201805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás UK-6 1689 antibiotikum mikrobiológiai uton történő előállítására valamint a hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 201805 B mutáns kevesebb légmicéliumot fejleszt élesztőki­­vonat/malátakivonatos agaron, Bennett-féle agá­ron, Gauze-féle 2-es számú szerves táptalajon, zse­­latinos agaron és keményítős agaron. A mutáns telepei inkább krémszínűek, mint narancsszínűek az Emerson-féle agaron, és inkább halvány rózsa­színűek, mint krémszínűek a burgonyás/sárgarépás agaron. Ellentétben a szűlőtörzzsel, a mután hidro­­gén-szulfídot termel. Az összes többi tenyészeti sa­játosságuk és biokémiai tulajdonságuk azonos. Ezek alapján az FD-28474 törzset az Actinoma­dura roseorufa új törzsének tekintjük. Összehasonlítva az FD-28474 törzzsel, melyből származik, az FD-28499 törzs csaknem valamennyi tenyészeti sajátosságában és valamennyi biokémiai tulajdonságában megegyezik vele. A mutáns csak annyiban különbözik, hogy az élesztőkivonat/malá­­takivonatos agaron inkább sötétbarnák a telepek, mint sötésvörösek és a Gauze-féle szerves táptala­jon (2-es táptalaj) néhány rózsaszín pont figyelhető meg a telepeken. Ezek szerint az FD-28499 törzset az Actinomadura roseorufa egy új törzsének tekint­jük. Az FD-28454 törzset rendszertani vizsgálatok­nak nem vetettük alá. Minthogy azonban egy Acti­nomadura roseorufa törzsből származott, és mutá­cióval egy Actinomadura roseorufa törzset hozott létre, az Actinomadura roseorufa egyik törzsének tekintjük. Az UK-61689 antibiotikum gátolja számos Gra­­pozitív mikroorganizmus növekedését. Az I. táblá­zatban az in vitro eredményeket foglaljuk össze. Ezekhez a vizsgálatokhoz a tápközeget és az UK- 61689 antibiotikumot különböző koncentrációban tartalmazó kémcsöveket az egyes mikroorganizmu­sokkal öltjükbe, hogy meghatározzuk a vegyületek­­nek p.g/ml értékben kifejezett minimális koncentrá­cióját, mely már meggátolja, hogy az illető mikro­organizmus 24 óra alatt kinőjön (MIC). I. TÁBLÁZAT Antibakteriális aktivitás 9 mikroorganizmus törzs MIC, száma M-g/ml Clostridium perfringnes 10A006 50 10A009 12,5 Actinomyces pyogenes 14D002 50 14D008 50 14D011 50 Treponema hyodysenteriae 94A001 3,12 94A002 3,12 94A007 1,56 94A008 1,56 Az UK-61689 antibiotikum és sóinak kokcidiu­­mos fertőzéssel szembeni hatását csirkéken az aláb­bi módon határozzuk meg. 3-5 napos, kóroko­zóktól mentes fehér leghorn kakasokat olyan takar­mánnyal etetünk, melyben UK61689 antibiotiku­mot vagy nátrium és/vagy káliumsóját kevertük egyenletesen el. Miután 24 órán keresztül ezzel etettük őket, mindegyik állatot szájon keresztül a vizsgálandó Eimeria faj oocisztával oltjuk be. A másik csoport állatait ugyanezzel a táppal etetjük, mely nem tartalmaz UK-61689 antibiotikumot vagy sóját. 24 órás etetés elteltével ezeket az állatokat is megfertőzzük, ezek szolgálnak a fertőzött kontrol­okként. Egy harmadik csoport 3-5 napos kakasait ugyanezzel a takarmánnyal etetjük antibiotikum nélkül és nem fertőzzük őket. Ezek lesznek a nor­mál kontroll állatok. A kezelés eredményét E.acer­­vilina esetében öt, a többi esetben hat nap elmúltá­val értékeljük ki. Az E-tenella-val szemben mért kokcidium-ellenes hatást 0-tól 4-ig pontozzuk J.E.Lynch élj árását követve [” A new method for the primary evaluation of anticoccidial activity”, AmJ.Vet.Res., 22:324-326]. A többi fajjal módosí­tott pontozási rendszerével 0-3 ponttal jellemezzük [’’Anticoccidial drugs.Lesion scoring techniques in battery and floor pen experiments in chicks”, Exp. Parasit., 28:30-36 (1970)]. A kezelt csoportnál mért pontszámot osztva a fertőzött kontrolloknál megál­lapított pontszámmal, konstans hányadost állapít­hatunk meg. Baromfi fertőzéssel az UK-61689 antibiotikum és kationokkal képzett sói kitűnő kokcidium ellenes hatást mutatnak. 15-120 ppm-et tartalmazó csirke­­eleségnél hatékonyak a vegyületek Eimeria tenella­­val, E-acervulina-val, E.maxima-val, E.brunetti-vel és E.necatrix-szal szemben. Szárnyasok kokcidózisának kezelésére a talál­mány szerinti vegyületet alkalmas vivőanyagban az állatoknak szájon keresztül adjuk be. Előnyös mó­don a hatóanyag kívánt adagját hozzákeverjük a baromfiak ivóvízéhez vagy eleségéhez. A hatóanya­got követlenül kimérhetjük az ivóvízbe, előnyösen folyadék, vizes koncentrátum (vízoldékony sójának oldata) formájában, vagy közvetlenül az eleségbe például preroix vagy koncentrátum alakjában. Pre­­mixként vagy koncentrátumként a hatóanyag vala­melyik általánosan használt vivőanyagban van. A célnak megfelelően a vivőanyag lehet folyékony vagy szilárd, péládul víz, különféle lisztek - szója­­liszt, lenmagliszt, kukoricatorza-liszt; vagy ásványi keverék, melyet általánosan használnak a baromfi­ak eleségében. Különösen alkalmas vivőanyag ma­ga az eleség; azaz az eleség egy kis része. A micéli­­um is szolgálhat vivóanyagként. A vivőanyag előse­gíti a hatóanyag egyenletes eloszlását az állatok táplálékában. Ez fontos, mert a hatásos szerből csak kis mennyiség bejutására van szükség. Fontos, hogy a hatóanyag alaposan el legyen keverve a pre­­mixban, illetve végül a táplálékban. A hatónyagot e célból olajos közegben - például szójaolajban, ku­koricaolajban, gyapotmagolajban stb. - vagy illé­kony szerves oldószerben oszlatjuk el vagy oldjuk, majd a vivőanyaggal összeőröljük. Nyilvánvaló, hogy a koncentrátumban a hatóanyag széles kon­centrációtartományban szerepelhet, minthogy a megfelelő arány beállításával az eleségben a kívánt hatóanyagszint elérhető. Nagyhatékonyságú koncentrátumot készíthe­tünk fehérjedús hordozóanyagokban, például szó­ít) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom