201839. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kondenzvíz elvezetésére
HU 201839 B 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés hőcserélővel összekötött kondenzvíz-utóhűtőből a gőzzel fűtött hőcserélőkben keletkezett, kondenzvíz elvezetésére, majd az utóhűtőben lehűtött kondenzvíznek az utóhűtőből való kivezetésére. A találmány előnyösen alkalmazható minden olyan esetben, amikor a hőcserélőből a kondenzvizet nem közvetlenül engedik le, hanem - főleg gazdaságossági okok miatt - oly módon utóhűtik, hogy a gőzfűtésű hőcserélőből kifolyó kondenzvizet elvezetése előtt egy további hőcserélőn- az úgynevezett utóhűtőn vezetik át. A kondenzvíz-utóhűtők nélküli gőzfűtésű hőcserélők esetében a kondenvíz elvezetése szakaszosan kondenzedényen keresztül történik, a különböző elven működő kondenzedények közös sajátossága, hogy a hőcserélőben lecsapódott gőzt, azaz a kondenvizet automatikusan engedik le, és ezzel megakadályozzák a hőcserélőből le nem csapódott gőz eltávozását. Utóhűtővel kapcsolt hőcserélő esetében a kondenzvíz elvezetése az ismert megoldások szerint az utóhűtő kondenzvíz-elvezető csővezetékébe iktatott kondenzedény segítségével nem lehetséges, mert ez esetben a kondenzvíz az utóhűtőből is leürülne, holott az utóhűtő működésének feltétele, hogy az a kondenzvízzel tele legyen. Ismeretes megoldás, hogy a kondenzedényt nem az utóhűtő kondenzelvezető csővezetékébe, hanem a hőcserélőt az utóhűtővel összekötő, kondenzvízátvezető csővezetékbe iktatják be. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy a kondenzedénybe kerülő- a gőznyomásnak megfelelő telítési hőmérsékletű- víz a kondenzedényben a kondenzhálózat - általában atmoszférikus - nyomására expandál, minek következtében az utóhűtőbe gőz-víz keverék jut és ez kavitáció, valamint egyéb nem kívánatos mellékjelenségek miatt károsítja az utóhűtőt. Ismert megoldás az is, hogy az utóhűtő kondenzvíz-elvezető vezetékbe kondenzedény helyett automatikus működésű, vízszintről vezérelt szelepet iktatnak be, melynek működtető szintérzékelője általában a hőcserélő gázterének alsó részében van elhelyezve. Ez a szelep állandó kondenvíz szintet tart és ezáltal biztosítható, hogy az utóhűtőből a kondenzvíz ne ürülhessen le. Ennek a megoldásnak hátránya viszont, hogy költséges, ugyanis az automatikus vízszintszabályozó szelepek ára a kondenzedényekének sokszorosa. Ismeretes továbbá az a megoldás is, hogy az utóhűtő kondenzvíz elvezető vezetékébe automatikus működésű, hőfokról vezérelt szelepet iktatnak be, és ezzel a hőcserélőben felmelegített víz hőmérsékletét a kondenzív visszatorlaszolásával szabályozzák. Ez a megoldás is költséges a kondenzedénnyel történő kondenzvíz elvezetéshez viszonyítva. Találmányunkkal célunk hőcserélővel kapcsolt kondenzvíz-utóhűtő kondenzvízének elvezetésére olyan kapcsolási elrendezés kialakítása, melyben a költséges szabályozó berendezések mellőzhetőek és a kondenzvíz az egyszerű kondenzedénnyel elvezethető. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha az utóhűtőt térbelileg a hőcserélő alatt helyezzük el és az utóhűtő kondenzvízelvezető csővezeté-2 kének egy szakaszát a kondenzedénybe való csatlakoztatás előtt a hőcserélő és az utóhűtő közötti magasságban vezetjük, valamint hogy egy nyomáskiegyenlítő vezeték útján a hőcserélő gőzterét ezen magasságban vezetett kondenzvíz-elvezető csővezetékszakasszal kötjük össze, akkor a kondenzedénnyel a hőcserélőben keletkező kodenzvizet úgy vezetjük el, hogy közben az utóhűtő kondenzvízzel telve marad. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés hőcserélővel kapcsolt kondenzvíz-utóhűtőből a kondenzvíz elvezetésére. A találmány lényege abban van, hogy az utóhűtő térbelileg a hőcserélő alatt van elhelyezve, valamint az utóhűtő kondenzvíz-elvezető csővezetékének egy szakasza a hőcserélő és az utóhűtő közé eső magasságban van a vezetve; továbbá hogy nyomáskiegyenlítő csővezetékkel rendelkezik, amely a hőcserélőnek a gőzbevezető csonkhoz csatlakoztatott gőzvezetőket és a kondenzkivezető csonkhoz csatlakoztatott kondenzvíz átvezető csővezetéket is magábafoglaló gőzteret a kondenzvízelvezető csővezetéknek a hőcserélő és az utóhűtő közé eső magasságban vezetett szakaszával köti össze. A kondenvízelvezető csővezetéknek a nyomáskiegyenlítő csővezeték csatlakozási pontja utáni szakaszába kondenzedény van beiktatva. A találmány gazdaságilag előnyös kondenzvízelvezetési lehetőséget nyújt abban az esetben is, amikor a hőcserélő és az utóhűtő nem külön berendezés, hanem egy olyan hőcserélő egység, melyben a hőátadó felületek egyik - a hőcserélőegység felső terében elhelyezett - része gőzfűtéses hőcserélőként, a másik - a hőcserélő alsó terében elhelyezett - része pedig kondenzvíz utóhűtőként működik. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést ez esetben úgy alkalmazzuk, hogy a hőcserélő egység kondenzvízelevezető csővezetékének egy szakaszát térbelileg olyan magasan vezetjük, mint amilyen magas kondenzvíz szintet kívánunk a hőcserélő egységben biztosítani, valamint nyomáskiegyenlítő vezetéket létesítünk, melynek egyik végpontját a hőcserélő egység gőzteréhez, másik végpontját a kondenzvízelevezető csővezetéknek azon szakaszába csatlakoztatjuk, amely szakaszt a hőcserélő egység kondenvíz szintjével azonos magasságban vezetjük, továbbá, hogy a kondenzvízelvezető csővezetéknek a nyomáskiegyenlítő vezeték becsatlakozása utáni szakaszába kondenzedényt iktatunk be. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnye, hogy a kondenzvíz utóhűtése költséges automatikus működtetésű szerelvények alkalmazása helyett egyszerű kondenzedény alkalmazásával megoldható. További előny, hogy kézenfekvő és egyszerű lehetőséget kínál a kondenzvíznek a hőcserélő egységen belüli utóhűtésére, valamint ez a 2. ábra alakján belátható. A találmányt közelebbről az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példa kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egyik lehetséges példáját mutatjuk be, abban az esetben ha a hőcserélő és az utóhűtő külön berendezések, a 2. ábra pedig a találmány alkalmazási lehetőségét szemlélteti, ha a hőcserélő és az utóhűtő nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
