201856. lajstromszámú szabadalom • Növények növekedésének szabályozására és növekedési zavarainak megelőzésére szolgáló eljárás és készítmény
1 HU 201856 B 2 működését aktivizáló vagy képződését gátló anyagokat vagy komponenseket adunk. A fitokrómot védő anyagok különösen a kálium és a magnézium, amelyek erősítik a sejtfalat. Mint külső védőanyagok különféle rögzítőszerek és viaszanyagok alkalmazhatók. Fitokróm állítható elő például szétmorzsolt növényi levelekből történő extrahálás útján. Különösen magas a fiatal, kihalványodott levelek fitokrómtartalma. A találmány szerinti fitokrómot tartalmazó készítmény igen sokféle lehet az adagolás módjától és az elérendő céltól függően. Ezek közül a készítmények közül különösen az alábbiakat kell megemlítenünk: tápanyagkeverékek parkfák számára, tápanyag- mész keverékek erdők számára, éves ritmus tápanyagkeverékek évelő növények számára, altalaj keverékek és befecskendezendő tápanyagkeverékek. Az alábbiakban részletesen ismertetjük két tápanyag-mész keverék összetételét, előállítását és használatát. 1. példa Tápanyag-mész keverék Hamu 1200 g H2O 200 g Karbamid-foszfát-oldat, amely 40% karbamid-foszfátot tartalmaz, vízben oldva 700 g granulált mész 1700 g MgO 400 g K2O 400 g Fitokróm-oldat, mely 0,2 t% vízben oldott fitokrómot tartalmaz 400 g 2. példa Az 1. példa szerintihez hasonló összetételű keverék, azzal az eltéréssel, hogy nem tartalmaz sem MgO-ot, sem K20-ot, továbbá, míg az előző példában ismertetett készítmény fitokróm- tartalma csak 0,016 t% volt, ez a keverék 0,019 t% mennyiségű fitokrómot tartalmaz. A fenti keverékek tartalmazhatnak még 0,1 t% mennyiségű bort, vagy szükség esetén más nyomelemet, így rezet, cinket és molibdént. Ezeket legcélszerűbben a fitokróm-oldatba keverve adjuk a keverékhez és legcélszerűbben hamuból nyerhetjük ki őket. Az alkotórészeket a fenti sorrendben összekeverve, szemcsés keveréket kapunk. A fahamu vagy tőzeghamu természetes növényi eredetű nyomelemeket ad a készítményhez. A hamu kálilúgja nagymennyiségű káliumot ad, amely növeli a pH-értéket és a mész semlegesítő hatását meghosszabbítja, sokkhatás nélkül. A granulált meszet a savas karbamid-foszfát erősen szétmállasztja, mikro méretű üregeket alakít ki benne és a hamu egy része ezekben az üregekben helyezkedik el. Ily módon egy sokáig eltartható és hosszú hatású készítményt kapunk. A karbamid-foszfát helyett néhány más savas nitrogén- és/vagy foszfor-vegyület is alkalmazható. A karbamid-foszfát elegendő mennyiségű nitrogént és foszfort biztosít és ezzel egyidejűleg a túl magas pH-értéket semlegesíti. A keverék teljes mennyiségének legfeljebb 3%-a foszfor, P2Ü5-ra számítva. A fitokróm stabilitását tekintve a legkedvezőbb pH-érték körülbelül 7,4-7,8. A granulátum szárításához szükséges hőmennyiséget a keverék előállítás exoterm folyamatából nyerjük. A fítokróm-oldatot vagy fitokróm komponens oldatot célszerű legutoljára adni a keverékhez, így nem fog felbomlani. A keveréket általában 500-2000 kg/ha mennyiségben alkalmazzuk. Egy magányos fának 5-20 kg keveréket adunk, a fiatal csemeték esetében pedig az adag 50-100 g és növekedési centiméterenként további 3 g. A keverékből vizes oldat is készíthető. A talaj beöntözésekor 0,2-0,5%-os, lombpermetezéskor 0,5- 0,7%-os vizes oldatot alkalmazunk. Az oldat olyan mennyiségét juttatjuk ki, hogy a talaj vagy adott esetben a levélzet benedvesedjen. A befecskendezendő oldatként 0,05%-os tiszta vizes oldatot alkalmazhatunk. Az oldatot egy talajból felszálló áramba juttatjuk. A fent említett százalékok tömegszázalékok. A 2.a., 2.b. és 2.c. ábrák a tűlevél strukturális eltéréseit mutatják egy normális, egy „eskimosis”-növekedési zavarral rendelkező és egy légköri szenynyeződés vagy savas eső által károsított tűlevél esetében. A levelek keresztmetszetét ábrázoltuk a sztómás terület metszésével. Az ”eskimosis”-t a bór hiánya okozza. A fitokróm működőképessége és a bór között fontos fiziológiai kapcsolat van. A bóratom pozitív elektronja révén képes a foton által okozott zavar nyomán képződött elektronpár feltöltésére. A 2.a-2.c ábráknál a következő hivatkozási számokat alkalmaztuk: 201. Védő viaszréteg 202. Kutikula 203. Epidermisz 204. Sztóma 205. Fotoszintetizáló szövet (mezofillum) 206. Szállítószövet A 2.a ábrán ezek mind normálisak. A 2.b. ábrán a védő viaszréteg, a kutikula, az epidermisz, a sztómák és a fotoszintetizáló szövet szabályos, míg a szállítószövet nem alakult ki. A károsodás belső eredetű. A 2.c. ábrán a védő viaszréteg szétmállott, a kutikula károsodott és az epidermális pektinek nem funkcionálnak. A sztóma károsodott és a fotoszintetizáló szövet működése torzult. A szállítószövet működik, de a pigmentrendszer sérült. A sérülés külső eredetű. A védő viaszréteg légköri szennyeződések elleni ellenállása a találmány szerinti készítménnyel fokozható. A bór és a kálium a fitokróm működését biztosítja és kiküszöböli az „eskimosis”-t. A 3. ábra a kísérleti eredményeket grafikusan ábrázolja, az eredmények a találmány szerinti készítmények hatásosságát bizonyítják. A teszteket az Erdészeti Kutató Intézet (Forest Research Institute) Muhos kutatóállomásán végezték. A függőleges tengelyen a csemeték magasságát (cm) ábrázoltuk. A tesztet edényenként 12 fenyőcsemete nevelésével végeztük és az egyes hónap alatti átlagos növekedést mértük. A különböző edények esetében megfigyelt eredményeket az A-H oszlopok mutatják. Az egyes oszlopok felső része az észlelt átlagos növekedést mutatja, az oszlopok teljes magassága a növények átlagos teljes magasságát érzékelteti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
