201834. lajstromszámú szabadalom • Csőcsatlakozó külső és belső műanyagköpennyel bevont fémcsövek csővégződéseinek csatlakoztatására

HU 201834 B A találmány tárgya fémből készült csőcsatlako­zó, amely külső és belső műanyagköpennyel bevont vékonyfalú fémcsövek csővégződéseinek csatlakoz­tatására szolgál. Az EP 00 24 220 sz. szabadalom tárgya olyan fémcső, amely vékonyfalú alumínium- vagy alumí­niumötvözet csőből és azt körülvevő külső és belső műanyagköpenyekből épül fel. A műanyagköpe­nyek anyaga hőre lágyuló műanyag, például polie­tilén. Az összetett csőszerkezet általában úgy ké­szül, hogy a fémcsövet alkotó alumínium- vagy alu­míniumötvözet szalagot hosszirányban U alakban meghajlítják, majd az U-alakzat szárait átfedésig továbbhajlítják, és az átfedő peremrészeket hegesz­téssel összekacspolják, miközben - a hengesztéssel egyidejűleg - a fémalakzat mindkét felületére poli­etilén-réteget extrudálnak. A rétegek közötti tapa­dás javítása érdekében szükség esetén a fémcső és a műanyag rétegek közé ugyancsak extrudálással további tapadóréteget iktatnak be. Az alumínium­vagy alumíniumötvözet cső vastagsága általában 0,2 mm körüli érték, a külső és belső műanyagkö­penyeké ugyanakkor körülbelül 1 mm, tehát lénye­gesen vastagabb. Az ilyen és hasonló, műanyagköpennyel bevont fémcsövek mind az épületszereléseknél, mind pe­dig ipari alkalmazás terén egyre inkább kiszorítják a hagyományos rézcsöveket. Ennek oka, hogy a műanyagköpeny bevonattal ellátott alumíniumcsö­vek előállítási költsége alacsonyabb, és technoló­giai, tárolási, szállítási és helyszíni szerelési szem­pontokból egyaránt kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek. Mindezen előnyös hatások mellett problémát je­lent azonban az összetett szerkezetű csövek csővég­ződéseinek megfelelő illesztése. A víz- és gázveze­tékek szerelésére használt illesztőszerelvények - csőcsatlakozók - hagyományosan sárgarézből ké­szülnek. Ezt indokolják a sárgazér kedvező tulaj­donságai, tartóssága. Az elméleti és gyakorlati ta­pasztalatok azonban egyaránt azt mutatják, hogy sárgarézből kialakított szerelvények alkalmazása a műanyagbevonattal ellátott alumínium- vagy alumí­niumötvözet csövek csatlakoztatására anódos kor­róziót eredményez azokon a helyeken, ahol az alu­mínium- vagy az alumíniumötvözet a sárgarézzel érintkezik. A korrózió olyan mértékű lehet, hogy következtében a csőrendszer illesztőkéinél nyílások keletkezhetnek. A találmánnyal célunk a korszerű, küldő és belső műanyagköpennyel bevont fémcsövek, különösen alumínium- vagy alumíniumötvözet csövek csővég­ződéseinek csatlakoztatására olyan szerelvény ki­alakítása, amelynek révén a fent ismertetett káros hatás kiküszöbölhető, ezáltal az önmagukban leg­kedvezőbb tulajdonságokat mutató összetett cső­szerkezetek és hagyományos sárgaréz-szerelvé­nyek együtt használhatók. A megoldandó feladat tehát az érintkező külön­böző fémek közötti anódos korrózió megakadályo­zása. A találmány alapgondolata az a felismerés, hogy a különböző fémfelületek közötti anódos korróziós legegyszerűbben úgy küszöbölhető ki, ha az össze­tett fémcső fémes homlokfelülete és a csőcsatlako­1 zó fémfelülete közötti érintkezést megszüntetjük. A kitűzött feladat megoldására kialakított fém - előnyösen sárgaréz - csőcsatlakozó szerelvénytes­tének kúpszerűen szűkülő külső felületű csatlako­zórésze van, amely a szűkülő keresztmetszetek felé néző gyűrűs vállfelületben végződik, és legkisebb külső átmérője a fémcső belső átmérőjével közel egyenlő. A kúpszerűen szűkülő keresztmetszetű csatlakozórészre a fémcső csővégződése a szerel­vénytest gyűrűs vállfelületén való felütközésig rá­húzható. A találmány lényege, hogy a kúpszerűen szűkülő csatlakozórész legnagyobb külső átmérője a fémcső belső átmérőjénél nagyobb, és a gyűrűs vállfelület sugárirányú szélessége a fémcső belső műanyagköpenyének vastagságánál kisebb. A csatlakozórészre ütközésig ráhúzott csővég­ződés a csatlakozórész nagyobb külső keresztmet­szetű palástfelületére ráfeszül, ugyanakkor a cső­végződés tengelyirányú feltolását határoló gyűrűs vállfelületen kizárólag a fémcső belső műanyagkö­penyének végződő homlokfelülete fekszik fel, mivel annak vastagsága a gyűrűs vállfelület szélességénél nagyobb. A fémcső fémes végződése tehát a szerel­vénytest gyűrűs vállfelületével nem érintkezik. A találmány szerinti csőcsatlakozó szerelvény­teste előnyösen külső menettel van ellátva, amelyre a kúpszerűen szűkülő keresztmetszetű csatlakozó­­rész felől mentes leszorítóanya van ráhajtva. A csat­lakozórészre ráhúzott csővégződést a leszorítóanya a csatlakozórész külső felületére rárszorítja. A szerelvénytest gyűrűs vállfelülete, amelyen a csatlakozórészre ráhúzott fémcső belső műanyag­köpenyének homlokfelülete felütközik, előnyösen lépcsőszerűen kiugró radiális felületként van kiké­pezve. A lépcsőszerű „ugrás” természetesen ki­sebb, mint a fémcső belső műanyagköpenyének vastagsága, így a gémcső a szerelvénytesttel nem érintkezhet. A szerelvénytest gyűrűs vállfelülete kialakítható úgy is, hogy azon a csatlakozórészre feltolt fémcső külső és belső műanyagköpenyének homlokfelüle­tei is felütközhetnek. Ez esetben a gyűrűs vállfelület két koaxiális gyűrűs vállfelület két koaxiális gyűrűs felületrészre van felosztva, amelyeket a gyűrűs váll­­felületbe bemunkált gyűrűs bemetszés választ el egymástól. A belső gyűrűs felületrészen a fémcső belső műanyagköpenyének homlokfelülete, a külső gyűrűs felületrészen pedig a fémcső külső mű­anyagköpenyének homlokfelülete fekszik fel, míg a koaxiális gyűrűs felületrészek közötti gyűrűs be­metszés a fémcső végződő fémes homlokfelületét áthidalja, így az alumínium, illetve alumíniumötvö­zet, és a szerelvénytest anyagát képező sárgaréz között nem jön létre érintkezés. Valamennyi változatnál célszerű a gyűrűs vállfe­­lületet a szerelvénytest teljes felülete mentén végig­futó összefüggő felületként kialakítani. Lehetséges azonban gyűrűs vállfelület helyett a kerület mentén több kiugró ütközőrészt kiképezni. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábrán a találmány szerinti csőcsatlakozó egyik példakénti kiviteli alakjának szerelvénytestét tüntettük fel félnézet-félmetszetben; A 2. ábrán az 1. ábra szerinti szerelvénytesthez 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom