201674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás autoimmun jellegű leukoencephalomyelitises kórképek, például a sclerosis multiplex gyógyítására alkalmas gyógyászati készítmény előállítására

5 HU 201 674 B 6 II. táblázat (+)-Apovinkaminsav-ctilészter hatása a tengcrimala­­con kialakított akut kísérletes allergiás lcukocncephalo­­mydilís-re Kezelés Kezek Tünetek Elhullás Túlélés Aayss Dózis állatéi; rr.cgjc­(nap) (%) (mg/kg/r.rp száma lenese i.p. 2 részletben) (db) (nap) 0,75%-os borkősav oldat 20 15,1 15,7 25 (kontroll) (+)-Apovin- 10,0 20 . 20,5 20,7 90 kaminsav- 12,5 15 20,6 20,8 93-ctilcszter 15,0 13 19,9 20,2 85 Fiziológiás konyhasó oldat (kontroll) 20 14,7 15,2 25 Dcxamcthason 10,0 5 15,2 17,0 20 (referencia) 15,0 5 17,8 19,6 60 A táblázatból látható egyfelől, hogy a 40 kontroll Hatból mindössze 25% túlélő volt, míg a (-t-)-apovinka­­linsav-etilészterrel kezelt állatok esetén az alkalmazott dózistól függően 85-93% túlélő volt, azaz szignifikán­san csökkent az elhullás. Másfelől a (+)-apovinkamin­­sav-etilésztcr alkalmazása esetén a kezelés a megadott dózisok mellett szignifikánsan késleltette a tünetek megjelenését, tehát a kezelés eredményesnek volt mondható. A tünetek a 21 napos kezelés utolsó napján sem jelentek meg, vagy 2 esetben csupán a 19. és 20. nap között, ami csaknem 100%-os túlélést eredménye­zett. Ezzel szemben az e betegség kezelésére legáltalá­nosabban alkalmazott szteroid-típusú gyulladásgátló szerrel, a Dcxamethason-nal végzett kezelés esetében a tünetek a kezelés 15. napján már megjelentek, 10 mg/kg­­os dózisnál nem nőtt a túlélés %-a, a 15 mg/kg-os dózis a tünetek megjelenését nem késleltette ugyan szignifi­kánsan, de az elhullást gátolta, azonban ez esetben erő­teljesen jelentkeztek az ismert szteroid-mcllékhatások. További lényeges különbséget jelent, hogy míg az (+)-apovinkaminsav-ctilésztcres kezelésnél gyakorlati­lag nem léptek fel toxikus tünetek, addig a Dcxamctha­­son cselében a víz-retcnció miatt 60-70 g-mal növeke­dett az állatok súlya, és védtelenekké váltak a mikroor­ganizmusokkal szemben: az öt állatból keltőnél bőr­gombásodás lépett fel, egy állat neurológiai tünetek nélkül peritonitiszben pusztult cl, illetve egy túlélő ál­latnál is megfigyeltük a boncolás során a kezdődő peri­­tonitiszt. Tehát míg a (+)-apovinkaminsav-etilésztcrrel hosszabb időn át kezelhetőek lennének az állatok, a Dcxamcthason esetében az immunszuppresszív hatás következtében alacsonyabb dózisnál is lciális fertőzések léphetnek fel. A (+)-apovinkaminsav-ctilésztcr hatóanyagot a gyó­gyászatban szokásos, parentcrális vagy cntcrális adago­lásra alkalmas, nem toxikus, közömbös az ilyen készít­ményekben használatos szilárd vagy folyékony hordo­zóanyagokkal és/vagy segédanyagokkal, összekeverve a sclerosis multiplex gyógyítására alkalmas gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. Hordozóanyagként pél­dául vizet, zselatint, glicerint, etilalkoholt, laktózt, gli­cerint, cetilalkoholt, manntitot, kovasavat, karboxime­­til-cellulózt, alginátokat, polivinil-pirrolidont, tejcuk­rot, keményítőt, pektint, magnéziumsztearátot, sztearin­­savat, szorbitot, kaolint, polietilén-glikolt, zsírsav-ész­tereket, talkumot, növényi olajokat, mint amilyen a földimogyoróolaj, olívaolaj stb., alkalmazhatunk. A ha­tóanyagot a szokásos gyógyászati készítmények formá­jában, például szilárd (gömbölyített vagy szögletes tab­letta, granulátum, kapszula, mint amilyen a kemény zselatin kapszula, pirula, kúp stb.) vagy folyékony (pél­dául olajos vagy vizes oldat, szuszpenzió, emulzió, szi­rup, lágy zselatin kapszula, injektálható olajos vagy vizes oldat vagy szuszpenzió stb.) alakban készíthetjük ki. A szilárd vivőanyag mennyisége széles határok kö­zött változhat, előnyösen körülbelől 25 mg és 1 g közötti érték. A készítmények adott esetben szokásos gyógyá­szati segédanyagokat, például tartósítószereket, az oz­mózis nyomás beállítására szolgáló sókat, felületaktív anyagokat, puffcrcket, színezőanyagokat, ízesítőszere­ket, illatanyagokat stb., is tartalmazhatnak. A készítmé­nyek továbbá adott esetben más, az autóimmun eredetű dcmyclinizációs kórképek, kezelésére alkalmas gyógy­hatású vegyülctckct is tartalmazhatnak. A készítményt előnyösen olyan dózisegységekben készítjük el, amely megfelel a kívánt beadási módnak, így entcrális, parcn­­tcrális (pl. intramuszkuláris, intraperitoneális, szub­­kután intravénás, különösen infúzió, rektális, lokális) beadásra. A gyógyászati készítményeket a szokásos módszerekkel készíthetjük el, melyek magukban foglal­ják például az alkotórészeknek a megfelelő készítmé­nyekké alakításához szükséges szitálását, keverését, granulálását és préselését vagy feloldását. A készítmé­nyeket további szokásos gyógyszeripari műveleteknek vethetjük alá (például tabletta bevonás, sterilezés stb.). Az alkalmazott (+)-apovinkaminsav-etilésztcr dózis­határai általában 0,05-50 mg/kg/nap, egy vagy több, részletben. Az egyéni dózis megállapításában a beteg általános állapota mellett leukoenccphalomyelitises be­tegségének előrchaladottsági stádiumát is figyelembe kell venni. Az alábbiakban részletesebben ismertetjük a (+)­­-apovinkaminsav-etilészter tartalmazó gyógyászati ké­szítmények előállítását 1. példa: (+)-Apovinkaminsav-etilészter tartalmazó tabletta összetétel: (+)-apovinkaminsav-eti!észter 5,00 mg kolloidális kovasav 1,25 mg magnézium-sztcarát 2,50 mg talkum 5,00 mg keményítő 96,25 mg lakióz 140,00 mg 250,00 mg A fenti mennyiségű hatóanyagot a megadott meny­­nyiségű segédanyagokkal összekeverjük, homogenizál­juk, granuláljuk, majd fluidizációs szárításnak vetjük alá, és 250 mg-os ádagsúlyú, egyenként 5 mg hatóanyag tartalmú tablettákká préseljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom