201810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem vezető textilia hordozók fémréteggel történő bevonására

HU 201810 A A találmány tárgya egy nem vezető textília hor­dozók fémréteggel történő bevonására szolgáló ké­miai eljárás. A különféle hordozók, főleg textíliák fémréteg­gel történő bevonására számos kémiai, elektroless eljárás ismert. Ezen ismert eljárásoknál a hordozót előkezelik pl. maratják a felület érdesítése céljából (ha szük­séges) és/vagy zsírtalanítják, általában szerves ol­dószerrel, majd szenzibilálják, ezután a felületet aktiválják. Az így kezelt hordozóra ezt követően kémiai redukciós eljárással fémréteget választanak le. Egyes esetekben még egy utókezelés is következik, amelynél a már vezetővé tett felületű hordozóra egy további funkcionális (pl. védőréteg) kerül leválasz­tásra leggyakrabban galvanizálással. A 77 382 lajstromszámú NDK szabadalmi leírás egy szövet nikkelezési eljárást ismertet, melynél a textíliát csersavoldatban maratják, ón-klorid oldat­ban szenzibilálják, majd palládiumsóoldatban akti­válják és ezt követően alkálikus nikkelsófürdőben nikkelezik. Ezen megoldáshoz hasonlót ismertet az OS 2 743 768 lajstromszámú NSZK közrebocsátási irat. A 2 250 309 lajstromszámú NSZK-beli szabadal­mi leírásban a szövetet vizes-sósavas palládium­­ldoridos fürdőben aktiválják. A 3 025 307 lajstromszámú NSZK-beli szabadal­mi leírásban ismertetett aktiváló oldat a palládium­­klorid mellett szerves oldószert is tartalmaz. Ebben az eljárásban a palládium-klorid helyett arany-klorid vagy platina-klorid is alkalmazható. A megoldások közös hátránya az, hogy minden esetben szükséges az ón-kloridos érzékenyítés. Az aktivált szövet nem tárolható, az aktivált centrumok vízzel kimoshatók és erősen károsodnak a napfény hatására. A leglényegesebb hátrányos tulajdonság az, hogy az aktiválás után a kémiai redukciós fémlevá­lasztásnál a fürdőben a leváló aktiváló centrumok olyan mellékes fémkiválást indítanak meg, amely a fürdő gyors kimerüléséhez vezet. További hátrány, hogy az aktiváló fürdők hosszabb időtartam alatt elbomlanak és a működési hőmérsékletük általában eléri az 50-90 °C-t. Hátrányt jelent még az is, hogy az ismert módon fémmel bevont textília napfényállósága sok esetben nem kielégítő. Ezen hátrányos tulajdonságok egy részét úgy próbálják egyes ismert eljárások elkerülni, hogy az aktiváló palládiumsót, illetve más nemesfémsót (pl. Pt, Au) bonyolult szerves komplexvegyületekhez kapcsolják. A 3 324 767 lajstromszámú NSZK-beli szabadal­mi leírásban egy telített ketonvegyület, a 3 424 065 lajstromszámú NSZK-beli szabadalmi leírásban ciklikus vagy aciklikus gyűrűs vegyületeket képező fém-organikus vegyületeket használnak aktiváló­szerként. Az említett bonyolult szerves vegyületek időben stabilak, vízzel nehezen kimoshatók és szobahő­mérsékleten üzemeltethetők. Ugyanakkor fennmarad számos hátrányos tulaj­donságuk: 1- az aktivált és a fémmel bevont szövet fényérzé­kenysége,- a fémhez fürdő kimerülését előidéző aktiváló­centrum leválás,- nagyon drága vegyületek,- ón-kloridos érzékenyítést igényelnek,- az aktiválás után stabilizáló oldata (pl. nátron­lúgos vizes oldatba kell mártani a textíliát, melyet vizes mosás követ,- az eljárás bonyolult és drága,- csak meghatározott anyagösszetételű műszálas textíliáknál alkalmazható. Találmányunkkal egy olyan kémiai fémezési el­járást kívánunk létrehozni, amely nélkülözi az is­mert eljárások hátrányos tulajdonságait, azaz- nem szükséges az ón-kloridos érzékenyítés,- az aktivált szövet eltartható, azaz a napfény hatására nem károsodnak az aktivált centrumok,- a fémmel bevont textília napfényállósága kivá­ló,- az aktiváló és a fémező oldatok stabilak hosszabb üzemidő alatt is, azaz csak a szövetre levált fémionokat kell pótolni,- szobahőmérsékleten végrehajtható a fémezési eljárás,- az aktiválás után stabilizálásra nincs szükség,- az eljárás egyszerű lefolytatása viszonylag rö­vid időt vesz igénybe,- olcsó aktiválószerek felhasználásával dolgozik (nincs szükség palládiumvegyületre),- különböző minőségű textíliák fémezésére al­kalmas. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a felsorolt feltételek mindegyike kielégíthető, ha aktiváló oldatként ezüst- nitrát ecetsavas-vizes­­szerves oldószeres oldatát vagy egy ezüst-komplex vegyület ecetsavas-vizes-szerves oldószeres oldatát alkalmazzuk és ezt követően kémiai úton 0,2- 0,5 |xm-os részréteget viszünk fel a textíliára és erre az alapra felviszünk egy kívánt fémréteget (pl. re­zet, nikkelt stb%), vagy egyéb bevonatot. Találmányunk tehát eljárás nem vezető textília hordozó kémiai úton történő bevonására fémréteg­gel, amelynél a hordozót szükség szerint előkezel­jük, előnyösen a felületét zsírtalanítjuk és/vagy ér­­desítjük, majd aktiváljuk és kémiai úton fémréteget választunk le a hordozó felületére. A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy az aktiválást szobahőmérsékleten 0,5-1 perces áz­­tatással végezzük, egy olyan oldatban, mely 0,5-2 tömegrész AgNC>3-t vagy [Ag(NH3)2]Cl-t vagy [Ag(NH3)2]F-t vagy Na3[Ag(S203)2]-t, 5-20 tö­megrész ecetsavat, legalább 10 tömegrész vizet és az 1000 tömegrészhez szükséges mennyiségben víz­zel elegyedő szerves oldószert, előnyösen etil-alko­holt tartalmaz, majd az aktiválást követően a hor­dozót megszárítjuk és ismert módon kémiai rezező fürdőben 0,2-8 |i.m rézbevonattal látjuk el, majd erre kívánt esetben ismert módon egyéb fémréte­get, előnyösen nikkel-foszfor, arany, króm, palládi­um, ón réteget viszünk fel. A találmány szerinti eljárásnál célszerűen a kö­vetkező összetételű rezezőfürdőt alkalmazzuk:-CuS04.5H20 8 g/1- kálium-nátrium tartarát 34 g/1 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom