201911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új bifenil-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 HU 201 911 B 6 elő, hogy valamely (VII) általános képletű vegyülctct - a képletben R3, R4 és az A-gyűrű jelentése a korábban megadott - ismert módon alkilczünk, majd a kapott terméket dimctil-formamiddal rcagáltatjuk egy alkil-lí­­tium jelenlétében, A (IV) általános képletű dihidrofurán-származékok úgy állíthatók elő, hogy valamely R5 helyén hidrogén­­atomot tartalmazó (III) általános képletű aldehid-szár­mazék dialkil-acetálját bórsavval vagy ccctsavval he­vítjük oldószerben. A következőkben egy olyan kísérletet ismertetünk, amelyben a vérszérum ossz kolesztcrinszintjérc, illetve HDL-koleszlerin szintjére kifejtett hatást vizsgálhatjuk. 5 vagy 6 egyedből álló csoportokba osztott, 110— 170 g testtömegű hím SD patkányokat 4 napon át ad libitum etetünk olyan táppal, amely 2 tömeg% koleszte­rint és 0,5 lömcg% nátrium-kolátot tartalmaz. Ezt köve­tően a patkányokat ad libitum etetjük ugyanezzel a táppal, amely azonban még 100 mg% dózisban kísérleti vegyületet tartalmaz. A patkányok kontroll csoportja olyan tápot kap, amely nem tartalmaz kísérleti vegyüle­tet. Három nappal később a patkányokat dietil-éterrcl elaltatjuk. Ezután megmérjük a patkányok testtömegét, majd vért veszünk a hasi aortából. A vért szobahőmér­sékleten 1 órán át állni hagyjuk, majd centrifugáljuk. Ezután a vérszérumban az ossz koleszterinszintet meg­mérjük enzimatikusan a Clinical Chemistry, 20. 470 (1974) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel. Ugyanakkor ugyanebben a vérszérumban a HDL-ko­­leszterin mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy elő­ször dextrán-szulfáttal a VLDL- és LDL-koleszterint kicsapjuk a Canadian Journal of Biochemistry, 47.1043 (1969) szakirodalmi helyen ismertetett módon, majd az ugyanezen a szakirodalmi helyen ismertetett módszer­rel enzimatikusan megmérjük a HDL-koleszterin mennyiségét. Az így kapott eredmények alapján a kí­sérleti vegyületeknek a vérszérum ossz koleszterin­­szintjére és HDL-koleszterinszintjére kifejtett hatását a következő képletek alapján határozzuk meg: A vérszérumban az ossz koleszterinszint százalékos csökkenése =>. Hatóanyaggal kezelt patkány-csoportokban a vérszérum ossz koleszterinszintjének átla­gos értéke = 1- ---------------------------------------------------------- X 100 A patkányok kontroll csoportjánál a vér­szérum ossz koleszterinszintjének átlagos értéke* A vérszérum HDL-koleszterin szintjének százalékos növekedése = Hatóanyaggal kezelt patkányoknál a a vérszérum ossz koleszterinszintjének átlagos értéke = 1- --------------------------------------------------------- X 100 A kontroll patkánycsoportban a vér­szérum HDL-koleszterin szintjének átlagos értéke** Megjegyzések: *: A kontroll csoportnál a verszérum ossz koleszterinszintjének átlagos értéke 152-230 mg/dl **: A kontroll a vérszérum HDL-koleszterin szintjének átlagos értéke 13,6-27,6 mg/dl. A kapott eredményeket a következd táblázatban adjuk meg: 1. táblázat (/) általános képletll vegyület A vérszé­­rum ossz koleszte­rin szintjé­nek csök­kenése (%) AHDL-kolcsztc­­rin szintjé­nek növe­kedése (%) A-gyűrű r'/r2 r3/r4 (IX) kép­letű cso­port-CC^Me-OMe 51 88 I (IX) kép­letű cso­port-C02Et-OMe 46 42 (X)kép­letű cso­port-C02Et-OMe 25 28 (IX) kép­letű cso­port (VHI) képletű csoport-OMe 35 39 (X) kép­letű cso­port (VIII) képletű csoport-OMe 20 74 Továbbá közvetlenül az előző kísérletben a vér ösz­­szegyűjtését követően mindegyik patkány máját kivesz­­szük, majd tömegüket megmérjük. Ezt követően a rela­tív májtömeget határozzuk meg az alábbi képlet alap­ján, majd az átlagos relatív májtömeget vetjük össze a kontroll csoport átlagos relatív májtömegével. A fenti kísérletekben használt kísérleti vegyületek nem okoz­tak lényeges növekedést a relatív májtömegben. Relatív májtömeg = Májtömck e jqq testtömeg A találmány közelebbről a következő példákkal kí­vánjuk megvilágítani. 1. példa 1,5 g 2-(alfa-acetoxi-3,4-dimctoxi-bcnzil)-3-liofén­­-karbaldehid és 1,8 gacetilén-dikarbonsav-dimetil-ész­­ter 2,5 ml benzollal készült oldatához hozzáadunk 29 mg tirfluor-ecctsavat, majd az így kapott reakcióelc­­gyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 1 órán át forral­juk. Lehűtése után a reakcióclegyct csökkentett nyomá­son bcpároljuk az oldószer eltávolítása céljából. A ma­radékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acctát 1 : 1 tér­fogatarányú elegyét használva. Az eluátumot csökken­tett nyomáson bepároljuk az oldószerek eltávolítása céljából, amikor 350 mg mennyiségben színtelen tű­­kristályok formájában 4-hidroxi-5,6-bisz(metoxi-kar­­bonil)-7-(3,4-dimetoxi-fenil)-benzo[b]tiofént kapunk. A terméket hexán és etil-acetát elegyéből átkristályosít­va 147-148 °C olvadáspontú, színtelen hasábkristályok kaphatók. NMR (CDCL3) delta: 3,62 (s, 3H), 3,86 (s, 3H), 3,93 (s, 6H), 6,94 (s, 3H), 7,38 (d, J=6 Hz, 1H), 7,65 (d, J=6 Hz, 1H), 11,73 (s, 1H) Tömegspektrum: (m/z): 402 (M+). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom