 0,00 0,01 olajos fázis jellemzői lobbanáspont 184,0 °C 192 °C fűtőérték 29828,28 24000 kJ/kg kJ/kg kéntartalom 0,91% 1,41% üledék 2,71% 4,81% víztartalom 36,51% 40,01% A fenti adatokból látható, hogy a találmány sze­rinti készítménnyel kezelt emulzió esetén a kapott vizes fázis kémiai oxigénigénye és ossz. só tartalma lényegesen kisebb, mint az ismert készítménnyel kezelt emulzió esetén. Mivel a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő iontartalom határértékeket egyszerű hígítással beállíthatjuk, a vizes fázis továb­bi kezelése nem szükséges, hígítás után közvetlenül a csatornába ereszthető. Az olajos fázis üledéktartalma a találmány sze­rinti készítménnyel való kezelés esetén kb. fele, mint amikor az ismert megoldás szerinti készít­ményt használjuk. Utóbbi esetben az olaj több vizet is tartalmaz, ezért fűtőértéke kisebb, mint a talál­mány szerinti készítmény alkalmazása esetén. További előny, hogy a találmány szerinti készít­mény alkalmazása esetén harmadik fázis (pelyhes csapadék) nem képződik, ezért ennek elválasztása és elhelyezése gondot nem okoz. 3. példa 1 kg 25 °C hőmérsékletű, 1,5 t% olajtartalmú emulzióhoz a tömegére számított 1,5 t% mennyi­ségben az alábbi összetételű készítményt adjuk: Ammónium-nitrát 40 tömegrész Kalcium-klorid 35 tömegrész Kálium-karbonát 15 tömegrész Nátrium-hidrogénkarbonát 10 tömegrész 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom