201753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 5-piridil-1,3-tiazol-származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 HU 201753 B 4 Az R1 helyén álló 3-7 szénatomos ciklo­­alkiicsoport például ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- vagy ciklohexil-csoport lehet. Az R1 helyén álló alkil-, fenil-, és ami­­nocsoportok mindegyike adott esetben he­lyettesített lehet. Az alkilcsoport helyettesítője például hidroxil-, amino-, 1-4 szénatomos alkil-amino­­(például metil-amino-, etil-amino- vagy pro­­pil-amino-csoport), karboxil- vagy 2-5 szén­atomos alkoxi-karbonil-csoport- (például met­­oxi-karbonil-, etoxi-karbonil- vagy n-prop­­oxi-karbonil-csoport) lehet. Az arilcsoport helyettesítője például karboxilcsoport, halogénatom (fluor-, klór­vagy brómatom), 2-karboxi-etenil-, 2-karb­­oxil-1-propenil-, acetoxi-, 1-6 szénatomos al­kilcsoport (például metil-, etil-, propil-, i­­-propil-, n-butil-, i-butil- vagy t-butil-cso­­port) lehet. A szubsztituensek a gyűrű bár­mely helyzetét elfoglalhatják. Az R1 helyén álló aminocsoport szubsz­­tituense például 1-4 szénatomos alkilcsoport (például metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n­­-butil-csoport), fenil-alkil-csoport (például benzil-, fenetil-csoport), fenilcsoport, piridil­­csoport (például 2-piridil-, 3-piridil-, 4-piri­­dil-csoport), 4-7 szénatomos alkoxi-karbonil­­-acetil-csoport (például metoxi-karbonil-ace­­til- vagy etoxi-karbonil-acetil-csoport) vagy 2-5 szénatomos alkil-karbonil-csoport (példá­ul acetil-, propionil- vagy butanoil-csoport) lehet. Az aminocsoport egy vagy két fenti szubsztituenst hordozhat. Ha az aminocsoport két helyettesítőt hordoz, a helyettesítőkkel együtt egy 5- vagy 6-tagú heterociklikus amino-csoportot, például piperidino-, morfoli­­no-, N-acetil-piperazino- vagy pirrolidinocso­­portot alkothat. Az (I) és (II) általános képletben, az R2 helyén álló piridilcsoport 2-piridil-, 3-piri­­dil—, 4-piridil-, előnyösen 3-piridil-csoport lehet, és a piridilcsoport adott esetben bár­mely helyzeben 1-4 szénatomos alkilcsoportot (például metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n­­-butil-, i-butil-, t-butil-csoportot) tartalmaz­hat. Az (I) és (II) általános képletben, az R3 helyén álló fenilcsoport a gyűrű bármely helyzetében 1-3 szénatomos rövidszénláncú alkoxicsoportot vagy 1 rövidszénláncú alkil-, hidroxil- vagy 2-karboxi-etenil-csoportot vagy halogénatomot tartalmazhat. Rövidszén­láncú alkoxicsoportként az 1-4 szénatomos alkoxicsoportokat, például a metoxi-, propoxi­­vagy etoxicsoportot említhetjük. Rövidszén­láncú alkilcsoportként az 1-4 szénatomos al­­kilcsoportokat, például a metil-, etil- és n­­-propil-csoportot említhetjük. Halogénatom­ként a fluor-, klór-, bróm- és jódatomot em­líthetjük. Az R3 helyén álló fenilcsoport az adott esetben a gyűrűvel szomszédos helyze­tében metilén-dioxi, 1,2-etilén-dioxi-, trimeti­­lén- vagy tetrametilén-csoportot tartalmazhat szubsztituensként. Az (1) általános képletű vegyületek sóin szerves vagy szervetlen savakkal alkotott savaddiciós sókat értünk. Savaddiciós sóként például a sósavval, hidrogén-bromiddal, fosz­forsavval, oxálsavval vagy metán-szulfonsav­­val alkotott sókat említhetjük. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy (III) általános képle­tű vegyülettel reagáltatunk egy bázikus ágens jelenlétében. A reakciót általában oldó­szerben, például vízben, alkoholban, aceto­­nitrilben, tetrahidrofuránban, dimetil-form­­amidban vagy 1,2-dimetoxi-etánban hajthat­juk végre. Előnyösen a (II) általános képletű vegyület és a (III) általános képletű vegyü­­let mólaránya 1:1-1:2. Bázikus ágensként pél­dául trietil-amint, nátrium-hidroxidot, nátri­um-karbonátot vagy kálium-karbonátot alkal­mazhatunk. A bázikus ágenst általában a (II) általános képletű vegyületre számítva 2,0- -3,0:1, előnyösen 2,0-2,5:1 mólarányban alkal­mazzuk. A reakció hőmérséklete általában 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti. A reakció során az 1. lépésben a (II) általános képletű vegyület a (III) általános képletű vegyülettel egy (IV) általános képle­tű vegyület - amely képletben R1'-R3 jelentése a fentiekben megadottal megegyezik -képződése közben reagál, amely gyűrűzáró­dással alakul át az (I) általános képletű ve­­gyületté. A reakciót előnyösen úgy hajthat­juk végre, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy (III) általános képletű vegyü­lettel szobahőmérsékletnél alacsonyabb hő­mérsékleten reagáltatunk, majd a reakcióele­­gyet szobahőmérsékletnél magasabb hőmér­sékletre melegítjük. Az így kapott (I) általános képletű ve­gyületet szokványos elválasztási és tisztítási módszerekkel, például kromatográfiával, oldó­szeres extrakcióval, kristályosítással vagy átkristályosítással nyerhetjük ki és tisztít­hatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik kiváló gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, fekélygátló, vérlemezke-aggregációt gátló és tromboxán A2 képződését gátló hatással ren­delkeznek, ugyanakkor a toxicitásuk igen alacsony. így az (I) általános képletű vegyü­leteket nagy biztonsággal alkalmazhatjuk gyógyászati kezelésre. A találmány szerinti vegyületeket emlő­söknek (például ember, majom, macska, ku­tya, ló, tehén, egér, patkány, stb.) adhatjuk fájdalomcsillapítás céljából, vagy gyulladásos betegségek, reumatikus krónikus betegségek, gasztroenterális fekélyek, vérlemezke-aggre­­gáció következtében fellépő iszkémiás kerin­gési zavarok kezelésére alkalmazhatjuk. A vegyületeket orálisan adagolhatjuk például tabletták, kapszulák, porok és granulátumok formájában, de nem-orálisan is alkalmazhat­juk őket, például injekciók vagy pelletek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom