201717. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz biológiai tisztítására
1 HU 201717 B 2 gőleges 13 oldalfal, 12 homlokfalak (ezek közül az 1. és 2. ábrán csak az egyiket tüntettük fel), valamint a ferde 4 válaszfal határolja, amely a találmány értelmében a saját síkjával párhuzamosan mind a 15 merülőtest felé, mind attól elfelé elmozgatható, és különféle helyzetekben rögzíthető. Az 1 előülepítőnek az iszap összegyűjtésére szolgáló vályúszerű ülepítőtereit az 1. és 2. ábrán la hivatkozási számmal jelöltük. A 4 válaszfal a 2 biológiai tisztítóegység terének az egyik oldalsó határolását is alkotja, míg a másik oldalsó határolóelemet az alsó éle körül elfordítható ferde 5 válaszfal képezi, amely értelemszerűen a 3 utóülepítőnek is az egyik oldalfala. Alul a 16 fenéklemez zárja le a merülőtestes 2 biológiai tisztítóegységet. A 3 utóülepítő külső ferde oldalfalát 14 hivatkozási számmal jelöltük; az utóülepítő alsó részében is vályúszerű 3a ülepítőterek vannak kialakítva, amelyek - önmagában ismert módon - a szennyvízből kivált iszap összegyűjtésére szolgálnak. A 14 oldalfal felső pereme mentén 14a vályú húzódik végig, amely a szennyvíz tisztított folyékony fázisának az elvezetésére szolgál. A 12 homlokfalak az 1 előülepítővel együtt a 2 biológiai tisztítóegységet és 3 a utóülepítőt is a két végükön lezárják. Az 1 előülepítő alsó részében 7 terelőlap is el van helyezve, amely a felső éle mentén csuklósán van a 4 válaszfalnak az 1 előülepítő felé néző felületéhez csatlakoztatva, és a belső la ülepítőtér felé lejt. A találmány értelmében - amint már említettük - a 4 válaszfal áthelyezhető, és különféle helyzetekben rögzíthető. A jelen kiviteli példa esetében három-három ferde 6a horony van a 12 homlokfalakban kialakítva, és az egymással szemben elhelyezkedő horony-párok valamelyikébe illeszkedik a 4 válaszfal két vége. A 4 válaszfalat felfelé lehet kihúzni valamelyik horony-párból, és felülről lehet visszacsúsztatni egy másik horony-párba. A 3. ábrán nagyobb méretarányú rajzon érzékeltetjük a találmány szerinti berendezés térfogatának és geometriai alakjának változtatási lehetőségeit. E kiviteli példa esetében a 4 válaszfalnak három lehetséges helyzete van, ennek megfelelően három 6a horonypár van kiképezve a 12 homlokfalakban (lásd az 1. és 2. ábrákat is). A 4 válaszfal két szélső helyzete közötti területet vonalkázással emeltük ki; e keresztmetszetváltozással arányos a 4 válaszfal/kettős nyíl irányú áthelyezésével biztosítható térfogatváltozás. A 4. ábrán a 6a horony kialakításánál egy lehetséges szerkezeti megoldását ábrázoltuk. Eszerint a 12 homlokfalhoz a száraival befelé néző U-szelvényű 6 vályú van rögzítve, amely a 6a hornyot alkotja, és a 6 vályúban - a megfelelő vízzárást biztosítandó - 11 tömítés is végighúzódik, amely a 4 válaszfalnak a 6a horonyba nyúló pereméhez illeszkedik. A 3. ábrán feltüntettük azt a 8 csuklót is, amelynek segítségével a korábban említett 7 terelőlap a 4 válaszfalhoz illeszkedik. Ezt a 8 csuklót hosszirányú (a rajz síkjára merőleges), csapágyakkal ágyazott tengely alkothatja. A 7 terelőlap a káros holttér kiküszöbölésére szolgál, és a 4 válaszfal helyzetétől függően különféle helyzeteket vesz fel; a 3. ábrán szaggatott és teljes vonallal kihúzott helyzetek a véghelyzetek. A 7 zárólapot mindig a súlyerő tartja a tervezett helyzetében, a tömegét tehát ennek a figyelembevételével kell megválasztani. Ugyancsak a 3. ábrán érzékelhető az 5 válaszfal helyzetének változtatásával elérhető keresztmetszet-, illetve térfogatváltoztatás, valamint a berendezés keresztmetszeti alakjának, vagyis geometriájának a módosítása. Az 5 válaszfal az alsó vége tartományában húzódó forgástengely által alkotott 9 csukló körül az e kettős nyílnak megfelelően fordítható el. Az 5 válaszfal alsó vége és a 16 fenéklemez között 17 rés van (lásd az 1. és 2. ábrát is). Az 5 válaszfal felső végének helyzethatárolására 10 határolócsap szolgál, amely a 12 homlokfalakba mélyített, íves nyomvonalon kiosztott lyuk-sor lyukainak valamelyikébe illeszthető. Az 5 válaszfal két véghelyzete közötti keresztmetszetet ebben az esetben is sraffozással emeltük ki. Ennek a sraffozott területnek megfelelő térfogatváltozás biztosítható, az egész berendezés keresztmetszeti alakja pedig az elfordítás mértékének megfelelő mértékben változik. Az 1-4. ábrák szerinti berendezéssel a szennyvíztisztítás úgy történik, hogy a 4 válaszfalat az érkező szennyvíz paramétereinek a figyelembevételével megállapított optimális helyzetbe állítjuk be, és az 5 válaszfalat is e paraméterek függvényében fordítjuk el és rögzítjük. A tisztítandó szennyvíz az 1 előülepítőbe kerül, ahol a 2. ábrán látható módon a vj vízszint alakul ki. A szilárd fázis egy része az la ülepítőterekben kiülepszik, a részben tisztult szennyvíz pedig az a nyílnak megfelelően a merülőtestes 2 biológiai tisztítóegységbe kerül, ahol a vízszintet V2 hivatkozási betűvel jelöltük. Itt a forgó 15 merülőtesten megtelepedett mikroorganizmuspopuláció a szerves szennyeződéseket - önmagában ismert módon - lebontja. A tisztított szennyvíz az 5 válaszfal alatti 17 résen át a b nyílnak megfelelően kerül át a 3 utóülepítőbe, ahol az iszap a 3a ülepítőterekben válik ki, a tisztított folyadékfázis pedig a c nyílnak megfelelően a 14a vályúba bukik át és ezen át távozik a berendezésből. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a találmány szerinti berendezés egyes tisztítástechnológiai részegységei egybe vannak építve, és - amint ezt fent részletesen kifejtettük - a közöttük levő válaszfalak vagy a saját síkjukkal párhuzamosan áthelyezhetők, vagy vízszintes tengely körül elfordíthatók. Az ilyen berendezés legfontosabb előnye, hogy a részegységek térfogataránya, és ezzel az átfolyó szennyvíz tartózkodási ideje változtatható, így a változó szennyvíz- paraméterekhez a tartózkodási idővel igazodni lehet, ami kedvezően befolyásolja a tisztítás hatékonyságát. Merülőtestes tisztítóberendezéseknél külön előnyt jelent, hogy változtatható a hordozófelület és reaktortérfogat aránya, és e paraméter optimális értéke a kezelendő szennyvíz minőségétől és egyéb körülményektől függően az egyes konkrét esetekben más és más lehet. A berendezés tehát optimálisan adaptálható a konkrét alkalmazási viszonyokhoz. A találmány szerinti kompakt, előnyösen előregyártott szennyvíztisztító berendezés előnyei különösen viszonylag kis érkező szennyvízmennyiségek esetén elsősorban nem csatornázott lakóterületeken használhatók ki igen eredményesen, ahol a berendezés létesítését megelőzően és egyedileg nem végezhetők szennyvíz-lefolyási és/vagy minőségi vizsgálatok, tehát a berendezés egyes technológiai részegységei 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
