201893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizek nitrát és/vagy nitrit tartalmának kémiai úton történő eltávolítására

1 HU 201893 B 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés vizek (pl. felszínivíz, ivóvíz, talajvíz, rétegvíz, szennyvíz) nitrát és/vagy nitrit tartalmának eltávolítására. Az utóbbi néhány évtizedben az ivóvíz céljára szolgáló nyersvizekben jelentős mértékben emelkedett a nitrát töménysége. A növekedés egyik oka az, hogy az ivóvíz-ellátás a szennyvíztisztító kapacitásnál jobban fejlődött. A másk fontos nitrátszennyező a mezőgazdaságban felhasznált nitrogéntartalmú mű­trágyának a növények által fel nem vett hányada. Az ivóvíz nitráttöménységének növekedése fokozhatja egyes súlyos emberi betegségek előfordulási való­színűségét (pl. metheoglobinémia, rosszindulatú da­ganatok). A vízkészletek nitrátosodásának problémáját felis­merve a közelmúltban világszerte megindult a kutatás avégett, hogy kidolgozzák a nitrát eltávolításának módjait. A nitrátosodás megelőzése érdekében eljá­rásokat dolgoztak ki a szennyvíztisztítás harmadik lépcsőjben a nitrogén eltávolítására, továbbá a víz­­hasznosítás területén új megoldások születtek az ivóvíz céljára szolgáló nyersvizek nitrátkoncentráci­ójának csökkentésére. A meglevő nitrátmentesítő el­járások alapja biológiai, fizikai ill. fiziko-kémiai folyamat. Szennyvíz esetében a leggyakrabban alkalmazott eljárás a biológiai denitrifikáció. Előnye az alacsony beruházási költsége mellett egyszerű üzemvitele is. Egészségre ártalmatlan szénforrás felhasználásával az eljárást ivóvízre is alkalmazzák (186 653 lajstrom­számú magyar szabadalom). Ebben az esetben azon­ban a kezelt vizet védeni kell az esetleges keletkező bakteriális toxinok ill. patogén baktériumok ellen, az utótisztítás pedig jelentős fajlagos tisztítási költség növelő tényező lehet. Másik szennyvízre és ivóvízre alkalmazható biológiai eljárás az alacsonyabbrendű apatogén gombákkal végzett sejten belüli nitrát­redukció (186 451 lajstromszámú magyar szaba­dalom). A nagy kapacitástartományban ezzel az eljárással is alacsony fajlagos tisztítási költség érthető el, azon­ban a biológiai reaktorban végbemenő, és csak kis mértékben irányítható, biológiai folyamatok miatt ivó­víz esetében a kezelt víz jelentős mértékű utótisztítása szükséges. Mindegyik biológiai eljárásnak közös hát­ránya, hogy szakaszos működésük nem valósítható meg, és a tisztítást végző élőlény-tenyészet kialakí­tásához több nap szükséges. Fiziko-kémiai elven alapuló ismert nitráteltávolítási eljárás ivóvíz esetében a nitrát adszorpciója szelektív ioncserélőn a klorid ciklusú (Scholze, C.: Die Nit­ratelimination in der Trinkwasseraufbereitung. - Acta Hydrochim. Hidrobiol. 6. K. 5. sz. 1978) és HCO3 ciklusú (magyarországi bejelentés alapszáma: VA- 1520 műgyantákat használnak a nitrát vízből való kivonására. Az ioncserés eljárások előnye az egysze­rűségük, hátrányt jelent viszont, hogy a gyanták szelektivitása nem egyértelmű (pl. nagy szulfáttartal­mú vizek esetében az eljárás költségessé válik), to­vábbá a regenerátum kezelése, elhelyezése megold­hatatlan. Ismert eljárás vizek nitrátmentesítése fordított oz­mózissal és elektrodialízissel, azonban ezek a mód­szerek rendkívül energiaigényes, ennélfogva drá­gák. A költségek külön emeli az, hogy az eltávolítás hatásfoka a domináns ionok közül a nitrátra a leg­kisebb. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása csak különleges esetekben jöhet számításba. A találmány célja olyan új eljárás létrehozása, amely a meglévő eljárások fentebb ismertetett hiá­nyosságait kiküszöböli és azoknál nagyobb hatásfok­kal és gazdaságosabban oldja meg a nitrát és/vagy nitrit eltávolítását. A találmány alapja az a felismerés, hogy a vizek nitrát és/vagy nitrit tartalma katalizátor jellegű aktív felületen redukáló hatású szervetlen kemiká­liával könnyen és gyorsan redukálható, miközben a nitrát és/vagy nitrit döntő hányada nitrogén­gázzá alakul. A nitrát és/vagy nitrit eltávolításához a redukálószer sztöchiometrikus mennyisége elég­séges. Redukálószerként hidrazint ill. hidrazinsókat, katalizátorként aktívszenet célszerű használni. A reakció során az ammóniaképződés megakadályo­zására szükség szerint nyomnyi mennyiségű oxi­dálószert (pl. H2C>2-t) kell a tisztítandó vízbe adagolni. A kémia reakció során a nitrát illetve a nitrit redu­kálódik és nitrogéngáz, víz és hidrogénion keletkezik. A reakció sebessége a katalizátor felületen rendkívül nagy, 3-10 perc alatt kvantitatívan végbemegy. A reakció során egészségre káros reakció termékek nem keletkeznek. Az esetleges redukálószer-felesleg is tel­jes mértékben elbomlik a katalizátor aktívszén fel­ületen. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a ke­zelendő vízhez - eltávozandó nitrát és/vagy nitrit tartalomnak megfelelő - legalább sztcöhiometrikus mennyiségű kémiai redukálószert (pl. hidrazint) ke­verünk. A vegyszeres vizet nagy felületű szemcsés anyagot (pl. aktívszenet) tartalmazó kémiai reaktorba vezetjük. A nitrát és/vagy nitrit mentesített vizet szükség esetén (pl. ivóvíz) utóklórozzuk. A keletkezett nitrogéngázt a reaktorból elvezetjük. További előnyös hatást érünk, ha kémiai reaktor­ként aktívszénnel töltött oszlopot használunk. Az ammóniumképződés megakadályozására a ke­zelendő vízhez nyomnyi mennyiségű inhibitort (pl. hidrogénperoxidot) adagolunk. Az eljárást példán keresztül rajz segítségével is­mertetjük közelebbről. Az 1. ábra az eljárás egy lehetséges foganatosítási módjának folyamatábráját tartalmazza. A nitrát és/vagy nitrit tartalmú 1 kezelendő vizet 4 gyorsbekeverő vezetjük, majd adagoló szivattyú segítségével sztöchiometrikus mennyiségű 2 reduká­lószert (hidrazint) és adagolószivattyú segítségével 100 mg/1 töménységű 3 inhibitort (hidrogénperoxidot) adagolunk. A vegyszeres vizet elkeverjük, majd har­minc másodperces tartózkodási idő után az így 5 előkezelt vizet 6 reaktor tetején vezetjük be. A 6 reaktor töltött oszlop, amelynek töltete 7 támrétegen nyugvó 8 nagyfelületű szemcsésanyag és a támréteget és a töltetet műanyag szűrőgyertyákkal betelepített 9 fenéklemez tartja. Majd tíz perc tartózkodási idő után a nitrát és/vagy nitrit 10 mentesített vizet a reaktor alján, a 11 nitrogéngázt a tetején vezetjük el. Szükség esetén (pl. ivóvíznél) 12 utóklórozást is végzünk. A találmány szerinti eljárásunk alátámasztására közöljük kísérleti eredményeinket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom