201810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem vezető textilia hordozók fémréteggel történő bevonására
HU 201810 A A találmány tárgya egy nem vezető textília hordozók fémréteggel történő bevonására szolgáló kémiai eljárás. A különféle hordozók, főleg textíliák fémréteggel történő bevonására számos kémiai, elektroless eljárás ismert. Ezen ismert eljárásoknál a hordozót előkezelik pl. maratják a felület érdesítése céljából (ha szükséges) és/vagy zsírtalanítják, általában szerves oldószerrel, majd szenzibilálják, ezután a felületet aktiválják. Az így kezelt hordozóra ezt követően kémiai redukciós eljárással fémréteget választanak le. Egyes esetekben még egy utókezelés is következik, amelynél a már vezetővé tett felületű hordozóra egy további funkcionális (pl. védőréteg) kerül leválasztásra leggyakrabban galvanizálással. A 77 382 lajstromszámú NDK szabadalmi leírás egy szövet nikkelezési eljárást ismertet, melynél a textíliát csersavoldatban maratják, ón-klorid oldatban szenzibilálják, majd palládiumsóoldatban aktiválják és ezt követően alkálikus nikkelsófürdőben nikkelezik. Ezen megoldáshoz hasonlót ismertet az OS 2 743 768 lajstromszámú NSZK közrebocsátási irat. A 2 250 309 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírásban a szövetet vizes-sósavas palládiumldoridos fürdőben aktiválják. A 3 025 307 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírásban ismertetett aktiváló oldat a palládiumklorid mellett szerves oldószert is tartalmaz. Ebben az eljárásban a palládium-klorid helyett arany-klorid vagy platina-klorid is alkalmazható. A megoldások közös hátránya az, hogy minden esetben szükséges az ón-kloridos érzékenyítés. Az aktivált szövet nem tárolható, az aktivált centrumok vízzel kimoshatók és erősen károsodnak a napfény hatására. A leglényegesebb hátrányos tulajdonság az, hogy az aktiválás után a kémiai redukciós fémleválasztásnál a fürdőben a leváló aktiváló centrumok olyan mellékes fémkiválást indítanak meg, amely a fürdő gyors kimerüléséhez vezet. További hátrány, hogy az aktiváló fürdők hosszabb időtartam alatt elbomlanak és a működési hőmérsékletük általában eléri az 50-90 °C-t. Hátrányt jelent még az is, hogy az ismert módon fémmel bevont textília napfényállósága sok esetben nem kielégítő. Ezen hátrányos tulajdonságok egy részét úgy próbálják egyes ismert eljárások elkerülni, hogy az aktiváló palládiumsót, illetve más nemesfémsót (pl. Pt, Au) bonyolult szerves komplexvegyületekhez kapcsolják. A 3 324 767 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírásban egy telített ketonvegyület, a 3 424 065 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírásban ciklikus vagy aciklikus gyűrűs vegyületeket képező fém-organikus vegyületeket használnak aktiválószerként. Az említett bonyolult szerves vegyületek időben stabilak, vízzel nehezen kimoshatók és szobahőmérsékleten üzemeltethetők. Ugyanakkor fennmarad számos hátrányos tulajdonságuk: 1- az aktivált és a fémmel bevont szövet fényérzékenysége,- a fémhez fürdő kimerülését előidéző aktiválócentrum leválás,- nagyon drága vegyületek,- ón-kloridos érzékenyítést igényelnek,- az aktiválás után stabilizáló oldata (pl. nátronlúgos vizes oldatba kell mártani a textíliát, melyet vizes mosás követ,- az eljárás bonyolult és drága,- csak meghatározott anyagösszetételű műszálas textíliáknál alkalmazható. Találmányunkkal egy olyan kémiai fémezési eljárást kívánunk létrehozni, amely nélkülözi az ismert eljárások hátrányos tulajdonságait, azaz- nem szükséges az ón-kloridos érzékenyítés,- az aktivált szövet eltartható, azaz a napfény hatására nem károsodnak az aktivált centrumok,- a fémmel bevont textília napfényállósága kiváló,- az aktiváló és a fémező oldatok stabilak hosszabb üzemidő alatt is, azaz csak a szövetre levált fémionokat kell pótolni,- szobahőmérsékleten végrehajtható a fémezési eljárás,- az aktiválás után stabilizálásra nincs szükség,- az eljárás egyszerű lefolytatása viszonylag rövid időt vesz igénybe,- olcsó aktiválószerek felhasználásával dolgozik (nincs szükség palládiumvegyületre),- különböző minőségű textíliák fémezésére alkalmas. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a felsorolt feltételek mindegyike kielégíthető, ha aktiváló oldatként ezüst- nitrát ecetsavas-vizesszerves oldószeres oldatát vagy egy ezüst-komplex vegyület ecetsavas-vizes-szerves oldószeres oldatát alkalmazzuk és ezt követően kémiai úton 0,2- 0,5 |xm-os részréteget viszünk fel a textíliára és erre az alapra felviszünk egy kívánt fémréteget (pl. rezet, nikkelt stb%), vagy egyéb bevonatot. Találmányunk tehát eljárás nem vezető textília hordozó kémiai úton történő bevonására fémréteggel, amelynél a hordozót szükség szerint előkezeljük, előnyösen a felületét zsírtalanítjuk és/vagy érdesítjük, majd aktiváljuk és kémiai úton fémréteget választunk le a hordozó felületére. A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy az aktiválást szobahőmérsékleten 0,5-1 perces áztatással végezzük, egy olyan oldatban, mely 0,5-2 tömegrész AgNC>3-t vagy [Ag(NH3)2]Cl-t vagy [Ag(NH3)2]F-t vagy Na3[Ag(S203)2]-t, 5-20 tömegrész ecetsavat, legalább 10 tömegrész vizet és az 1000 tömegrészhez szükséges mennyiségben vízzel elegyedő szerves oldószert, előnyösen etil-alkoholt tartalmaz, majd az aktiválást követően a hordozót megszárítjuk és ismert módon kémiai rezező fürdőben 0,2-8 |i.m rézbevonattal látjuk el, majd erre kívánt esetben ismert módon egyéb fémréteget, előnyösen nikkel-foszfor, arany, króm, palládium, ón réteget viszünk fel. A találmány szerinti eljárásnál célszerűen a következő összetételű rezezőfürdőt alkalmazzuk:-CuS04.5H20 8 g/1- kálium-nátrium tartarát 34 g/1 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
