201862. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2,2-dimetil-ciklopropánkarbonsav-származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények, és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 201862 B 2 lentése fluoratom és Z’ jelentése jódatom; ha X jelentése klőratom, Z és Z’ jelentése brómatom vagy klóratom lehet; ha X jelentése brómatom, Z és Z’ jelentése azonosan brómatom. A (III) általános képletű vegyületek ismertek, vagy a szakirodalomból ismert eljárásokkal [például Angew. Chem. Int. Ed. Engl. 24, 871 (1985); 3 388 078 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (C. A. 69, 28654a); J. Org. Chem. 50, 4047-4051 (1985)] előállíthatók. A (II) általános képletű vegyületeket előnyösen az alább ismertetett eljárások egyikével állíthatjuk elő. A) eljárás A 2539895 számú német közrebocsátási iratban (1976) vagy a [Bull. Chem. Soc. Jpn. 52, 1511 (1979)] irodalmi helyen ismertetett eljáráshoz hasonló módon azokat a (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R.2 jelentése etilcsoport, úgy ál­líthatjuk elő, hogy a (III) általános képletű vegyületet 3,3-dimetil-penténsav-etil-észterhez adjuk, megfelelő gyökös reakció-promoter jelenlétében (1A lépés); és a kapott adduktumot ciklizáljuk (2A lépés); majd bázis jelenlétében dehalogénezzük (3A lépés), a 2. reakcióvázlat megfelelően. B) eljárás A 187674 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett eljáráshoz hasonlóan a (II) általános kép­letű vegyületeket, amelyek képletében R2 jelentése etilcsoport, úgy is előállíthatjuk, hogy egy (III) ál­talános képletű vegyületet káronaldehiddel (etil-2,2- dimetil-3-formil-ciklopropánkarboxiláttal) reagáltat­­juk, fém - például cink vagy magnézium - jelenlé­tében (1B lépés); ezután a (IV) általános képletű karbinolt - például acetilezéssel - dehidro-halogén­­ezzük, majd cinkkel kezeljük (2B lépés), a 3. reak­cióvázlatnak megfelelően. C) eljárás Azokat a (II) általános képletű vegyületeket, ame­lyek képletében R2 jelentése hidrogénatom, például a [J. A. C. S. 101, 5853 (1979)] irodalmi helyen ismertetett eljárás szerint úgy állíthatjuk elő, hogy egy (III) általános képletű vegyületet akrilsavhoz adunk, gyökös reakció-promoter jelenlétében (IC lé­pés); a kapott adduktumot savkloriddá alakítjuk (2C lépés); és a savkloridot trietil-aminnal és izobutilénnel reagáltatjuk (3C lépés); a kapott köztiterméket kata­­likus mennyiségű trietil-amin segítségéve] izomeri­­záljuk (4C lépés), és a kapott 4-halogén-ciklobutanont bázissal szobahőmérsékleten kezelve Favorskii- át­rendeződésnek vetjük alá (5C lépés), majd a kapott vegyületet bázissal kezelve (II) általános képletű ve­­gyületté alakítjuk (6C lépés), a 4. reakcióvázlatnak megfelelően. Az A) és C) eljárások segítségével túlnyomóan cisz-konfigurációjú (II) általános képeltű vegyületeket kapunk általában, a ciklopropángyűrűt tekintve, míg a B) eljárás segítségével, 1:1 tömeg arányú cisz­­transz-izomer káronaldehidet használva transz-izomer­ben gazdag (II) általános képletű terméket nyerünk. Az (I) általános képletű vegyületek izomerelegyek formájában is lehetnek. Az izomerelegyeket ismert eljárásokkal választhat­juk szét egyes izomerekre, ilyen eljárás például az oszlopkromatográfia vagy a vékonyréteg-kromatog­­ráfia. A találmány szerinti eljárás során izolálhatjuk és alkalmazhatjuk az egyes sztérikus és/vagy konfigu­rációs izomereket, vagy használhatjuk közvetlenül az izomerelegyeket, vagy az izomerek nem tökéletes elválasztásával kapott izomerelegyeket is. Mint már említettük, az (I) általános képletű ve­gyületek nagy iszekticid és akaricid aktivitással ren­delkeznek. Jellemzőjük, hogy széles spektrumú hatást mutat­nak a különféle családokba - például Lepidoptera, Diptera, Coleptera, Aphides vagy egyéb hasonló csa­ládokba - tartozó rovarok ellen, továbbá atkaölő hatásuk is megfelelő. Fenti előnyös tulajdonságaik következtében az (I) általános képletű vegyületeket a mezőgazdaság terü­letén növényvédőszerek hatóanyagaként, és az em­berre, háziállatokra vagy tenyészállatokra káros ro­varok ellen is használhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket célszerűen megfelő készítmények formájában alkalmazhatjuk a gyakorlatban a mezőgazdasági vagy egyéb területe­ken. A fenti készítmények egy vagy több (I) képletű hatóanyag mellett inert szilárd hordozóanyagot - például kaolint, szilícium-dioxidot, talkumot, attapul­­gitot, diatomaföldet vagy egyéb hasonló anyagot -, vagy cseppfolyós vivőanyagot - például szerves ol­dószereket, növényi olajokat, ásványi olajokat, vizet, vagy ezek elegyeit - és adott esetben egyéb adalék­anyagokat - például felületaktív szereket, szuszpen­­dálószereket, diszpergálószereket, vagy nedvesítősze­reket - tartalmazhatnak. Bizonyos esetekben, amikor erre szükség van, vagy a találmány szerinti készítmény spektrumának bővítésére más hatóanyagokat - például más inszek­­ticid vagy akaricid hatású vegyületeket, herbicideket, fungicideket vagy tápanyagokat - is tartalmazhatnak a találmány szerinti készítmények. Az alkalmazási dózis számos tényezőtől függ, többek között a fertőzés mértékétől, az alkalmazót készítmények típúsától, az éghajlati és környezeti tényezőktől. Gyakorlatilag a mezőgazdaság területén az (I) általános képletű vegyületeket 10 és 500 g/ha közötti dózisban alkalmazva megfelelő eredményt érünk el. A találmányt közelebbről - a korlátozás széndáka nélkül - az alábbi példák segítségével kívánjuk is­mertetni. 1. példa transz-0--Ciano-m-fenoxi-benzil-22-dimetil-3-[2- -ldór-2-(metoxi-difluor-metil)-vinil]-ciklopropán­­karboxilát (1. vegyillet) előállítása 1,5 g transz-2,2-dimetil-3-[2-klór-2-(metoxi-diflu­­or-metil)-vinil]-ciklopropánkarbonsavat - amelyet a 6. példában leírtak szerint állítunk elő - 15 ml benzolban oldunk. Az oldathoz cseppenként 3,5 g oxalil-dikloridot adunk. A reakcióelegyet inert at­moszférában, szobahőmérsékleten 3 órán keresztül keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A maradékot vízmentes dietil-éterrel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom