201864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ízesítő anyag előállítására

1

HU 201864 B

2

mérjük egyenként a nedvességtartalmat és az oldódási sebességet.

Az eredményeket az A táblázatban adjuk meg.

Amint az eredményekből kitűnik, (I), (J) és (K) oldhatósága nagyon alacsony volt tárolás után is, míg (F), (G) és (H)-nak növekedett az

oldhatósága.

A táblázat

Minta

Nedvesség %

Oldhatóság *

I

n

m

Tárolás

Tárolás

előtt

után

F

9,2

4,21

13,9

1,5

10,2

G

10,1

4,24

14,1

1,4

9,2

H

11,3

4,32

14,5

1,6

8,6

I

1,5

4,16

14,2

1,2

1,8

J

13,4

4,19

14,4

1,5

1,9

K

16,1

4,22

14,6

1,7

1,9

I: A kiindulási kalcium-5’ribonukleotid nedvesség tartalma

II: A bevont kalcium-5’-ribonukleotid nedvesség tartalma tárolás után

III: Bevont termékekben a kalcium-5’-ribonukleotidra vonatkoztatott nedvességtartalom tárolás után.

* Rázási idő: 60 perc.

1. példa

700 g kamauba viaszt (op.: 83 °C) 100 °C-on megolvasztunk, majd 300 g finomszemcsés (149 pm nyílású szitán átszitált) kalcium-5’- ribonukleotidot (B) (víztartalom: 13,2%, előállítás: 1. kísérleti példa) diszpergálunk bele. A diszperziót 95 °C-ra melegítjük, forgótárcsás permetező módszerrel (tárcsaátmérő: 15 cm, 2500 fordulat/perc), a diszperziót 25 'C-on tartott kamrába permetezzük, így bevont granulátumot nyerünk.

A kalcium-5’-ribonukleotid tartalom (vízmentesre számolva) az így kapott termékben [bevont (B) kalcium-5’-ribonukleotid, 500 pm nyílású szitán szitálva] 25,7% és a kővetkezőkben ismertetendő módon végzett oldhatósági vizsgálat szerint oldhatósága 20 perc után 0,8% és 60 perc után 1,2%.

5

Oldhatósági vizsgálat

200 ml-es, alul dugóval ellátott rázótölcsérbe 100 ml vizet teszünk és termosztált vízfürdőben rázatjuk. Az edénybe adunk 500 mg mintát, és 20 percig, 10 illetve 60 percig 130 ford/perc sebességgel rázatjuk. Rázás után az oldatot membránszűrőn szűrjük (pórusátmérő: 0,45 pm), és a szűrletben folyadékkromatográfiával határozzuk meg az 5’-ribonukleotid tartalmat. Az oldhatóság a kioldott 5’-ribonukleotid 15 mennyisége az egyes bevont termékben lévő 5’-ribonukleotidéhoz viszonyítva, %-ban kifejezve.

Kísérleti módszer 5’-ribonukleotid tartalom folyadékkromatográfiás meghatározására

Oszlop: MIC GEL CDR 10 (40x150 mm)

20 Oszlophőmérséklet: szobahőmérséklet

Mozgó fázis: pH - 4,5, 0,5 M ecetsav puffer Nyomás: 50 kg/cm1 2 Áramlási sebesség: 1,0 ml/perc Detektor: UV 254 nm 25 Minta térfogat: 20 pl

2. példa

700 g 800 °C-on megolvasztott keményített marhafaggyúba (op.: 61 °C) egyenletesen diszpergálunk 30 egyenként 300 g, az 1. kísérleti példa szerint előállított (A), (B) és (C) kalcium-5’- ribonukleotidot finom részecskék formájában (149 pm nyílású szitán szitálva). Mindegyik diszperziót 75 'C-ra állítjuk be, majd az 1. példában leírtak szerint granuláljuk.

35 Az így bevont (A), (B) és (C) kalcium-ribonukleotidot két hónapig tároltuk 25 'C hőmérsékletű, 75% relatív nedvességtartalmú kamrában, majd mértük az egyes nedvességtartalmakat és oldhatóságokat. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja. Amint a 40 táblázatból látható, (B) oldhatósága igen alacsony volt tárolás után is, míg (A) és (C) növekvő oldhatóságot mutat. Ami a víztartalmat illeti, (A) víztartalma (B)-éhez képest csökken, míg (C) víztartalma nő.

45

1. Táblázat

Bevont kalcium-5’-ribonukleotid

Kiindulási kalcium-5’-ribonukleotid nedvességtartalma (%)

Kalcium-5’-ribonukleotid nedvességtartalma tárolás után (%)

Kalcium-ribo nukleotidra vonatkoztatott nedvességtartalom* (%)

Oldhatóság tárolás előtt (%)

Oldhatóság tárolás után (%)

20

60

perc

20

60

A

20,4

4,4

16,2

2,1

4,7

4,8

11,6

B

13,2

4,1

14,2

0,8

1,2

0,9

1,3

C

6,9

4,3

13,8

0,8

1,4

3,5

7,9

♦bevont termékben, tárolás után

5