201786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinil-klorid polimer előállítására
HU 201786 B gacant, heparin, pektin, rozin, kopal, shellak, kazein, collagén (calf-skin), collagén(ichthyocol), zselatin, földimogyoró-, szójabab-, nukleinsav-protein, poli(sarcosine), sericin, selyem, gyapjú, zein, poliadenilsav, dezoxiribonukleinsav, ribonukleinsav; polisziloxánok, például polisziloxán, poli(dimetil-sziloxán); szerves fém-polimerek, például poli(bisz(imidazolát)-metal(II)), poli(alumínium-triizopropilátetilén-diamin); és szervetlen polimerek, például polimetafoszfát, stb. A találmány szerinti eljárás értelmében a lerakódást gátló anyagot a polimerizáló reaktor belső falán, továbbá minden olyan kiegészítő berendezés felületén alkalmazzuk, amelyek a monomerrel érintkezésbe kerülnek, így például a keverőlapáton, tengelyen, kondenzeren, tárolók, csővezetékek, csavarok, csavaranyák stb. felületein. A bevonatot előnyösen a reagálatlan monomert visszanyerő berendezések belső falán is alkalmazzuk, így például a monomer-desztilláló oszlop, kondenzer monomer-tároló tartály belső falán vagy a szelepeken. A reaktor valamint az egyéb kiegészítő berendezések anyaga lehet például rozsdamentes acél vagy üvegbevonatú anyag és a bevonandó részek felületi érdessége (Rmax a JIS B 0106 meghatározása szerint) 10 |xm, előnyösen 5 p.m vagy ezeknél még kevesebb. A lerakódást gátló anyag felületre való felvitelét végezhetjük például ecsettel, szórással vagy oly módon, hogy a tartályt feltöltjük az oldattal, majd a felesleget leeresztjük, továbbá végezhetjük bármely, a következő helyeken ismertetett automatikus eljárással: 61001/1982. és 36288/1980. számú japán Kokai, 501116/1981. és 501117/1981. számú japán Kohyo, valamint 11303/1984. számú japán kokai. A találmány szerinti eljárás alkalmazható vinilklorid homopolimerizációjánál vagy vinil-klorid és más vinil-monomer kopolimerizációjánál, vizes közegű szuszpenziós vagy emulziós polimerizációs műveletben egyaránt. Kopolimerizációnál vinilmonomerként alkalmazhatunk például vinil-észtereket, így például vinil-acetátot, vinil-propionátot, akrilsavat, metakrilsavat, vagy ezek észtereit vagy sóit vagy anhidridjeit, dién monomereket, így például butadiént, kloroprént, vagy izoprént, továbbá sztirolt, akrilnitrilt, vinilidén-halogenideket, vinilétert. A szuszpenziós vagy emulziós polimerizáció során az ismert katalizátorokat alkalmazzuk, így például a következő vegyületeket: szervetlen peroxidok, így például terc-butil-peroxi-neodekanát, di- 2-etil-hexil-peroxi-dikarbonát, 3,5,5-trimetil-hexanoil-peroxid, a-kumil-peroxi-neodekanoát, kumén-hidroperoxid, ciklohexanon-peroxid, terc-butil-peroxi-pivalát, di-2-etoxi-etil-peroxi-dikarbonát, benzoil-peroxid, lauroil-peroxid, 2,4-diklórbenzoil-peroxid, diizopropil-peroxi-dikarbonát, vagy acetil-ciklohexil-peroxid, azo-vegyületek, így például ot,a’-azo-bisz-izobutironitril, a,a’-azo-bisz-2,4-dimetil-valeronitril, vízoldható perszulfátok, így például kálium- vagy ammónium-perszulfát. Az eljárásnál használhatunk diszpergálószereket, így 25 például természetes vagy szintetikus polimereket, például részlegesen elszappanosított poli(vinilacetátot), vinil-acetátot és maleinsavanhidrid kopolimert, cellulóz-származékokat, így például hidroxi-propil-metil-cellulózt vagy zselatint, emulgeálószerként például nemionos emulgeálószereket, például szorbitán mono-laurátot, szorbitán trioleatátot, anionos emulgeálószereket, például nátriumlaurill-szulfonátot vagy nátrium-alkil-benzol-szulfonátot. Továbbá adalék vagy töltőanyagként használhatunk például kalcium-karbonátot, titán-oxidot, stabilizátorként hárombázisú ólom-szulfátot, kalcium-sztearátot, dibutil-ón-laurátot, dioktil-ónmerkaptidot, csúsztatóanyagként például viaszokat, sztearinsavat, cetil-alkoholt, plasztifikálószerként például DOP-t vagy DBP-t, lánc-átvivő szerként például triklór-etilént, vagy merkaptidokat, valamint alkalmazhatunk pH-szabályozó anyagokat is. A találmány szerinti eljárással, függetlenül a katalizátor, diszpergálószer valamint egyéb adalékanyagok minőségétől, igen hatásosan lehet megakadályozni a polimerizáció során a káros lerakódásokat. A találmány szerinti eljárást részletesebben a korlátozás szándéka nélkül, a következő példákban ismertetjük. (A példákban a 218-300. számú kísérletek hiányoznak.) 1. példa Minden kísérletnél az 1. táblázat szerinti festéket vagy pigmentet oldószerben diszpergáltunk adott esetben szintén az ott felsorolt szervetlen vegyület vagy polimer jelenlétében. A szervetlen vegyület vagy polimer anyag tömegarányát valamint a festék vagy pigment koncentrációját szintén az 1. táblázat tartalmazza. A bevonó oldatot az 1000 literes rozsdamentes reaktor belső falán, valamint az egyéb, monomerrel érintkező részek belső falán alkalmaztunk, majd 10 percig 80 °C-on szárítottuk és alaposan lemostuk vízzel. Ezután a bevonattal ellátott reaktorba 200 kg vinil-klorid monomert, 400 kg ionmentesített vizet, 44 g részlegesen elszappanosított Povalt, 56 g hidroxi-propil-metil-cellulózt és 60 g terc-butil-peroxid-neodekanátot mértünk be és a polimerizáció befejezése után a polimert eltávolítottuk, a reaktort belülről 0,1 m3/nT óra mennyiségű vízzel mostuk. A fenti műveleteket a bevonástól és beméréstől a mosásig minden sarzsnál elvégeztük és max. 200 reakciót folytattunk le. A reakciókeverékben a polimerizációs reakció ideje alatt minden kísérletnél szabályoztuk a kloridion-koncentrációt a vinil-klorid monomer metilklorid és sósav-tartalmának, a betáplált ionmentesített víz hőmérsékletének (10 és 80 °C között) valamint az ionmentesített víz és szuszpendálószer betáplálása utáni vákuum nagyságának (-750 és -100 Hgmm) változtatásával. A különböző metilklorid és sósav tartalmú vinil-klorid monomereket két különböző típusú vinil-klorid monomer összekeverésével állítottuk elő, éspedig (1) 40-50 ppm metil-klorid és 0-2 ppm sósav tartalmú monomer és (2) 1000-3000 ppm tartalmú metil-klorid és 1- 10 ppm sósav tartalmú monomer különböző tö-26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14
