201965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antikoaguláns hatású hirudin-peptidek előállítására

HU 201965 B A tal41mápy tárgya eljárás új, antikoaguláns ha­tású, hirudin-peptidek előállítására. Az aníikoagulánsok hasznos gyógyászati anya­gok például az akut mélyvénás trombózis a tüdőem­bólia, a végtagok akut artériás embolizálódása, a miokarcfiális infarktus és a szórt intavaszkuláris ko­aguláció (véredényen belüli vérrögképződés) keze­lésében. Úgy tartják, hogy az antikoagulánsok pro­­filaktikus (megelőző jellegű) beadása reumatikus vagy arterioszklerózisos szívbetegségben szenvedő betegeknél meggátolja az embóliák ismételt megje­lenését, valamint gátolja bizonyos sebészeti trom­­boembóüás komplikációk fellépését. Ezen ható­anyagok javallottak továbbá koszorúéri és agy-ér­rendszeri betegségek kezeléséhez. Az artériás trombózis - különösen a szívizom és a vérellátását biztosító artériákban - a legfőbb halálokok közé tartozik. A hirudin egy 65 tagú polipeptid, melyet piócák nyálmirigyeiből nyernek ki. Trombin-specifxkus in­hibitor, koagulálásgátló. Bár a nyálkivonatból izo­lált hirudin nagyon hatásos, a korlátozott mennyi­ség, a költségek és a bármely ilyen méretű fehérje beadásával általában együttjáró allergiás reakciók miatt klinikai felhasználásra kevéssé alkalmas. Kísérleteink során azonosítottuk a hirudinnak azt a specifikus részét, mely - legalábbis részben - e peptid koagulálásgátló hatását okozza. Ezt a részt kémiai úton szintetizáltuk, és megállapítottuk, hogy bizonyos analógjai a trombin receptorhelyéhez kö­tődnek, de nem kötődnek a térben elkülönült enzi­mes hasítási helyhez. A szintetikus peptidek kötő­dése kompetitive megakadályozza a fibrinogén kö­tődését a trombin receptorhelyéhez, ami a fibrin­­termelés és a vérrögképződés előfeltétele. A talál­mány szerinti eljárással előállított peptridek jelen­tős antikoaguláns hatást mutatnak, és az a szokatlan képességük, hogy a trombinnak csak a receptorhe­lyéhez kötődnek, a hasítási helyhez pedig nem kö­tődnek, tudományos szempontból érdekes és szá­mottevően hozzájárul az antikoaguláns terápia fej­lődéséhez. Tehát a találmány tárgya eljárás (I) általános képletű vegyületek, ahol X jelentése 3-7 szénatomos kétbázisú alkánkar­­bonsav-maradék, Ai jelentése egy vegyértékkötés, A2 jelentése Tyr, A3 jelentése Glu, A4 jelentése Pro, Pip, Azd, A5 jelentése Ile, Árjelentése Pro, Pip, Azd, Árjelentése Glu, As jelentése Glu, Árjelentése Ala-Cha, A10 jelentése D-Glu, Y jelentése -OH csoport, azzal a kikötéssel, hogy az A4 és Ar nem lehet azonos jelentésű. A leírásiban az aminosavak neveit a következő­képpen rövidítettük: Alá- alanin Ile - izqleucin, Cha - ciklphexil-alanin, Pro - prolin, 1 Tyr - tirozin Glu - glutaminsav Pip - L-2-pipekoimsav Azd - L-azetidin-2-karbojdlát A természetben előforduló aminosavak az ala­nin, izoleucin, tirozin, prolin és a glutaminsav. A „lipofil aminosavak” kifejezésen a következő ami­­nosavakat értjük: Tyr, He és Pro. A természetes aminosavak tartalmaznak egy ki­­rális szénatomot. Az itt említett aminosavak, ha­csak másként nem jelezzük, L-konfigurációjúak. Az A10 szubsztituens helyén szereplő aminosav D- konfigurációjú. A peptidek szerkezetét szokás sze­rint úgy írtuk le, hogy a láncvégzáró aminocsoport a lánc baloldalán, a láncvégzáró karboxilcsoport pedig a lánc jobboldalán helyezkedik el. Az (I) általános képletű polipeptidek bármely nem toxikus szerves vagy szervetlen savval reagál­­tatva gyógyászatiig elfogadható sót képezhetnek. E célra megfelelő szervetlen savak például a sósav, hidrogén-bromid, kénsav, foszforsav és a savas fémsók, mint például a nátrium-monohidrogén-or­­tofoszfát és a kálium-hidrogén-szulfát. Szerves sav­ként alkalmazhatunk mono-, di- vagy trikarbonsa­­vakat. Ilyenek például az ecetsav, glikolsav, tejsav, piroszőlősav, malonsav, borostyánkősav, glutársav, fumársav, malonsav, borkősav, citromsav, aszkor­­binsav, maleinsav, hidroxi-maleinsav, benzoesav, hidroxi-bcnzoesav, fenil-ecetsav, fahéjsav, szalicil­sav, 2-fenoxi-benzoesav és szulfonsavak, mint pél­dául metán- és 2-hidroxi-etán-szulfonsav. Az ami­nosav molekularész láncvégzáró karboxilcsoportja bármely alkalmas szervetlen vagy szerves bázissal képezhet nem toxikus karbonsavas sót. Ilyenek pél­dául az alkálifémekkel, például nátriummal vagy káliummal, az alkáliföldfémekkel, például kalcium­mal, vagy magnéziummal, a IIIA csoport könnyűfé­méivel, például alumíniummal, valamint a szerves primer, szekunder és tercier aminokkal, dibenzil­­amin, 1-etén-amin, N,N’-dibenzil-etilén-diamin, dihibrabietil-amin, N-(kis szénatomszámú)alkil-pi­­peridin - vagy bármely más alkalmas aminnal kép­zett sók. Az (I) általános képletű vegyületeket szi­lárd fázisú szekvenciális - szintézissel állítjuk el. A szilárd fázisú szekvenciális eljárást az ismert auto­matizált módszerekkel, például automatikus pep­­tidszintetizátorral hajthatjuk végre. Ebben az eljá­rásban az a-aminosavat egy gyanta jellegű hordo­zóhoz kötötten alkalmazzuk. Gyanta jellegű hordo­zóként bármely, a polipeptidek szilárd fázisú előál­lításához szokásosan alkalmazott gyantát használ­hatunk. Ez előnyösen 0,5-3% divinil-benzollal tér­hálósított polisztirol, mely az a-amino-védett ami­nosav kiindulási anyag észterezési helyeinek bizto­sítására klór-metilezett vagy hidroxi-metilezett. A hidroxi-metilezett gyanta egyik példáját írják le Bodanszky és munkatársai [Chent. Ind. (London) 38, 1597-98 (1966)]. Egy klór-metilezett gyanta ke­reskedelmi forgalomban kapható a Bio Rád Labo­ratories cégnél, Richmond, Caliornia, és egy ilyen gyanta előállításának leírása megtalálható Stewart és munkatársai „Solis Phase Peptides Synthesis” című könyvében (Freeman & Co., San Francisco 1969), Chapter 1, pp. 1-6. A védett aminosavat a Gisin [Helv. Chem. Acta, 56, 1476 (1973)] által leírt 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom