201923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazin-származékok és sóik, valamint ezen piperazin-származékokat és sóikat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 HU 201 923 B 6 Azokat a (X) általános kcpictíí vegyületeket, amelyek képletében R6 halogénatom, úgy állíthatjuk elő, hogy egy olyan (X) általános képlctű vegyületet, amelynek képletében R6 hidroxiesoport, halogénező szerrel, így szulfinil-kloriddal, szulíinil-bromiddal, oxalil-klorid­­dal, foszfor-triklorid-oxiddal vagy hasonlókkal reagál­tatok. A fentiek szerint előállított (X) általános képlett! vegyülctckben Rl jelentése hidrogénatom. Egy (X) általános képlett! vegyületet, amelynek kép­letében R6 rövidszénláncú alkoxicsoport, úgy állítha­tunk elő, hogy például egy (IX) általános képlett! vegyü­letet a szokásos Wittig reakciónak alávetünk. A Wittig reakcióban használt Wittig reagens egy (XII) általános képlett! dialkil-foszfonát - a képletben R1 a fenti jelen­tésű és R7 és R8, amelyek azonosak vagy különbözők, rövidszénláncú alkilcsoportok - nátrium- vagy lítium­származékát (előállítva dialkil-foszfonát és nátrium­­hidrid vagy lílium-bromid, valamint trictil-amin reak­ciójával) és egy (XIII) általános képlctű foszforán-ve­­gyületet - a képletben R1 és R8 a fenti jelcnlésűck - tartalmaz. Egy (X) általános képlctű vegyületet, amelynek kép­letében R6 rövidszénláncú alkoxi-karbonil-oxicsoport, úgy állítjuk elő, hogy egy olyan (X) általános képlctű vegyületet, amelynek képletében R6 hidroxiesoport, rö­vidszénláncú alkoxi-karbonil-kloriddal rcagállatunk. Az így kapott (X) általános képlctű vegyülct izolálás nélkül használható a következő reakcióban. Egy (XI) általános képlctű vegyületet úgy állítunk elő, hogy egy megfelelő (X) általános képlctű vegyületet rcdukálószerrel, így nátrium-bórhidriddcl, lítium-alu­­mínium-hidriddcl, diizobutil-alumínium-hidriddcl vagy hasonlókkal szokásos módon redukálunk. Egy (V) általános képlctű vegyületet úgy állítunk elő, hogy egy (XI) általános képletű vegyületet halogéne­­zőszerrcl, így szulfinil-kloriddal, szulfinil-bromiddal, foszfor-tribromiddal, vagy hasonlókkal vagy trifenil­­-foszfin és tetrabróm-metán kombinálásával a szokásos halogénezésnek vagy mctánszulfonil-kloriddal vagy to­­luolszulfonil-klorddal halogénezésnek vagy szulfonile­­zésnek alávetünk. Az így előállított (V) általános képlctű vegyülct izo­lálás nélkül használható a következő reakcióban. Egy (III) általános képletű vegyületet úgy állítunk elő, hogy egy (V) általános képlctű vegyületet az 1. vagy 2. előállítási eljárás szerint pipcrazinnal rcagállatunk. Egy (VI) általános képlctű vegyületet úgy állítunk elő, hogy egy (X) általános képlctű vegyületet adott esetben dchidratálpszcr, így N,N’-diciklohexil-karbo­­diimid, dictil-foszforil-cianid vagy hasonlók jelenlété­ben egy (IV) általános képlctű vcgyülcttcl vagy az 1. vagy a 2. előállítási eljárás szerint rcagállatunk. Azokban a (IX), (X), (XI), (V), (VI) és (III) általános képlctű vegyülctckben, amelyek képletében R hidroxi-, amino- vagy karboxicsoportlal szubsztituált rendcso­port, a hidroxi-, amino- vagy karboxiesoportot előzete­sen egy szokásos védőcsopcrttal megvédhetjük és a reakció elvégzése után a szokásos védőcsoportot ismert módon eltávolíthatjuk. Az előállított (I) általános képlctű piperazin-szárma­­zékok vagy sóik a szokásos eljárásokkal, így cxtrakció­­val, kristályosításai, oszlop-kromatográfiával vagy ha­sonló módon izolálhatók és tisztíthatok. Az (I) általános képlctű piperazin-származékok vagy sóik ismert eljárások, így oxidáció, redukció, kondenzá­lás, szubsztitúció, dehidratálás, hidrolízis és hasonlók kombinálásával más (I) általános képlctű piperazin­­származékokká vagy sóikká alakíthatók. Ha a találmány szerint előállított vegyületeket gyógy­szerként használjuk, akkor ezeket beadhatjuk orálisan vagy parentcrálisan, önmagukban vagy adalékanyagok­kal, így gyógyszerészetileg elfogadható töltőanyagok­kal, hordozókkal vagy hígítókkal keverve, tabletták, kapszulák, 'granulátumok, finom granulátumok, porok vagy injekciók alakjában. Orálisan beadva a vegyülct dózisa általában körülbelül 10-600 mg/nap felnőttek­nél, és ez a mennyiség beadható egyszerre vagy több részletben, és függ a beteg korától, súlyától és szimptó­­máitól. A találmány szerinti tipikus vegyülctek farmakoló­giái hatásait az alábbiakban részletesen ismertetjük. Az 1. táblázatban felsorolt találmány szerinti vegyü­leteket az alábbi kísérletben hidroklorid formájában használva kaptuk az egyes kísérleti eredményeket. A vizsgálatokat a Merck Index, 11. kiadás (Rahway, N. J., USA, 1989. 648. oldalán a „Flunarizin” címszó alatt megadott közleményekben ismertetett módszerek­kel végeztük. Kísérleti vegyületek 1. táblázat äsen /"A\ R 1. /N=CH-CH=CHn c-O 2. ^CH=N-CH=CH^-o 3. /N=CH-CH=CH^ •• 0CH3 ^°ch3 4. H " CH.,0 & 5. •• 6, ii “ 7. ^N=CK-CH=CHn c J<°> o~> 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom