201727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolok vagy benzoesavak tetralin-észtereinek és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

1 HU 201727 B 2 Bármilyen topikális készítményt alkalmazhatunk, például oldatot, szuszpenziót, gélt, kenőcsöt vagy gyógyírt. Az ilyen topikális készítmények leírása pél­dául megtalálható a Remington’s Pharmaceutical Sci­ence, 17. kiadásában Mack Publishing Company, Easton, Pennsylvania. A topikális alkalmazásnál a vegyületek adagolhatók por vagy spray, különösen aeroszol formájában. További gyógyászati hatóanya­gokat adhatunk hozzá az ilyen topikális készítmé­nyekhez másodlagos célból, például a bőr szárazsá­gának kezelésére, továbbá fényelleni védelemre és egyéb gyógyszerek adagolhatók dermatózis kezelésé­re, fertőzés megelőzésére, irritáció csökkentésére, gyulladás csökkentésére, stb. Ha a gyógyszert szisz­­témikusan kell adagobi, akkor kikészíthető pirula, por, tabletta vagy szirup vagy elixir formájában orális adagolás céljából. Intravénás vagy intraperitoneális adagoláshoz a készítményt oldat vagy injekcióként alkalmazható szuszpenzió fomájában állíthatjuk elő. Bizonyos esetekben kúpforma előállítása vagy nyújtott hatású készítmény előállítása is célszerű lehet, hogy lerakódjon a bőr alatt a hatóanyag, vagy pedig int­­ramuszkuláris injekció céljából. Dermatózis vagy más javallatok kezelésénél, me­lyek érzékenyek a retinsav-szerű vegyületekkel történő kezelésre, az adagolás a gyógyászatiig hatásos dó­zissal történik, amely a találmány szerint előállított vegyületet vagy vegyületeket tartalmazza. A gyógyá­szati koncentráció olyan, hogy a megfelelő állapot javítására elegendő vagy késlelteti az elterjedését. Bizonyos esetekben a gyógyszert potenciálisan, pro­­filaktikusan, bizonyos állapot bekövetkezésének meg­előzésére is használhatjuk. Ennek megfelelően álla­potról állapotra változhat a megfelelő gyógyászati koncentráció és bizonyos esetekben a kezelendő ál­lapot súlyosságától és a kezelendő paciens érzékeny­ségétől is függ. A koncentrációt tehát a helyszínen rutin kísérlettel célszerű meghatározni, azonban a tályog vagy más dermatózisok kezelésénél a topikális készítmény rendszerint 0,01-0,5 mg/ml készítmény koncentrációjú és ez gyógyászatiig hatásos. Szisz­­temikus adagolás esetén 0,01-2 mg/testtömeg kg a célszerű napi dózis gyógyhatásra vagy megelőzésre. Az A-vitaminsavszerű hatás igazolása a klasszikus A-vitamin hatás mérésén alapszik, amely magában foglalja az A-vitaminsav vagy omitin-dekarboxiláz hatását. Az A-vitaminsav és a sejtburjánzás csökke­nése közötti összefüggést először Verma és Boutwell írták le Cancer Research, 1977, 37, 2196-2201 mun­kájukban. Ez a közlemény leírja, hogy az omitin dekarboxiláz hatás növekedett a poliamb bioszbtézis előtt. Megállapították máshol, hogy a poliaminszin­­tézis növekedését összefüggésbe lehet hozni a sejt­­burjánzással, így ha az ODC hatás gátolható, akkor a sejt túlburjánzás módosítható. Bár valamennyi ODC hatást növelő ok még nem ismert, az ismert, hogy a 12-0-tetradekanoil-forbol-13-acetát (TPA) ODC-ha­­tást idéz elő. Az A-vitaminsav gátolja ezt az ODC- hatásnövekedést a TPA által. A találmány szerint előállított vegyületek gátolják a TPA-val előidézett ODC-hatást, amint azt kimutattuk a Cancer Res.: 1662-1670, 1975-ben leírt kísérlettel. A találmány szerint az új vegyületeket a (II) és (ül) általános képletű vegyületek reagáltatásával ál­lítjuk elő. A legelőnyösebbnek mutatkozott, az 1. reakcióvázlattal jelölt szintézis út, amely a kiindulási (II) általános képletű vegyület előállítását is tartal­mazza. A jeletnése -C(0)0- képletű csoport. Ha 2-helyzetben a tetrahidronaftalin gyűrűn alkil (metil)- csoport van, akkor az 1A. reakcióvázlatot követjük. Ez a reakcióvázlat illusztrál néhány speciális vegyületet. A 2. reakcióvázlat azon (I) általános képletű ve­gyületek előállítását mutatja be, ahol A jelentése -C(0)0- és csak tetrahidronaftalin gyűrű 5-ös vagy 8-as helyzetében van metilcsoport. Az A helyén - OC(O)- csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítása a 3. reakcióvázlat szerint tör­ténik. A fenti szintézisek általános leírása az alábbiakban található. Az (1) képletű 2,5-dihidroxi-2,5-dimetil-hexánt megfelelő dikloriddá alakítjuk [(2) képlet] oly módon, hogy a dihidroxivegyületet sósavgázzal kezeljük. A reakcót szobahőmrékleten végezzük, úgyhogy a só­savgázt a dihidroxivegyület vizes sósavas szuszpen­zióján buborékoltatjuk keresztül, ameddig telített ol­datot nem kapunk. A diklorid az oldatból a sósav­gázzal történő telítés folyamán kicsapódik. A kris­tályos csapadékot elkülönítjük és ismételten mossuk vízzel, majd szárítjuk, például vákuumban. Az 3. vegyületet a tetrametil- tetrahidro-naftalint és a 6. vegyületet, azaz a pentametil- tetrahidro-naftalint az 1A. reakcióvázlatból úgy állítjuk elő, hogy 2,5-dik­­lór-2,5-dimetil-hexánt benzollal és toluollal regálta­tunk a Friedel-Crafts reakció körülményei között. Például a 2,5-diklór-származékot feloldjuk benzolban, melyet -10 és +10 °C közötti hőmérsékletre hűtöttünk. Kb. 50% mólfeleslegeben adagolunk vízmentes alu­­mímiumkloridot a 2,5- diklór-vegyületre vonatkoztat­va. Előnyösen szobahőmérsékleten 1-6 óra hosszat, előnyösen 3 órát keverjük. Az oldatot ezután 30 perctől 2 óráig terjedő ideig melegítjük visszafolyató hűtő alatt előnyesen 1 óráig. A kapott oldatot meg­savanyítjuk és a terméket extrahálással vagy más módszerrel, például ffakcionált desztillálással nyerjük ki. A (4) vagy (7) képletű ketonokat az 1. reakció­vázlatból úgy kapjuk, hogy a megfelelő tetrahidro­­naftalint acetil-kloriddal kezeljük alumínium-klorid jelentlétében. Az alumínium-klorid poláros inert ol­dószerrel készített szuszpenzióját inert atmoszférában csökkent hőmérsékleten, azaz -10-10 °C-on állítjuk elő. Az inert atmoszféra lehet argon vagy nitrogén, előnyösen argon. A reakciót előnyösen oldószer, pél­dául metilén-kloridban hatjuk végre. Az alumínium­­klorid szuszpenzióhoz tetrahidronaftalint és acetil­­kloridot adagolunk csepegtető tölcsérrel vagy hasonló szerkezettel. Az acetil-koridot 5 mólos feleslegben és az alumínium-kloridot 10 mólos feleslegben hasz­náljuk a tetrahidronaftalinhoz képest. A reakciót ke­verés közben 0,5-4 óra hosszat végezzük 10-50 ’C-on. A reakciót előnyösen 2 óra alatt hajtjuk végre szobahőmérsékleten, majd az elegyet vízzel és/vagy jéggel befagyasztjuk, a terméket extraháljuk és desz­tillálással vagy egyéb módszerrel tovább tisztítjuk. Az (5) képletű és (8) általános képletű karbonsavat úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő ketont oxidáló­szerrel, például hipohalogenitsóval vagy savas dik­­romát oxidálószerrel oxidáljuk. Oxidálószerként el­őnyösen hipohalogenitsót használunk és a reakciót 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom