201726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás propénkarbonsav-észterek előállítására és hatóanyagként propénkarbonsav-észtereket tartalmazó, fungicid és növényi növekedést szabályozó kompozíciók
1 HU 201726 B 2 12. példa Kolloid szuszpenzió előállítása A következő összetételű kolloid lítjuk elő: Az I. táblázatban feltüntetett 14. sz. vegyület Dispersol T Lubrol APN5 Víz szuszpenziót ál-40 tömeg % 10 tömeg % 1 tömeg % 49 tömeg % Az első három komponenst golyós malomban összeőröljük, majd az őrleményt vízben szuszpendáljuk. 13. példa Diszpergálható porkészítmény előállítása A komponensek összekeverésével és a keverék őrléses homogenizálásával állítjuk elő az alábbi összetételű diszpergálható porkészítményt: Az I. táblázatban feltüntetett 14. sz. vegyület Aerosol OT/B Dispersol AC Porcelánföld Szilícium-dioxid 14. példa Diszpergálható porkészítmény előállítása A komponensek összekeverésével és a keverék őrlésével állítjuk elő az alábbi összetételű diszpergálható porkészítményt: Az I. táblázatban feltüntetett 14. sz. vegyület 25 tömeg % Perminal BX 1 tömeg % Dispersol T 5 tömeg % Poli(vinil-pirrolidon) 10 tömeg % Szilícium-dioxid 25 tömeg % Porcelánföld 34 tömeg % 15. példa Diszpergálható porkészítmény előállítása A komponensek összekeverésével és a keverék őrlésével állítjuk elő a következő összetételű diszpergálható porkészítményt: Az I. táblázatban feltüntetett 14. sz. vegyület Aerosol OT/B Dispersol A Porcelánföld 16. példa Vizes szuszpenzió előállítása A hatóanyag és a felületaktív anyag keverékét golyós malomban összeőröljük, és az őrleményt vízben szuszpendáljuk. A következő összetételű vizes szuszpenziót állítjuk elő: Az I. táblázatban feltüntetett 14. sz. vegyület Tween 20 Víz ad 17. példa Porkoncentrátum előállítása 0,0001 tömeg % 0,05 tömeg % 100 tömeg % 25 tömeg % 2 tömeg % 5 tömeg % 68 tömeg % 25 tömeg % 2 tömeg % 5 tömeg % 28 tömeg % 40 tömeg % A komponensek összekeverésével állítjuk elő a következő összetételű porkoncentrátumot: Az I. táblázatban feltüntetett 14. sz. vegyület 95 tömeg % 5 Porcelánföld 5 tömeg % A 6-17. példában ismertetett eljárások során hatóanyagként az I. táblázatban feltüntetett további vegyületeket is felhasználhatjuk. A 6-17. példában kereskedelmi névvel megjelölt 10 anyagok kémiai összetétele a következő: Tween 20: poli(oxi-etilén)-szorbitán-monodekanoát Dispersol A, T és AC: formaldehid-nátrium-naftalinszulfonát kondenzátum és nátrium-szulfát keveréke 15 Lubrol L: 1 mól nonil-fenol 13 mól etilén-oxiddal képezett kondenzátuma Aromasol H: alkil-benzololból álló oldószerelegy Lubrol APN5: 1 mól nonil-fenol 5,5 mól naftalin-oxiddal képezett kondenzátuma 20 Cellofas B600: nátrium-karboxi-metil-cellulóz (sűrítőszer) Lissapol NX: 1 mól nonil-fenol 8 mól etilén-oxiddal képezett kondenzátuma Aerosol OT/B: dioktil-nátrium-szulfoszukcinát 25 Perminal BX: nátrium-alkil-naftalinszulfonát 18. példa A fungicid hatás vizsgálata A kompozíciók növények levelein élősködő gom- 30 bakártevőkkel szemben kifejtett fungicid hatását a következőképpen vizsgáltuk: A vizsgálandó vegyületekből acetonnal vagy aceton és etanol elegyével tömény oldatot készítettünk, és az oldatot vízzel 0,1 tömeg % (100 ppm) hatóanyag- 35 tartalomig hígítottuk. Acetonban, illetve etanolban nem oldódó vegyületek esetén olyan vizes diszperziókat készítettünk, amelyek 0,1 tömeg % (100 ppm) hatóanyagot és 0,05 tömeg % Dispersol T-t tartalmaztak vizes közegben. 40 A növényeket John Innes Potting Compost (1. vagy 2.) termesztőközeggel töltött, 4 cm átmérőjű apró cserepekben termesztettük. A fentiek szerint előállított készítményeket a növények leveleire permeteztük, és a talajon keresztül a növények gyöke- 45 reihez is eljuttattuk. A permetleveket maximális retenció eléréséig vittük fel, és a gyökérkezelést körülbelül 40 ppm hatóanyag/száraz talajnak megfelelő mennyiségű kompozícióval végeztük. Gabonafélék permetezése esetén a permedéhez 0,05 tömeg % 50 végső koncentrációban Tween 20-at is adtunk. A legtöbb esetben a kompozíciót egy vagy két nappal a növény megfertőzése előtt vittük fel a növények leveleire és gyökereire. Kivételt képeztek az Erysiphe graminis-szal végzett vizsgálatok, amikor 55 a növényeket 24 órával a hatóanyag felvitele előtt fertőztük meg. A leveleken élősködő gombakártevőket spóraszuszpenzió formájában permetezéssel vittük fel a növények levélzetére. Megfertőzés után a növényeket a fertőzés kifejlődésének kedvező környezetbe 60 helyeztük, majd a fertőzés kialakulása után (a gombafajtától és a környezettől függően 4-14 nap elteltével) megvizsgáltuk a növényeket. A fertőzöttség fokát 0 és 4 közötti számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a 65 következő: 11
