201648. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként savamidszármazékokat tartalmazó puhatestűirtó szerek
11 HU 201 648 B 12 A kísérletet hasonlóan még egyszer véghezvisszük és a termék azonosságát H-NMR-rel igazoljuk. Termelés 9,2 (91%), o.p.: 72-75*C. talált: C, 43,88; H, 4,50; N, 6,83. Harmadszor is hasonlóan járunk el, azzal a különbséggel, hogy a kiindulási anilid a kívánt 2’-bróm-4’-nitro-2,3,3,3-tetrafluor-2-(trifluor-metil)-propionanilid 85%-a, a fennmaradó 14% a megfelelő egyenes láncú izomer. A reakció terméke olaj. Elemzés H-NMR színképelemzéssel, talált: C, 44,02; H, 5,07; N, 7,02. Hasonló módon más sókat is előállítunk. Az egyes készítményeknél a termék azonosságát H-NMR színképelemzéssel igazoltuk. Ezeknél az eljárásoknál a kiindulási anilid és ezért a megfelelő só is vagy teljesen tiszta 2,-bróm-4’-nitro-2,3,3,3-tetrafluor-2-(trifluor-metil)-propionanilid (a továbbiakban „izomer tiszta”), vagy pedig 86% utóbbi vegyület, és 14% megfelelő egyenes láncú izomerjének (86%-os izomer) elegye. 37. példa 2’-bróm-4’-nitro-2,3,3,3-tetrafluor-2-(trifIuor-metil)-propionanilid-dimetiI-bisz(14-18 szénatomos alkil) ammóniumsó monohidrát A terméket olaj formájában kapjuk 45%-os termeléssel (86% izomer). 38. példa 2’-bróm-4’-nitro-2,3,3,3-tetrafluor-2-(pcnta-fluor-etoxi)-propionanilid. Termelés 51 %, 2’-bróm-4 ’-nitro-2,2,3,3-tetrafluor-3-(pentafluor-etoxi)-propionanilidet, valamint egy nem azonosított harmadik komponenst is tartalmaz. Analízis a CuHtBrFjN^ képlet alapján számított: C, 27,56; H, 0,84; N, 5,85; talált: C, 27,46; H, 0,91; N, 5,75. 39. példa Az előző példa szerinti clegyet kálium-karbonát és etanol elegyével történő kezeléssel tisztítjuk és 2’-brőm-4’-nitro-2,3,3,3-tetrafluor-2-(pcniafluor-ctoxi)-propion-anilidet kapunk. O.p.: 49 ‘C, termelés 50% (14% azonosítatlan harmadik komponens). Analízis a CuH4BrF,N20< képlet alapján számított C, 27,58; H, 0,84; N, 5,85; talált: C, 27,80; H, 1,04; N, 6,08. 40. példa 2’-bróm-4’-nitro-2,3,3,3-tctrafluor-2-(oktanuor-morfolino)-propionanilid, o.p.: 50-52 *C, termelés 74%, több mint 99% elágazó izomer). Analízis a C13H4BrF12N304 képlet alapján számított C, 27,20; H, 0,70; N, 7,32; talált: C, 27,42; H, 0,75; N, 7,32. 41. példa 2,-bróm-4,-nilro-2,3,3,3-letraf!uor-2-(hcptafluor-n-propoxi)-propionanilid, o.p.: 49-51 *C, termelés 35%. F19-NMR analízissel kis mennyiségben 2’-bróm-4’-nitro-2,3,3,3-tetrafluor-2-(nonafluor-n-butoxi)-propionanilidct is kimutattunk. Analízis a Ci2H4BrFnN204 képlet alapján számított: C, 27,22; H, 0,76; N, 5,29; talált: C,26,99; H, 0,72; N, 5,55. Kiindulási anyagok A fenti példákban használt kiindulási anyagok ismertek, vagy ismert módon állíthatók elő. Lényegében valamennyi anilin ismert vegyület. Az 1-amino-naftalin és a 2-amino-5-nitro-piridin szintén ismert vegyület. Az acilhalogenid kiindulási anyagok közül a szubsztituálatlan perfluor-ciklohexil-acil-halogenid ismert. A többi perfluor-ciklohexil-acil halogenidet ismert módon állítjuk elő. Egyik ilyen tipikus módszer lehet, egy szubsztituált benzoil-halogenid vagy benzoesav elektrokémiai flórozása a kiindulási anyaggá. Mivel ezzel az eljárással valamennyi helyettesíthető csoport flórozódik, a szükséges benzoil-halogenid vagy benzoesav egy prekurzor-szubsztituenst hordoz, amelyet a kívánt kiindulási anyagban lévő szubsztituenssé alakítunk. Ezeknek a szubsztituens csoportoknak az átalakítása az elektrokémiai flórozásban ismert folyamat. Ezen kívül a legtöbb kiindulási alkanoil-halogenidet prekurzor nem flórozott vegyületek elektrokémiai flórozásával is előállíthatjuk. Az elektrokémiai flórozás általános leírása megtalálható a „Chemistry of Organic Fluorine Compounds” irodalmi helyen, különösen a 73. oldalon, szerző M. Hudlicky (Horwood Ltd., 1976.) így tehát a szubsztituált ciklohcxán-acil-fluorid kiindulási anyagként szolgáló vegyülcteket a megfelelően szubsztituált bcnzoil-halogenidckből ismert módon állíthatjuk elő. Az előbbihez képest kivételt képeznek azok a kiindulási acil-fluoridok, amelyek klór szubsztituenst tartalmaznak. Itt klór-szubsztituált benzoesavra, vagy savhalogenidre van szükség, minthogy a klór ellenáll az elektrokémiai flórozás során létrejövő helyettesítési folyamatnak. Az elektrokémiai flórozás bizonyos átrendeződést eredményez, mégpedig olyan izomereket kapunk, amelyek trifluoro-metilcsoporttal szubsztituáltak, továbbá cikloalkil-fluoridokat kapunk, melyekben a cikloalkil gyűrű a kiindulási gyűrűnél eggyel kevesebb szénatomot tartalmaz. így a benzoil-halogcnid elektrokémiai flórozásával kis mennyiségű trifluor-metilcsoporttal szubsztituált pcrflórozott ciklopcnlanoil-fluoridokat kapunk. Mivel az ilyen fluoridokból kapott anilidck is mutatják a hatást, nincs szükség az átrendeződött izomerek eltávolítására. A találmány szerint előállított vegyületek kiváló puhatcstűölő aktivitást mutatnak. Ezt az aktivitást illusztráljuk a következő tesztekkel. Derocerus hatást sereenelő teszt A megfelelő vegyületeket kiértékeltük, érett szürke mezei csiga, Derocerus rcticulatum (Muller 1774) ellen, melyeket más szóval Agriolimax reticulatus (Muller) néven is ismernek, Phylum Mollusca, Gastropoda osztály, Limacidae család. A kifejlett D-rctikulátumokat összeszedjük a mezőről, és polietilén dobozokban tartjuk, melyek különböző káposztalcvclckct is tartalmaznak, egészen a teszt idejéig. A hatástani vizsgálatokat 150 ml-es műanyag cserepekben végeztük, melyek 75 g talajt tartalmaznak (3% szerves anyag, homokos agyag, közepes összetételű talaj). A kiértékelendő vegyületeket etanolban oldjuk. Csalétek pelletekct állítunk elő, oly módon, hogy 45 rész búzakorpát összekeverünk 45 rész mclaszos cukorrépával és 10 rész előgélesített keményítővel. Ezt az elegyet hozzáadjuk a tesztvegyülctek etanolos oldatához, alaposan elkeverjük, további 10 rész vízzel együtt. A scrccnclés céljából a tesztvegyület végső koncentrációja az eljövendő csalétek elegyben 5%. A csalétckclegyet úgy pelletáljuk, hogy 2 mm belső átmérőjű üveg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
