201714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok desztillálására, különösen tengervíz sótalanitására

1 HU 201714 B 2 vezeték torkollik; és a tartály felső terét a desztillációs házzal abba telített meleg levegőt továbbító vezeték köti össze. Egy előnyös kiviteli példa szerint a ta­lálmány tárgát képező berendezésnek a párologtató­hőcserélő térből kilépő meleg telített levegő továb­bítására szolgáló vezetéke van, amely cseppleválasz­­tási funkciót betöltő terelőlemezeket tartalmazó gyűj­tőtartályba torkollik; és a telített meleg levegőnél alacsonyabb hőmérsékletű levegőt szállító, az alsó térbe torkolló vezeték e gyűjtőtartályból lép ki; és a vezetékbe ventillátor van beépítve. Célszerű továbbá, ha a tartály alsó részébe levegőt tápláló vezetékben labirintnyílás van. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a berendezésnek a desztillálandó folya­dék, például tengervíz továbbítására szolgáló tápcsa­tornája van, amely a desztilláló házzal vezeték útján össze van kötve, és amelyből a desztillálandó folya­dékot a tartályba tápláló vezeték kilép. A berende­zésnek továbbá a desztillátummal - például sóval - feldúsult folyadék továbbítására szolgáló csatornája van, amelybe a tartály alsó teréből kilépő vezeték torkolik. Előnyös a berendezésnek az a kiviteli példája is, amelyre az jellemző, hogy a desztilláló házból a kalorikus egységbe telített meleg levegőt szállító ve­zeték a tartály felső terében levő elosztófejbe torkollik, amelyet csatornák kötnek össze a párologtató-hőcse­rélő térrel, amelynek az alsó részéből csatornák lépnek ki, amelyek a tartály alsó terében lévő gyűjtőfejbe torkollnak, és e gyűjtőfej vezeték útján gyűjtőtartállyal van összekötve. Ebben az esetben célszerű, ha az elosztófej lefelé bővülő keresztmetszetű, célszerűen csonkakúp alakú, valamint ha az elosztófej tetején körbenfutó bukófal van, és a desztillálandó nyers folyadékot betápláló vezeték az elosztófej fölé tor­kollik. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a gőztelítő cső vagy csövek - bukóélet alkotó módon - a felső teret határoló lemez felső síkja fölé nyúlik, illetve nyúlnak. Előnyös az a kiviteli példa is, amely szerint a párologtató-hőcserélő térben a telített meleg levegő számára labirintjáratot alkotó terelőlemezek vannak beépítve. Végül előnyös, ha a desztilláló házat melegház (üvegház) jellegű, célszerűen kettős falú, ferde üveg vagy műanyag tetővel rendelkező ház alkotja, amely­nek az északi tartományából lép ki a kalorikus egy­ségbe telített meleg levegőt szállító vezeték, és amely­nek a déli tartományába torkollik az oda telített meleg levegőt szállító vezeték, és amely desztilláló ház kívülről hőszigeteléssel van ellátva, az oldalfalai belül fényesek, a fenéklemeze pedig belül fekete. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alap­ján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a teljes berendezés vázlatos függőleges metszetben látható; a 2. ábrán nagyobb méretarányban tüntettük fel a kalorikus egység egy előnyös kiviteli alakját; a 3. ábrán a kalorikus egység egy másik kiviteli példája látható. Az 1. ábrán bemutatott üvegház I típusú desztilláló ház a berendezés másik fő részét képező II kalorikus egységgel a 12, 13 és 14 vezetékek útján áll kap­csolatban. Az I desztilláló háznak 6 oldalfalai vannak, alul 7 fenéklemez, felül pedig 10 tető határolja. A 6 oldalfalak és a 7 fenéklemez külső 8 hőszigeteléssel vannak ellátva. A 6 oldalfalakat 9b fényes belső felülettel, a 7 fenéklemezt 9a fekete belső felülettel rendelkező alumínium lemez alkothatja. A 10 tető duplafalú, és üvegből vagy PVC-ből készül. A 10 tető egy irányban lejt - a lejtésirányt az 1. ábrán a hivatkozási betűvel jelöltük és az I desztilláló ház belső terében, a 10 tető alsó vége tartományában 11 gyűjtőcsatorna húzódik. A I desztilláló ház északi 6 oldalfala mögött helyezkedik el a II kalorikus egység, amely egyrészt- a már említett módon - kapcsolatban áll az I desztillációs házzal, másrészt a nyers („tiszta”) ten­gervizet szállító 1 tápcsatornával, a sóval feldúsított („sózott”) vizet szállító 2 elvezető csatornával, vala­mint a desztillált édesvíz gyűjtésére szolgáló 5 gyűj­tőtartállyal. Az 1 tápcsatornából a 15 szivattyút tar­talmazó 16 vezeték lép ki, és torkollik a II kalorikus egység 17 tartályába, amely utóbbihoz a 2 elvezető csatornába torkolló 18 kilépő vezeték csatlakozik. A 19 vezeték a 17 tartályból a desztillált víznek az 5 gyűjtőtartályba továbbítására szolgál, míg a 22 vent­illátort tartalmazó 20 vezeték az 5 gyűjtőtartályból levegőt szállít a 17 tartályba. Végül a 21 vezeték a sótalanított víznek az 5 gyűjtőtartályból a fogyasz­tóhoz, illetve a hálózatba táplálására szolgál. A kö­zegek haladásirányát a felsorolt 12, 13, 16 és 18-21 vezetékekre rajzolt nyilakkal érzékeltettük; ezenkívül a II kalorikus egységen belül a kihúzott / nyilakkal érzékeltettük a meleg, vízgőzzel telített levegő útját; szaggatott t nyilakkal a nyers tengervíz útját és pontvonalas g nyilakkal a hideg, vízgőzzel telített levegő útját. A továbbiakban e közegáramlásokkal kapcsolatos magyarázatokat a leírás részletesen tar­talmazza. A kompakt II kalorikus egység - amint ezt később még részletesen kifejtjük - háromkörös, három funk­ciós kondenzátor-hőcserélő- gőztelítő eszköz, amely­ben a vízgőz kényszere irkuláltatása atmoszférikus nyomáson, zárt - de a nyomásingadozások elkerülése céljából labirintnyílással ellátott - cirkulációs körben, levegővel történik. A II kalorikus egység, valamit a közegtovábbító vezetékek ugyanúgy hőszigeteléssel vannal ellátva, mint az I desztillációs ház, azonban- a jobb áttekinthetőség céljából - a kalorikus egység vezetékeinek a hőszigetelését az ábrákon nem tün­tettük fel. (Minél jobb a berendezés fő egységeinek és vezetékeinek a környezettel szembeni hőszigetelése, annál hatékonyabb és gazdaságosabb a berendezés működése.) A háromkörös II kalorikus egység az alábbi funkciókat tölti be:- az I desztilláló házból (üvegházból) kivezetett meleg (50-80 °C-os) telített levegőt lehűti, miközben a vízgőz kondenzál, és az 5 gyűjtőtartályba (1. ábra) jut;- a tengervizet az I desztilláló ház (üvegház, ill. melegház) üzemi hőmérsékletéhez közeli hőmérsék­letre (50-80 °C) melegíti;- az 5 gyűjtőtartályból kilépő hideg, telített levegőt felmelegíti; a fenti 2. pont szerint felmelegített víz gőzeivel telíti, és a II kalorikus egységből kilépő meleg, telített levegőt az I desztilláló házba juttatja. Az ide bevitt levegő hőmérséklete is közel van a desztilláló ház 50-80 °C-os hőmérsékletéhez. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom