201811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás regenerativ nedvesség- és hőcserélő felület kiképzésére alumínium vagy alumínium ötvözetek felületén

HU 201811 B A találmány tárgya eljárás regeneratív nedves­ség- és hőcserélő felület kiképzésére alumínium vagy alumínium ötvözetek felületén. A levegő hő- és nedvességtartalmának megvál­toztatására (ún. nedves hőcsere) a szellőztetés- és klimatechnológiában különféle megoldások isme­retesek. A regeneratív hőcserélőket már régen használ­ják szellőztetőberendezéseknél hővisszanyerés cél­jára. A legáltalánosabban használt nedvesség- és hőcserélők sima és redőzött felületű lapokból fel­épített, forgó hőcserélőtestből állnak. A nedvesség- és hőcserélőtest anyaga fém lemez, papír vagy az­beszt, előnyösen fém lemez lehet. A fémből készült test számos előnnyel rendelkezik a többihez képest, hátránya azonban, hogy a nedvességátvitel csakvíz­­gőzkondenzáció következtében jöhet létre, így a nedvességátvitel hatékonysága a többihez képest kedvezőtlenebb. A hőcserélőtest lemezeinek felületét ezért meg­felelőképpen kezelni kell ahhoz, hogy a nedvesség­átviteli felülete nagyobb legyen. A felületkezeléssel elérhető, hogy vékony nedvszívó rétegeket alakít­sunk ki a nem nedvszívó alapon. Az ismert megoldások közül a nedvszívó réteg­ben lítiumkloridot, mint reverzibilisen működő nedvességmegkötő anyagot tartalmazó berendezé­sek alkalmasak az elhasznált levegő hő- és nedves­ségtartalmának a beszívott friss levegőbe történő szennyeződésmentes átvitelére, valamint kis lég­csereigényű zárt légterek folyamatos szárítására, illetve nedvesítésére is. Az említett klimatechnikai műveleteket a lítium­­klorid azon tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a ve­­gyület kristályai ill. tömény oldata a vele érintkező levegő hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függően a levegőből vizet és kondenzációs hőt vesz fel ill. a levegőbe vízgőzt juttat, miközben a vegyidet lehűl. Az ilyen típusú klimatechnikai berendezések re­verzibilis működését jelentős mértékben befolyá­solja annak a felületnek a kialakítása, mely a hő- és nedvességcserélőkben a lítiura-klorid oldatot ma­gába foglalja. A 2600283 sz. DOS szerint alumíniumlapok nedvszívó rétegeit oly módon hozzák létre, hogy alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült lapokat 3-10 t%-os nátrium-hidroxid pácfürdőben 70 °C hőmérsékleten és 30 percig nedves levegővel 110 °C hőmérsékleten oxidálnak. Adott esetben a réteg porozitását oly módon növelik meg, hogy az oxidáció előtt savval kezelik. így egy önmagában nem nedvszívó, porózus réteget alakítanak ki, mely­re egy nedvszívó anyagot, lítium-kloridot visznek fel. Elegendő mennyiségű lítium-klorid felvitele esetén a kívánt nedvességvezetés elérhető. Ennek a módszernek a hátránya, hogy a nedvszí­vó réteg tapadása és porozitása nem megfelelő, ezért időszakos tisztítás után a szorpciós réteget újra ki kell alakítani. További hátrány, hogy megfe­lelő porozitású réteg kialakításához egy savas el­őkezelési lépést kell alkalmazni, különben egység­nyi felületre csak igen kis mennyiségű lítium-klorid vihető fel. További hátrány, hogy a porózus réteg kialakítása után a pácfürdőből kiemelt lemezeket 1 szárítják, így a porózus réteg pórusait levegő tölti ki. Amikor a porózus réteget lítium-klorid oldattal telítik, a porósuk végébe a lítium-klorid nem tud behatolni az ott levő légbuborékok miatt, és csak a pórusok külső részén helyezkedik el. így amennyi­ben nagyobb nedvességcserére alkalmas berende­zést akarnak előállítani, a berendezést alkotó leme­zek felületét kell megnövelni, vagyis az anyagkölt­ség, a berendezés méretei és a forgatáshoz szüksé­ges energia egyaránt nő. Ahhoz, hogy egy nedvességcserélő kapacitását növelni tudjuk, vagy a forgási sebességét, vagy a felületét vagy a felületén levő lítium-klorid meny­­nyiségét kell növelnünk. Könnyen belátható, hogy legelőnyösebb (legkevésbé energia- és anyagigé­nyes, így legolcsóbb) megoldás az, ha a lítium-klo­rid egységnyi nedvességcserélő felületen elhelyez­kedő mennyiségét növeljük. Ez legegyszerűbben úgy oldható meg, hogy a porózus rétegben levő pórusok teljes térfogatát kitöltjük h'tium-kloriddal, nam hagyunk légzárványokat. A levegőzárványok kiküszöbölésére a 72.38.793 sz. japán Kikai szerint aktív szenet oly módon imp­regnálnak lítium-kloriddal, hogy az eljárást csök­kentett nyomású térben hajtják végre. Ennek a módszernek nagy a berendezés, eszköz és beruhá­zásigénye, és nehézkesen hajtható végre. A vákuum alkalmazása ugyanis az egész telítési ciklus alatt szükséges. A vákuum mértékének vál­tozása a kapott termék minőségét erősen befolyá­solja, és a termék minősége csak a folyamat végén állapítható meg. Találmányunk kidolgozása során célunk ezért az volt, hogy olyan egyszerű eljárást találjunk, amellyel lítium-klorid felvitelére alkalmas, megfelelő poro­zitású oxidréteg alakítható ki alumínium vagy alu­mínium ötvözet felületeken, és a réteg megfelelően szilárd, tapadóképes. További célunk az volt, hogy az eljárással kialakított oxidrétegben levő pórusok teljes térfogatát egyszerű, kis beruházásigényű, könnyen végrehajtható eljárással töltsük ki h'tium­­kloriddal, anélkül, hogy légzárványok maradnának, és így olyan nedvességcserélő felületet hozzunk lét­re, melynek az egységnyi felületre eső kapacitása lényegesen meghaladja az eddig ismert nedvesség­­cserélők kapacitását. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy ha az alu­mínium, vagy alumínium ötvözet felületen 0,005- 0,5, előnyösen 0,01-0,1 mól/1 O2O7"2 koncentráci­ójú, adott esetben alkálifém-karbonátot tartalmazó folyadékfürdőben alakítjuk ki az oxidréteget, meg­felelő tapadású és porozitású réteget kapunk. A légzárványok képződése elkerülhető akkor, ha a folyadékfürdőben oxidált lemezt a pórusok folya­dékkal való teh'tettségének fenntartásával, előnyö­sen folyadék alatt vízzel öblítjük, majd 2-50 t%, előnyösen 5-15 t% vizes lítium-klorid oldatban tartjuk legalább 24 órán keresztül. At oxidrétegnek a felhasználás szempontjából célszerű tulajdonságai (az oxidréteg vastagsága, ke­ménysége, porozitása) az oxidáló fürdő összetéte­lével (adalékanyagok mennyiségével, minőségével, a kromát ionok koncentrációjával), hőmérsékleté­vel és az oxidáció idejével befolyásolható. Kromát-ion forrásként bármely, vízoldható kro-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom