201840. lajstromszámú szabadalom • Keresztáramú hűtőbetét

HU 201840 B A találmány tárgya keresztáramú hűtőbetét gáz­nemű és folyadék halmazállapotú anyagok hő­­és/vagy anyagátadás elősegítésére, - különösen hű­tőtornyokhoz és gáztalanítókhoz- amelyek egymás mellett elhelyezkedő téglalap alakú függőleges le­mezekből állnak, és amelyeknek felületén párhuza­mos bemélyedések vannak kialakítva. Gázok és folyadékok közötti közvetlen hő- és anyagátadási folyamatoknál, - így pl. hőtornyoknál - szokásos megoldás, hogy a folyadékot egymás mellett elhelyezkedő közel függőleges felületű hű­­tőbetétekre vezetve osztják szét. A keresztáramú hűtőbetétnél a folyadék pl. víz lefelé, míg a gáz pl. levegő közel vízszintesen áramlik, így tehát a két közeg keresztezi egymást. Ismeretesek olyan keresztáramú hűtőbetétek, amelyek lényegében olyan sík lemezek, amelyeknek felületén a víz függőlegesen folyik lefelé és a levegő a párhuzamos lemezek között vízszintes irányban áramlik. Ismeretesek olyan műanyag lemezekből készí­tett hűtőbetétek, amelyeknek felületén a vízszintes­sel 45°-os szöget bezáró hullámvonal alakú bemé­lyedés húzódik végig. Két-két szomszédos lemezt egymással szemben fordítva a hullámalakú csator­nák keresztezik egymást. Az említett hullámlemezzel kialakított keresztá­ramú betét tárgyát képezi pl. az US 3 415 502 sz. szabadalmi irat. Az ábrából látható, hogy mind a folyadék, mind a levegő részére azonos keresztmet­szetű csatornák állnak rendelkezésre. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a közel 45°-os csatornákon a hűtőbetétre felülről rávezetett folya­dék oldalirányban elfolyik és nem vesz részt a hő- és anyagátadásban. A fenti hátrány kiküszöbölésére ad javaslatot az US 3 947 532 sz. szabadalmi irat, ahol a téglalap keresztmetszetű hűtőbetét hossza mentén folyadék visszaterelő lemezeket helyeznek el. Erre a megol­dásra is jellemző, hogy a folyadék és a levegő azonos méretű csatornákon áramlik keresztül. Az említett keresztáramú hűtőbetéteknél a leve­gő ferde csatornákon áramlik keresztül. A ferde csatornákban történő belépés azonban mindig iránytöréssel jár, ami a szerkezet áramlási ellenál­lását jelentősen növeli. Találmányunkkal célkitűzésünk olyan hűtőbetét létrehozása volt, amelynél a fent említett hátrányok nem lépnek fel, ugyanakkor a folyadék és gáz kö­zötti intenzív kapcsolat egy kis áramlási ellenállású szerkezet révén biztosítható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy csupán a gázáram áramlási ellenálásának csökken­tésére kell törekedni, amikor a folyadék nagyobb ellenállású keresztmetszeten áramlik és ekkor a betét tulajdonságai nem romlanak. A keresztmet­szeteket tehát úgy kell kialakítani, hogy a gázáram részére lényegesen nagyobb és lehetőleg éles töré­sektől mentes csatorna alakuljon ki, míg a folyadék áramlására rendelkezésre álló keresztmetszet ese­tében ennek a fenti kívánságnak kisebb a jelentősé­ge. Célkitűzésünk a találmány szerint olyan keresz­táramú hűtőbetéttel oldható meg, ahol a hő- és anyagátadási folyamatban résztvevő egyik közeg, a 1 folyadék, függőlegesen felülről lefelé mutató fő­irány körül cikk-cakk alakban áramlik, míg a másik, a gáznemű közeg - pl. levegő - közel vízszintes tengelyű párhuzamos csatornákon áramlik keresz­tül. A találmány szerinti szerkezet egymás mellett párhuzamosan elhelyezkedő fólia-szerű függőleges lemezekből áll, amelynek felületén olyan gázcsator­nák találhatók, amelyek egyenes szakaszokkal in­duló és egyenes szakasszal végződő, elnyújtott hul­lámvonal alakúak, miáltal két szomszédos lemezen a gázcsatornák ellenkező fázisban haladnak, ezért egyes helyeken együtt haladnak, másutt egymáshoz képest eltolódnak, egyes helyeken pedig az alulról­­felülről szomszédos gázcsatornával érnek össze. Az összenyíló gázcsatornák a folyadék részére változó keresztmetszetű csatornákat alkotnak. Két szom­szédos lemez ilyen kialakításával a lemezek egyes részei lencse alakú felületeken egymásra fekszenek fel. Ezeken az érintkező felületeken a lemezek egy­máshoz rögzíthetők, miáltal kellő szilárdságú betét­tömb alakítható ki. Két lemez közötti érintkező felületek mindig azon gázcsatornaszakaszok alatt és felett alakulnak ki, ahol a két lemez egymás felé forduló gázcsator­nái a csatorna talpmagasságánál tovább nem csúsz­nak el egymástól. További érintkező felületek ala­kulhatnak ki azokban a síkokban, ahol a gázcsator­nák a csatorna összmagasságánál nagyobb mérték­ben csúsznak el egymástól. A folyadékcsatornák létrejöttéhez az szükséges, hogy az elsőként emlí­tett érintkező felületek vízszintes irányban ne legye­nek összefüggők, azaz a hullámvonal amplitúdója a gázcsatornák talpmagasságának felénél nagyobb legyen. A folyadékcsatornát ez esetben a lemez teljes, a szomszédos lemezzel nem érintkező felüle­te határolja, melynek mérete az érintkezési felüle­tek vízszintes középsíkjában minimális. Ez a mini­mális méret a gázcsatorna keresztmetszetének fel­énél kisebb. A találmány szerinti keresztáramú hűtőbetétnél tehát, mint említettük a levegő az elnyújtott hullám­vonal alakú csatornákon áramlik keresztül, míg a folyadék lényegében a légcsatomákra merőleges főirányban létrejövő csatornák falán áramlik felül­ről lefelé. A találmány szerinti szerkezeti elrende­zés révén kis gázoldali áramlási nyomásveszteség mellett a folyamatban résztvevő közegek között az áramló közegek erős keveredésének, többszöri ré­száramokra történő bontásának következtében mindig igen intenzív hő- és anyagátadási folyamat jön létre. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a gáz­csatornák hullámvonalának amplitúdója a gázcsa­tornák függőleges osztásának negyede. Ez esetben a szomszédos lemezek érintkező felületeinek szá­ma a kisebb hullámamplitúdójú kivitelhez képest megkétszereződik, aminek eredményeként a folya­dékáram turbulenciája fokozódik, és a hűtőbetét mechanikailag szilárdabbra készíthető. A találmány szerinti megoldás egy előnyös kivi­teli alakjánál a gázcsatornák középvonalai a víz­szintes irányhoz képest max. 15°-os lejtéssel rendel­kezhetnek. A gázcsatornák lejtős elrendezése ket­tős célt szolgál. Egyrészt biztosítja, hogy folyadék-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom