201853. lajstromszámú szabadalom • Művelőtest középmélylazító és mélylazító talajművelő gépekhez

1 HU 201853 B 2 A találmány művelőtest középmélylazító és mély­lazító talajművelő gépekhez. A talajlazítás, mint agrotechnikai művelet, régóta alkalmazott technológia. A művelet során a szántás mélységénél mélyebben lévő, az ún. eketalpmélység­ben, a taposás és természetes ülepedés során meg­­tömődött talajt forgatás nélkül fellazítják, ezáltal po­rózus, levegővel és nedvességgel jól átjárható, a növényzet által jobban hasznosítható talajszerkezetet hoznak létre. Mivel ezen művelet mélysége általában 40-70 cm körüli, a talaj tömörödöttsége következtében ez a talajművelés jelentősen energiaigényes. A feladat ellátására a gyakorlatban lazítószárból és késből álló művelőtesteket alkalmaznak, amikor is a lazító-művelőtesteket egy vázszerkezethez erősítik és úgy kapcsolják a traktorhoz vagy egyéb erőgéphez. A lazítószár és kés geometriája pár évtizeddel ezelőtt kialakult és megtalálták az összefüggéseket a vonóerőigény, a munkaminősége, a munka sebessége és a szerszámok kialakítása között. A lazítótestek vagy művelőtestek vázra - geren­­delyre - való felfüggesztésére a gyakorlatban három változat alakult ki: az ún. merev felfüggesztésnél a váz és a lazítótest egyetlen merev mechanikai egységet képez; az ún. félmerev felfüggesztésnél a merev lazítótest csuklós elemen keresztül csatlakozik a váz­hoz; az ún. rugósszárú felfüggesztésnél a művelőelem szárának hajlékonyságából adódóan mintegy laprugót képeznek a lazítókés, azaz a művelőszerszám és a vázszerkezet között. Mindegyik ismert megoldás jellemzője, hogy a tulajdonképpeni művelőszerszámnak - lazítókésnek - a késszárral való kapcsolata merev. A talaj lazításának fokozására újabban olyan meg­oldások váltak ismertté és elterjedtté, mely szerint vagy az egész lazító berendezést, vagy legújabban magát a lazítókést egy mechanizmuson vagy hidrosz­tatikus hajtáson keresztül aktív rezgőmozgásra kész­tetik, ami által a vontatási ellenállás és a fajlagos energiafelhasználás némiképp csökken. A hidrosztatikus hajtású megoldásnál az egész gépet mozgató körhagyó ellensúly forgatásával hoznak létre lengést. Más megoldás szerint a lazítótest és a gép váza között mozgató mechanizmust alkalmaznak. Végül a legfejlettebb változatnál csupán a lazítókést mozgatják mechanikusan a gerendelyhez és a lazí­tószárhoz képest. Mindezek mellett a szabadalmi irodalomból isme­retes pl. a 180.655 ljsz. magyar szabadalmi leírás szerinti megoldás, mely szerint a lazítóhatást a lazí­tótest függőleges tengely körüli mechanikus billeg­­tetésével kívánják elérni, vagy fokozni. A felsorolt megoldásoknak közös és eredendő hibája, hogy a művelőtest mozgatására vagy a traktor, ill. erőgép teljesítményadó tengelyéről, vagy hidrosz­tatikus csatlakozásokról kell bonyolult mechanizmu­sokkal a talaj felszíne alatt 40-70 cm mélységben lévő művelőtesthez az energiát közvetíteni. A lengő­mozgás pedig visszahat a vontató járműre, ami a gépet és a vezetőt egyaránt káros hatásoknak - rezgéseknek - teszi ki. További hátránya az ismert megoldásoknak, hogy a lengőkés állandó amplitúdóval és frekvenciával dolgozik, függetlenül a tényleges talajellenállástól, így a vágóéi energiaigénye állandó, nem igazodik a mindenkori tényleges energiaszük­séglethez, ez pedig energiapazarlást eredményez. A találmányi gondolat alapja volt az a felismerés, hogy a talajlazítás során - mivel a talajellenállás folya­matosan változik, ingadozik - az erőhatás állandóan változik annak függvényében, hogy a talajrög fella­zítása előtti vagy utáni pillanatban van a művelőtest, továbbá hogy a lazítás akkor hatásos, ha a talajfelszín és a lazítókés egymáshoz képesti szöghelyzete 25°-35° közötti, ebben az esetben várható a talajlazítási munka gazdaságossága. A felismerés alapján célul tűztük ki olyan talajművelőtest kialakítását, mely a fenti fel­adatot mindenben kielégíti, a reá ható reakcióerőknek megfelelően önszabályozó karakterisztikájú, azaz ké­pes a mindenkori talajellenálláshoz igazodni, ezáltal a tökéletes talajlazítás mellett az erőgép vonóerőtel­jesítménye közel állandó hatásfokkal hasznosítható. A jelen találmány feladata a meglévő hiányosságok kiküszöbölése mellett a fenti célkitűzésnek megfelelő művelőtest kialakítása középmélylazító és mélylazító talajművelő gépekhez. A fenti célkitűzésnek megfe­lelően a találmány művelőtest középmélylazító és mélylazító talajművelő gépekhez, melynél a műve­lőtest a gép vázára erősített késszáron van és meg­határozója, hogy művelőteste összetett művelőelem, mely csuklópont körül mozgó csatlakozórészből, azon felülő rugalmas elemre támaszkodó, a késszárra erő­sített és a csuklópont körül változó szögben moz­gatható lazítókésből, valamint a csatlakozórészre erő­sített lazítószámyakból áll. Az előnyös kivitel szerint a rugalmas elem a lazítókés és/vagy a lazítószámy, valamint a csatla­kozórész közé rögzített, pl. vulkanizált gumi vagy hasonló elasztikus test. A találmány szerint a műve­lőelem csuklópontja a lazítókés menetirányban vett első harmadának tartományában van. A lazítókés talajfelszínhez viszonyított szöghely­zete 25°-35° közötti. A találmány szerint a lazítószámy a lazítókés alatt van elhelyezve és a talajfelszínnel bezárt szögértéke a lazítókés talajjal bezárt szögértékének mintegy felét teszi ki. A továbbiakban a találmány szerinti művelőtestet rajzok keretében is bemutatjuk kiviteli alakként, ahol az 1. ábra a művelőtest oldalnézete, a 2. ábra a művelőtest működtetés közben, a 3. ábra a művelőtest axonometrikus ábrázolása. Amint az a rajzokon látható, 1 gépvázhoz 2 késszár van erősítve önmagában ismert módon. A 2 késszáron 3 összetett művelőelem van, mely 5 lazítókésből, ahhoz kapcsolódó 4 csatlakozórészből és 8 lazítószárnyból áll. A 4 csatlakozórész és az 5 lazítókés 7 csuklópontnál csapszeg körül elfordulhat. A 4 csatlakozórész és az 5 lazítókés között 6 rugalmas elem van, mely adott eset­ben pl. tömör vulkanizált gumitest, de lehet más, ru­galmas alakváltozásra alkalmas test is. A 6 rugalmas elem elhelyezhető a 8 lazítószámy alatt vagy fölött is, de nem kizárt az olyan elrendezés sem, melynél a 6 rugalmas elem közrefogja a 8 lazítószámyat. A működés során a 2 késszáron rögzített 3 összetett művelőelem élszöge az 5 lazítókésnek a 7 csuklópont 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom