201832. lajstromszámú szabadalom • Állítható nyomtávú, kiegyenlítőművel és bolygóműves hajtással rendelkező futómű
HU 201832 B A bejelentés tárgya állítható nyomtávú, kiegyenlítőművel és bolygóműves hajtással rendelkező futómű, amely futómű fékszerkezetének legalább egy tárcsa alakú forgó súrlódóeleme van, amelyet legalább két tárcsaalakú álló súrlódóelem fog közre, amely súrlódóelemek futóműházzal vannak kényszerkapcsolatba, és amelyek egyike fékműködtető rendszerre csatlakozó fékhenger dugattyúja által van megtámasztva. A bejelentés tárgya továbbá állítható nyomtávú, kiegyenlítőművel és bolygóműves hajtással rendelkező futómű, amelynek előfeszített rugóval terhelt lamella-kötegből álló csúszáskorlátozó szerkezete van, amelynek külső kerületén megfogott lamellái a kiegyenlítőműház belső bordás felületével vannak kényszerkapcsolatban, ahol a futómű hídházba nyúló végű rúdtengelyekkel rendelkezik. Az erőgépekben alkalmazott futóművek közül az állítható nyomtávú - vagy másképpen az úgynevezett rúd típusú - futóműveknek kell kielégíteniük a legösszetettebb és sokszor egymásnak ellentmondó követelményeket. A legszembeötlőbb ellentmondás az, hogy a széles nyomtáv szolid féltengelyeket és hozzátartozó nagy teherbírású, tökéletesen beállított csapágyazást kíván, ugyanakkor a keskeny nyomtáv a lehető legkisebb helyigényű középrészt kívánja meg, ami rontja a széles nyomtávhoz tartozó feltételek megvalósíthatóságát. Az ívelt fogazású kúp-tányérkerékpárral hajtott differenciálművet követően a belső féltengelyekkel egy darabot képező napkerekek hajtják meg a hídház középrész oldalai mellett elhelyezett bolygóműveket. A belső bordázattal ellátott bolygótartók közvetlenül meghajtják a külső rúdtengelyeket. Kerékagy hajtások hiányában a fékszerkezeteket csak a hídházakban lehet elhelyezni - ezek az úgynevezett belső vagy nedves fékek - de ez a megoldás mind a keskeny, mind pedig a széles nyomtáv megvalósíthatóságán ront, mivel növeli a középrész szélességét és egyidejűleg csökkenti a kihajtó tengelyek csapágyazására rendelkezésre álló helyet. A mezőgazdasági erőgépekben alkalmazott futóművek korszerű típusaiban kapcsolható, korlátozott csúszású differenciálművekre van szükség. Tekintve, hogy a rúd-típusú futóművekben „minden” a középrészen helyezkedik el és „minden” forog, kapcsoló-villát nem lehet beépíteni. Különösen igaz ez akkor, ha a fútóművet a hídházakban elhelyezkedő belső fékszerkezettel is el kell látni. Fentiek miatt a legmegbízhatóbbnak tartott mechanikus működtetésű koriázott csúszású kiegyenlítőművek alkalmazása ismeretlen. Az általában hidraulikusan működtetett belső tárcsafélből oldalanként egy-egy egységet a hídház középrész és a bolygóművek közé helyeznek el úgy, hogy az aktív forgó tárcsák a napkerék fogazattal vannak kapcsolatban. Ismert olyan megoldás, is, amikor a forgó tárcsák a bolygótartóval - tehát a legnagyobb nyomatékú hajtás elemmel - vannak kapcsolatban. A felsorolt követelményeknek a jelenleg ismert konstrukciók csak funkcionálisan tesznek eleget - tehát természetesen működőképesek és megbízhatóak de valójában nem oldják meg az ellentmon1 dásokat, nem keresik meg ezekhez a hagyományosaktól eltérő konstrukciós megoldásokat. A kézenfekvő és kínálkozó megoldásokat választva tulajdonképpen belenyugszanak abba, hogy a futóművek műszaki paraméterei olyanok, amilyeneket ezek a hagyományos megoldások eredményeznek. Ennek tudható be, hogy az általánosan ismert állítható nyomtávú futóművek (John-Deere, Massey- Ferguson, Steyr stb.) tervezési alapelvei közel azonosak és csak konstrukciós részmegoldásokban térnek el egymástól. Egy vagy több osztósíkkal rendelkező differenciálműházban konvencionális kúpkerekes differenciálművet alkalmaznak. A korlátozott csúszású effektust úgy érik el, hogy ezt a hagyományos differenciálművet kiegészítik vagy egy hidraulikusan működtetett vagy pedig rugóerővel előfeszített lamella-köteggel, vagy pedig a differenciálmű nyomatékával arányos módon-pl. nagy kapcsolószögű homlokfogazott tárcsa közbeiktatásával - hozzák létre a kipörgést megakadályozó növelt belső súrlódást. Az US 4 245 525 sz. szabadalmi leírásban csúszáskorlátozóval ellátott differenciálmű van ismertetve, amelyben a csúszáskorlátozó a zárt kiegyenlítőműházban van elrendezve és bordáshüvely külső bordás felületén ill. a kiegyenlítőműház belső bordás felületén elfordulásmentesen rögzített lamellákból áll, ahol a lamellaköteget rugó tartja összenyomott állapotban. A megoldás hiányossága, hogy a csúszáskorlátozó nem iktatható ki, az előfeszítés mértéke nem állítható, a lamellaköteg kopása befolyásolja a kiegyenlítőmű működését. A jelenleg alkalmazott tervezési alapelvekből származó negatívumok a következők: A hídház középrész mellett az oldalanként elhelyezett egy-egy tárcsafék egység tetemes helyet igényel. Abban az esetben, ha a felhasználók nem belső nedves féket, hanem pl. külső kardánféket rendebek, akkor a megmaradó kihasználatlan üres hely rontja a futóművek paramétereit. Ez abból következik, hogy a viszonylag alacsony futómű darabszámok miatt nem gazdaságos külön-külön konstrukciót kialakítani a külső, illetve belső fékes igények kielégítésére. Az ismert szerkeztekben a tárcsafék aktív tárcsái általában a napkerék fogazattal, vagy az önbeálló (úgynevezett „úszó”) belső féltengelyeken kialakított bordázattal vannak kapcsolatban. Ellentmondásos, és mindkét főegységet - féket és bolygóművet egyaránt - zavaró megoldás, hogy a jó vezetést kívánó, nyomatékkai terhet forgó féktárcsák az önbeállóképességet megkövetelő napkerekekkel vagy a belső féltengelyekkel vannak kapcsolatban. A tányérkerék csapágyazása, valambt a hídház középrész oldalai mellett elrendezett fékegységek gyakorlatilag kizárják azt, hogy mechanikusan működtetett, kapcsolható kivitelű korlátozott csúszású differenciálművet alkalmazzanak. A hidraulikus működtetésű lamella-kötegek költségesebbek és kevésbé megbízhatók, a rugóerővel állandóan előfeszített, kapcsolhatatlan kivitelű lamella-kötegek pedig hátrányosan túlterhelik a meghajtásrendszert és kptatják a gumiabroncsokat, ha az erőgép 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
