201944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoxazolo-azepin-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
5 HU 201944 B 6 tésében, új információk befogadásának elősegítésében, továbbá olyan hiányosságok kezelésében, mint az enyhe öregségi feledékenység, tanulási képesség hiánya és bizonyos visszamaradottságból eredő státuszok, például minimális agyi rendellenességek. A találmány szerinti vegyületek más területen történő felhasználását jelenthetik a vegyes betegségek, igy a dizlexia (olvasási zavar), aphasia (beszédzavar) és Tourett-6ZÍndróma gyógyítása. Az (I) általános képletü vegyületek megismerést elősegítő hatásainak és a neuron-aktivitást serkentő hatásának hasznosságán túlmenően azt találtuk, hogy ezek a vegyületek értékesek az elektromos sokk okozta amnézia megelőzésében is. Az ilyenfajta aktivitás nemcsak a memória-zavaroknál és az időskori szenilitásnál hasznosítható, hanem az elektromos sokk okozta amnézia elleni védekezésre is. Az elektromos sokkot bizonyos pszichiátriai betegek, különösen depressziós betegek kezelésére alkalmazzák, akik a hagyományos terápiával szemben ellenállóak. Dokumentumokkal alátámasztott tény, hogy az elektromos sokkal történő kezelés nem kívánatos amnéziáB mellékhatást okoz a betegeknél. A találmány szerinti vegyületek, amelyek az elektromos sokk következtében kialakult amnézia elleni védekezés során aktivitást mutattak, igen hasznosak lehetnek a pszichiátriai kezelések során alkalmazott elektromos sokkolásoknál. A vegyületek ugyancsak hasznosak a gyógyszerek, például benzodiazepinek, alkohol stb. vagy traumák, például fejsérülések, poszt-neuro-sebészi beavatkozások által okozott amnéziák ellen. Összefoglalva a fentieket, a találmány szerinti vegyületeknek az agyi funkciókat serkentő hatásuk van, igy különösen alkalmasak elmezavarok, például megismerési képesség és memória serkentésére, az amnézia megszüntetésére és/vagy megelőzésére és bizonyos egyéb kezelésekre. Az emlősök agyi funkcióit serkentő eljárás lényege, hogy hatékony mennyiségű (I) általános képletü vegyületet vagy ennek gyógyászatilag elfogadható savad dlciós sóját alkalmazzuk szisztémiás kezelés útján. Az (I) általános képletü vegyülettel történő kezelés és adagolás a referencia-vegyületekkel azonos módon történik (vö. a piracetám esetében Reisberg és munkatársai [Drug Development Research, 2475- -480 (1982)], Weng és munkatársai [Rational Drug Therapy 17(5), 1-4 (1983)], Reisberg és munkatársai [.Psychopathology in the Aged’, kiadó Cole és Barett, Raven Press, New York, 243-245. oldalak (1980)] és a pramiracetám esetében Butler és munkatársai [J. Med. Chera., 27, 684-691 (1984)] közleményei). Bár az adagolást és az adagolás módját minden esetben gondosan meg kell határozni és függ a beteg korától, súlyától és állapotától, a kezelés módjától és a mentális zavar mértékétől, általában a napi adag 0,1 g-10 g, előnyösen 0,5-5 g orális kezelés esetén. Néhány esetben a kielégítő terápiás hatást alacsonyabb adaggal lehet elérni, más esetekben magasabb adagok szükségesek. A klinikai farmakológiában jártas szakember számára nyilvánvaló, hogy az (I) általános képletü vegyületből adandó napi adagot egyszeri vagy többszöri alkalommal lehet adagolni. A .szisztémiás kezelési mód' kifejezés orális, szublingvális, nazális, dermális, rektélis, intramuszkuláris, intravénás és szubkután kezelési módokat jelent. Azt találtuk, hogy ha a találmány szerinti vegyületeket orálisan kezeljük, akkor valamivel nagyobb mennyiségű anyag szükséges ugyanolyan hatás eléréséhez, mint amit parenterális kezeléssel érünk el. A klinikai gyakorlat szerint a kezelést előnyösen a vegyület olyan koncentrációja mellett végezzük, amely hatékonynak bizonyul anélkül, hogy káros vagy kedvezőtlen mellékhatást okozna. A gyógyszerkészítmények általában az agyi funkciók serkentéséhez szükséges mennyiségű (I) általános képletü vegyületet vagy ennek gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóját tartalmazzák gyógyászatilag elfogadható segédanyagokkal összekeverve. A hatékony gyógyászati kezeléshez szükséges gyógyszerkészítmény legalább egy találmány szerinti vegyületet tartalmaz minimális vagy maximális mennyiségben, például 95X-0.5X mennyiségben gyógyászatilag elfogadható vivöanyagokkal együtt; erre a célra egy vagy több szilárd, szemi-szilárd vagy folyékony vivőanyagot vagy más nem-toxikus, inert és gyógyászatilag elfogadható segédanyagot alkalmazhatunk. Ezeket a készítményeket előnyösen adagolási egységekként készítjük el, például ezek az egységek a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges számított dózist vagy annak többszörösét tartalmazzák. A gyakorlatban általában az adagolási egység 1, 1/2, 1/3 vagy egyszeri adagot vagy ennél kevesebbet tartalmaz. Egy egyszeri adag előnyösen olyan mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, amely elegendő ahhoz, hogy egy vagy több adagolási egységgel történő kezelés után a kívánt hatást érjük el, általában a teljes napi adagot, ennek felét, harmadát vagy még kevesebbet naponta egyszer, kétszer, háromszor vagy többször adjuk be. Ezekben a készítményekben más terápiás hatású anyagok is jelen lehetnek. Előnyösen olyan gyógyszerkészítményeket alkalmazunk, amelyek adagolási egységenként 0,1-1 g hatóanyagot tartalmaznak é6 ezeket tabletták, kapszulák, porok, vizes vagy olajos szuszpenziók, szirupok, elixirek vagy vizes oldatok formájában készítjük. Orális kezelésre előnyösen tablettákat, kapszulákat alkalmazunk és ezek szokásos segédanyagokat tartalmaznak, ilyenek például a kötőanyagok, mint a szirup, akácia, zselatin, szorbit, tragantmézga vagy polivinil-pirrolidon, a töltőanyagok, mint laktóz, cukor, kukoricakemé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
