201852. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés sokcsatornás, digitális, közös visszavezetésű potenciális leválasztó egységek primer oldalához

HU 201852 A START jel átmegy „0” állapotba, akkor a potenci­álisan leválasztott vezérlő bemenetű EK elektroni­kus kapcsoló átmegy bekapcsolt állapotba, ez azt jelenti, hogy a KV közös visszavezetés szakadás állapota megszűnik, s az érzékelés lefolytatható. Az érzékelés mindaddig folytatható, amíg a START jel „0” állapotban van. Mikor az visszatér „1” állapot­ba, a KV közös visszavezetés ismét megszakad. Ebben az üzemmódban tehát egy külső jel, a START jel „1”, ill „0” állapotainak hosszától függ a KV közös visszavezetés szakadás és nem szakadás állapota, így ennek a START jel „1” ill. „0” állapo­tainak időtartamával jelölhető Id a megelőző érzé­kelés befejeződése és az újabb érzékelés megkez­dése között eltelt időtartam, valamint az érzékelés számára fordítható időtartam. Ebben az esetben tehát kívülről, a START jelet előállító berendezés­ben kell arról gondoskodni, hogy az érzékelés po­tenciális leválasztását biztosító CS1, CS2, CS3 op­­tocsatoló elemek áramának beállítására, korlátozá­sára szolgáló RI, R2, R3 ellenállások túl ne terhe­lődjenek, azaz a START jel időegység alatti „0” állapota időtartamainak összege egy adott, megen­gedett értéket meg ne haladjon. Ha a VK váltókapcsoló a 4 közös kapcsot és a 6 érintkezőt köti össze, akkor a START jel „1” -*■ „0” átmenete az MM1 monostabil multivibrátor nega­tív éllel vezérelhető 7 bemenetére jutva indítja azt, annak tagadott 8 kimenetén minimális késéssel szintén egy „1” -*• „0” átmenet lép fel. Mivel ez az MM2 monostabil multivibrátor negatív éllel vezé­relhető 9 bemenetére jut, az MM2 monostabil mul­tivibrátor tagadott 10 kimenete „0” állapotba vált. Ennek következtében a potenciálisan leválasztott vezérlő bemenetű EK elektronikus kapcsoló be­kapcsolt állapotba jut, a KV közös visszavezetés szakadt állapota megszűnik, s így az érzékelés meg­kezdhető. Az érzékelés időtartamát az MM2 mo­nostabil multivibrátor időzítése határozza meg. Az MM1 monostabil multivibrátornak pedig az a fel­adata, hogy az érzékelés megkezdése után egy, az időzítése által meghatározott ideig letiltsa az újabb érzékelés megindítását. Ha ugyanis az MM1 mo­nostabil multivibrátor időzítése tp, akkor nem újra­indítható jellege miatt indítása után tp időtartamig újabb indítást nem fogad el. Ez azt jelenti, hogy a 8 kimenetén fellépő, két egymást követő „1” -► „0” átmenet között legalább tp időtartamnak el kell telnie. Ha az MM2 monostabil multivibrátor időzí­tése U, akkor ez azt jelenti, hogy az érzékelés leg­feljebb tp időnként U ideig történik, tehát semmi­lyen külső vezérléssel nem lehet az érzékelés poten­ciális leválasztását biztosító CS1, CS2, CS3 opto­­csatoló elemek áramának beállítására, korlátozásá­ra szolgáló RI, R2, R3 ellenállásokat túlterhelni. Az alkalmazott MM1 és MM2 monostabil multivib­rátorok tehát védelmi szerepet látnak el, megaka­dályozzák, hogy a szóban forgó RI, R2, R3 ellenál­lások hibás külső vezérlés esetén (a tervezettnél, megengedettnél nagyobb frekvenciájú START jel esetén) túlterhelődjenek. A VK váltókapcsolónak a 4 közös kapcsot és a 6 érintkezőt összekötő állásának megfelelő üzem­módban felmerülhet az a probléma, hogy a START 3 jellel a megelőző START jel fellépte után a megen­gedettnél rövidebb idő elteltével kísérelünk megin­dítani egy újabb érzékelést. Ezt az előzőek szerint az MM1 monostabil multivibrátor tiltani fogja, így a KV közös visszavezetés szakadt állapotban ma­rad, tehát a potenciális leválasztást biztosító ÖCSI, OCS2, OCS3 optocsatoló elemekről beolvasott ér­tékek hamisak lesznek. Ez a nehézség azonban megszüntethető azzal, hogy az érzékelés végén az MM2 monostabil multivibrátor 10 kimenetét a 12 érzékelés kimeneten keresztül érzékeljük. Ha en­nek értéke „0”, akkor a közös visszavezetés az ér­zékelés alatt nem volt megszakítva, tehát az érzéke­lés helyes volt. A potenciálisan leválasztott vezérlő bemenetű EK elektronikus kapcsoló a legkülönbözőbb mó­don megvalósítható. Az egyik legtriviálisabb és le­gegyszerűbb megoldást a 3. ábra szemlélteti. A 3. ábra szerint az EK elektronikus kapcsoló egy TR tranzisztorból, annak báziskollektor köréhez sze­kunder oldalával kapcsolódó CS optocsatoló elem­ből, és a CS optocsatoló elem primer oldalához kapcsolódó R ellenállásból áll, melynek másik kive­zetése képezd a 3 vezérlő bemenetet. Ez a változat csak akkor alkalmazható, ha az Ut tápfeszültség értéke kisebb, mint az EK elektronikus kapcsoló­ban alkalmazott CS optocsatoló elem maximális megengedhető kollektor-emitter feszültsége. El­lenkező esetben, azaz ha qp Ut tápfeszültség értéke nagyobb, mint az EK elektronikus kapcsolóban al­kalmazott CS optocsatoló elem maximális megen­gedett kollektor-emitter feszültsége,-akkor például a 4. vagy 5. ábrán megadott megoldások használha­tók. A 4. ábra szerint az EK elektronikus kapcsoló ugyancsak egy TR tranzisztorból és egy CS opto­csatoló elemből áll, azonban a CS optocsatoló elem szekunder oldala a TR transzisztor bázisa és emit­­tere közé van kapcsolva, a TR tranzisztor bázisa R ellenálláson keresztül +Us segédfeszültségre van kapcsolva, míg a CS optocsatoló elem primer olda­la R ellenálláson keresztül + 5 V-ra van kapcsolva, illetve a 3 vezérlő bemenettel van összekötve. A 4. ábrán vázolt megoldás hátrányos tulajdonsága, hogy a +Us segédfeszültséget szolgáltató, poten­ciálisan független tápfeszültségre van szükség. Az 5. ábra szerint az EK elektronikus kapcsoló TR tranzisztorból, CS optocsatoló elemből és két darab R ellenállásból áll, az egyik R ellenálllás a TR tranzisztor bázisa és kollektora közé van kapcsolva, a másik R ellenállás pedig a CS optocsatoló elem primer oldala és a 3 vezérlő bemenet közé, míg a primer oldal másik kapcsa + 5 V-os tápfeszültségre van kapcsolva. Az 5. ábrán megadott megoldás kiküszöböli a 4. ábra szerinti megoldás hátrányos tulajdonságát, ezzel szemben viszont egy másik hát­ránnyal kell számolni. Nevezetesen a KV közös visszavezetésben a TR tranzisztor kikapcsolt álla­potában is fog áram folyni ez azonban a TR tran­zisztor bekapcsolt állapotában folyó áramnak csak a tört része lesz. Megfelelő áramerősítési tényezőjű TR tranzisztort választva ez a kár 1/100-nál is ki­sebb lehet. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom