201726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás propénkarbonsav-észterek előállítására és hatóanyagként propénkarbonsav-észtereket tartalmazó, fungicid és növényi növekedést szabályozó kompozíciók
1 HU 201726 B 2 Az (I) általános képletű vegyületek más típusú növekedésszabályozó hatásokkal is rendelkeznek, így például megváltoztatják a levelek által bezárt szöget és módosítják a levél morfológiáját (mindkét hatás azt eredményezheti, hogy a növényhez több fény jut, és a növény jobban hasznosíthatja a fényt), továbbá elősegítik az egyszikű növények bokrosodását. A fénybehatolás fokozódása az összes alapvető haszonnövény, például búza, árpa, rizs, kukorica, szójabab, cukorrépa, burgonya, ültetvényi növények és dísznövények szempontjából rendkívül kedvező. Az egyszikű növények (például rizs) bokrosodásának serkentése azt eredményezi, hogy nő a területegységre jutó virágzó hajtások száma, következésképpen nő a területegységre jutó haghozam. Az (I) általános képletű vegyületek felhasználásával módosítható az egyszikű és kétszikű növények vegetatív és reproduktív részeinek aránya, ennek hatására - elsősorban gabonafélék, például búza, árpa, rizs és kukorica esetén - növelhető a területegységre jutó virágzó hajtások száma, és a kalászokban lévő magvak méreteloszlása kedvezően (a terméshozam növekedésének irányában) befolyásolható. A pázsitkertészetben a bokrosodás fokozódása sűrűbb, tömöttebb pázsit kialakulásához vezet, így a pázsit jobban ellenáll az igénybevételnek. Legelők kezelése esetén az (I) általános képletű vegyületek hatására nő a fűhozam, és javul a takarmány minősége (például emészthetősége és élvezhetősége). A találmány szerinti készítményekkel végzett kezelés hatására mélyülhet a levelek zöld színe. A készítmények kétszikű növényeken (például szójababon vagy gyapoton) serkentik az oldalhajtás-képződést. A találmány szerinti kompozíciókkal végzett kezelés hatására a növények - elsősorban gabonafélék - terméshozama a betakarítási index (betakarított termés a teljes szárazanyag-mennyiséghez viszonyítva) növelésével is fokozható a szárazanyag-megoszlás módosítása révén. Megjegyezzük, hogy az (I) általános képletű vegyületek nem minden képviselője rendelkezik az öszszes fent felsorolt növényi növekedést szabályozó hatással. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői igen sokféle növénnyel szemben széles spektrumú növényi növekedést szabályozó hatást fejtenek ki, míg más vegyületek rendkívül szelektív hatásúak. A mezőgazdaságban mindkét csoportba tartozó vegyületeket igen előnyösen hasznosíthatjuk. A növekedésszabályozáshoz szükséges hatóanyagmennyiség több tényezőtől, köztük a kezelendő növény fajtájától és a hatóanyag jellegétől függően változik; a hatóanyagokat azonban rendszerint 0,1-15 kg/hektár, célszerűen 0,1-5 kg/hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő területre. Amennyiben a hatóanyagokból biológiailag lebontható polimerek felhasználásával nyújtott hatóanyag-felszabadulású granulátumokat készítünk, 1-10 g/hektár hatóanyag-mennyiséggel is megfelelő eredményeket érhetünk el. Elektrodinamikus permetezéssel tovább csökkenthetjük a kezeléshez szükséges hatóanyag-mennyiséget. Egyes növényeken a hatóanyagok a fent közölt mennyiségben nem kívánt fitotoxikus hatásokat idéznek elő; ezért előnyösen úgy járunk el, hogy minden egyes vegyület esetén rutin előkísérletekkel meghatározzuk az adott cél eléréséhez legalkalmasabb felviteli arányt. A találmány szerint előállított vegyületeket a mezőgazdaságban kompozíciók formájában használjuk fel. Ezek a növényi növekedést szabályozó kompozíciók (I) általános képletű hatóanyagot, továbbá hígító-, hordozó- és/vagy segédanyago(ka)t tartalmaznak. Növényi növekedést szabályozó hatás elérése céljából az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket a növényekre, magvakra vagy a növények vagy magvak környezetébe juttathatjuk. A találmány szerinti kompozíciókat különféle módszerekkel vihetjük fel a kezelendő területre. A kompozíciókat például közvetlenül a növények leveleire juttathatjuk, bokrok vagy fák fás szárára vihetjük fel, a kompozíciókkal magvakat kezelhetünk, a kompozíciókat a magvak vetésterületére vagy növények, bokrok és fák növekedésének helyére juttathatjuk. A kompozíciókat permetezéssel, porlasztással, krémszerű vagy pépes készítmény formájában, gőzalakban vagy nyújtott hatóanyag-felszabadulású granulátumokként juttathatjuk a kezelendő területre. A kompozíciókkal a növény bármely részét (például levélzetét, szárát, ágait vagy gyökereit), a gyökereket körülvevő talajt vagy a vetőmagvakat egyaránt kezelhetjük. A kompozíciókat a talajba, az elárasztáshoz felhasznált vízbe vagy a vízkulturás termesztőközegekbe egyaránt beadagolhatjuk. A kompozíciókat egyes esetekben növényekbe vagy fákba injektálhatjuk, vagy elektrodinamikus permetezéssel a növények vegetatív részeire permetezhetjük. A „növény” megjelölésen a leírásban és az igénypontsorozatban a palántákat, bokrokat és fákat is értjük. A kompozíciók például beporzásra alkalmas porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül szilárd hordozó- vagy hígítóanyagot, például töltőanyagot, így kaolint, bentonitot, szilikagélt, dolomitot, kalcium-karbonátot, talkumot, porított magnézium-oxidot, fullerföldet, gipszet, Hewitt-földet, diatómaföldet és/vagy porcelánföldet is tartalmaznak. A granulátumok talajra közvetlenül felvihető készítmények lehetnek. A granulátumokat úgy állíthatjuk elő, hogy a hordozóanyagból pasztillákat készítünk és a pasztillákat hatóanyaggal itatjuk át, vagy a hordozóanyag és a hatóanyag keverékét szemcsézzük. A magcsávázásra alkalmas készítmények a készítmény tapadását fokozó anyagot (például ásványolajat) is tartalmazhatnak. Magcsávázásra a hatóanyagot szerves oldószerekkel (például N-metil-pirrolidonnal vagy dimetil-formamiddal) készített oldatait is felhasználhatjuk. A kompozíciók továbbá diszpergálható porkészítmények, granulátumok vagy szemcsék lehetnek, amelyek a folyadékokban való diszpergálódás elősegítése érdekében nedvesítőszert is tartalmaznak. Ezek a készítmények töltőanyagokat és szuszpendálószereket is tartalmazhatnak. A kompozíciók vizes diszperziók vagy emulziók is lehetnek. Ezeket a készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyago(ka)t adott esetben egy vagy több nedvesítőszert, diszpergálószert vagy emulgeálószert is tartalmazó szerves oldószerben oldjuk, majd az oldatot adott esetben egy vagy több nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószert tartalmazó vízhez adjuk. Szerves oldószerként például etilén-dikloridot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
