201817. lajstromszámú szabadalom • Térbeli hangelnyelő elem

HU 201817 B A találmány tárgya térbeli hangelnyelő elem, amely hangelnyelő betétet és borítást tartalmaz. Az eddig ismert hangelnyelő anyagok a nagy porozitású, nagy áramlási ellenállású műanyag szi­vacsok és szálas szerkezetű anyagok, mint az üveg-, ásvány- és salakgyapot vágható táblák vagy laza paplan formájában. Különleges körülmények, pél­dául nagy hőmérséklet, a felület mentén nagy leve­gősebesség között használhatók fémszálakból (pél­dául alumíniumból) készített paplanok vagy erősen porózus, levegőáteresztő kerámia is. Ezeken kívül növényi vagy állati eredetű szálas anyagokból ké­szült vattaszerű borítás is alkalmazható (Dr. Szent­­mártony - Dr. Kurutz: A műszaki akusztika alapjai /1982/; Dr. Szentmártony Tibor: Zajtalanítás /1967/; Dr. Tóth Lajosné - Vajda Zoltánná - Vass Imre: Zajelhárítás az iparban és a mezőgazdaság­ban /1980/). Az ismert anyagok elsősorban közép- és magas frekvenciás hangokat nyelnek el. A szakirodalom tanúsága szerint kis frekvenciák esetén igen nehéz porózus anyagokkal nagy hangelnyelési tényezőket biztosítani, ezért ilyen esetekben megfelelően ki­alakított Helmholtz rezonátorokkal érhető el ered­mény. Ennek az a magyarázata, hogy mivel a hul­lámhossz fordítva arányos a frekvenciával, a hang­elnyelő réteg vastagságát az elnyelni kívánt legki­sebb frekvencia határozza meg, ami azt jelenti, hogy 250 Hz-nél is hatásos falborítás esetében leg­alább 300 mm vastag réteget kell alkalmazni, vagy ha a réteg vékonyabb, például 100 mm vastag, ak­kor azt úgy kell elhelyezni, hogy a maximális ré­szecskesebesség helyének az X/4-nek a környezeté­ben legyen, a réteg és a merev fal között légrést hagyva (Dr. Szentmártony - Dr. Kurutz: A műszaki akusztika alapjai /1982/). Porózus anyagok esetén az elnyelési fok nagysá­gát az anyag porozitása, áramlási ellenállása és strukturális tényezője határozza meg, a frekvencia jelleggörbét pedig az anyag vastagsága, a burkoló anyag jellemzői (például perforáció, fóliavastag­ság), valamint a légrés vastagsága befolyásolja (Dr. Tóth Lajosné - vajda Zoltánná - Vass Imre: Zajel­hárítás az iparban és a mezőgazdaságban /1980/; L.L. Beranek: Zajcsökkentés /1967/). Az ismert porózus anyagok hátránya, hogy ezek­kel alacsony frekvenciákon csak nagyon vastag ré­tegben, vagy légrést alkalmazva lehet hatásos el­nyelést elérni. A nagy hangelnyelési tényezőhöz két feltételnek kell érvényesülnie: egyrészt a hanghul­lámoknak be kell hatolniuk az anyagba, másrészt a hanghullámoknak be kell hatolniuk az anyagba, másrészt abban haladva hővé kell alakulniok. Az első feltétel akkor teljesül, ha a felület kellően nyi­tott, a nyílások közötti felületelemek kicsik, és le­hetőleg nem merevek, nem verik vissza a beeső hullámokat. Ezt a viszonylag nagy porozitás bizto­sítja: adott térfogatú anyagban a levegővel telt pó­rusok, csatornák térfogatának aránya a teljes térfo­gathoz képest 75% felett kell lennie. A találmány alapja az a felismerés, hogy a filter­gyártási selejtben is meg vannak a nagy hangelnye­1 lési tényezőjű anyagokra jellemző tulajdonságok. A dohánytechnológiában a filtergyártás alapanyaga a cellulóz-acetát igen finom, szálas anyag. A vastag­ságát denierben szokásos megadni (1 denier = 9 km hosszú elemi szál grammokban kifejezett sú­lya). A füstszűrés hatékonysága annál kedvezőbb, minél vékonyabb elemi szíjakból készül a füstszű­rő, azaz a filter. A cellulóz-acetát a füstszűrő alap­anyagok között a legvékonyabb 2,5-5,0 denier vas­tagságú. A filtergyártás során keletkezett sejet igen kis térfogatsúlyú, nagy levegőtartalmú anyag, tehát nagy a porozitása. Ebből az értékes finom anyagból a selejt éves mennyisége átlagosan 30 tonna, ami kb. évente 3 millió forint, ami jelenleg a szeméttelepre kerül. A találmány feladata, hogy a filtergyártás során keletkezett selejt hasznosításával olyan, a hangel­nyelő anyagot és borítást egybefoglaló, hangelnyelő elemeket hozzon létre, amely az elnyelést széles sávban biztosítja és olcsón és egyszerűen állítható elő. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a betétből és borításból álló hang­elnyelő elemnél a hangelnyelő betét a filtergyártás­ból származó cellulóz-acetát alapanyagú fÜterse­­lejtből kialakított, legfeljebb 50, előnyösen 35- 45kg/m3 testsűrűségű, legalább 70%, előnyösen 70-80% porozitású lap vagy paplan, amely por és nedvesség ellen védő réteggel van burkolva és hor­dozóvázra van erősítve. Előnyösen a hangelnyelő betét a filtergyártásból származó cellulóz-acetát alapanyagú filterselejtből kártolással fellazított és bundázógéppel egyenle­tessé tett paplan, amely fóliával van légmentesen burkolva és a lap vagy paplan több rétegből van felépítve. Célszerűen a hordozóváz legalább 30% perforá­­ciójú lemez, amely előnyösen alumíniumból vagy acélból van kialakítva. A hatásosabb hangelnyelés biztosítása érdeké­ben a hangelnyelő anyag mindenkor az elem hatá­sos felületével ellentétes oldalon van a fóliához rögzítve. A találmány szerinti hangelnyelő elem legfőbb előnye, hogy a hulladék alapanyagból olyan elemet hoz létre, amely széles sávban hatásos elnyelést biztosít. További előnye, hogy könnyen szerelhető, tisz­títható, a hangelnyelő elemekben a hangelnyelő betét esetleges sérülésekor a betét cserélhető, nem igényel különösebb karbantartást. Igen fontos tényező a találmány szerinti megol­dásban az is, hogy a filtergyártási selejtet (cellulóz­­acetát) feldolgozva megelőzzük környezetünk el nem bomló hulladékkal való további szennyezését. Az alábbi táblázat néhány ismert hangelnyelő anyag hangelnyelési fokát tartalmazza a frekvencia függvényében, összehasonlítva a cellulóz-acetát se­­lejtből készített próbafal kétféle változatáról ké­szült három mérés eredményével. A méréseket a Közlekedéstudományi Intézet Akusztikai Osztálya végezte: 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom