201647. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciano-acetamido-származékok előállítására és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó fungicid készítmények

3 HU 201 647 B 4 ben m = 0 vagy 1. A, X és Rf jelentése az (la) általános képletnél megadottal azonos. A (B) rcakcióvázlat 2) lépésében célszerűen ciano­­-ecctsavat használunk ecctsavanhidrid jelenlétében; c műveletet a ciano-acctil-karbamátok előállításánál leír­tak szerint végezzük (Bcilstcin 3 66, és 4 67). Azokat az (III) általános képlctű vegyületeket, ame­lyek képletében m = 1, valamint a (IV) általános képlelű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy kiindulási anyagként olyan (III) általános képlctű vegyületeket alkalmazunk, amelyek képletében m = 0; a reakciók a karbamidok és izocianátok előállításából ismert. A (III) általános képlctű aminokat, amelyek képletében m = 0, sav jelenlétében kálium-cianáttal (Bcilstcin 4 286) reagáltatva, olyan (III) általános képlctű karbamid-szár­­mazékokhozjutunk, amelyek képletében m = l. A (Illa) általános képlctű aminok, amelyek képleté­ben m = 0 a (Illb) általános képlettel írhatók le; c vegyületeket az alábbi a) vagy b) eljárással állíthatjuk elő; a) Valamely (V) általános képlctű aminoalkoholt vagy aminotiolt - a képletben A jelentése a fentiekben megadott, X jelentése oxigén vagy kénalom - (VI) általános képlctű fluor-olefinnel rcagállatunk - a képletben Y1 jelentése fluor vagy klóralom vagy tri­­fluor-metil-csoport, Y2 jelentése fluoratom vagy tri­­fluor-mctil-csoport; a műveletet a (C) rcakcióvázlat mutatja be. E reakciót célszerűen éter jellegű oldószerben, így tetrahidrofuránban vagy aprotonos poláris oldószer­ben így dimctil-formamidban, valamely erős bázis, mint nátrium-hidroxid vagy kálium-tcrc-butilát je­lenlétében 0 ’C és 100 *C közötti hőmérsékleten, célszerűen 0 ’C és 50 "C közötti hőmérsékleten vé­gezzük. Amennyiben az (V) általános képlctű vegyületben A jelentése arilcn- vagy heterociklusos-csoport, cél­szerű az aminocsoportot egy kctimin-csoport Tonná­jában védeni, ez a csoport a reakció befejeződése után hidrolízissel könnyen eltávolítható. Az így kapott (lile) általános képlctű vegyülctct közvetlenül felhasználjuk, vagy erős bázis jelenlété­ben végzett hidrogén-fiuorid lcszakításával (Ilid) ál­talános képlctű vegyülclté alakítjuk; a reakciót a (D) rcakcióvázlat szemlélteti. A (Híd) képlctű vegyüld olyan (III) képlctűvcl azonos, ahol m = 0. A hidro­­gén-fluorid leszakítását in situ végezhetjük a rcakció­­clegybcn. b) Valamely (V) általános képlctű aminoalkoholt vagy aminotiolt (VII) általános képlctű polifluor-alkil­­-származékokkal rcagállatunk az (E) rcakcióvázlat­­ban szemléltetettek szerint; a képletekben A és Rf jelentése a fentiekben megadott, X jelentése oxigén vagy kénatom, Z jelentése leszakadó csoport. A (VII) általános képlctű polifluor-alkil-szárma­­zékok ismertek vagy ismert módon állíthatók elő; például 2,2,2-trifiuor-ctanolból, 2,2,3,3-tctrafiuor­­-propanolból vagy 2,2,3,3,4,4-hcxafiuor-butanolból kiindulva. A (Illb) általános képlctű vegyületeket oly módon is előállíthatjuk, hogy (Va) általános képlctű vegyü­­lctckct, ahol a képletben AésZ jelentése a fentiekben megadottal azonos és ahol az aminocsoport célsze­rűen védőcsoporttal van ellátva, például kctimincso­­porttá van alakítva, valamely (Vila) általános képlctű polifluor-alkohollal vagy polifluor-tiollal reagálta­­tunk az (F) rcakcióvázlat szerint; a képletekben A, Rf és Z jelentése a fentiekben megadottal azonos, X jelentése oxigén- vagy kénatom; a (Vila) általános képlctű vcgyülctckbcn a fluoratomok az Rf csoport­ban olyan szénatomhoz kapcsolódnak, amelyik nincs az -XH csoporthoz képest 2-cs helyzetben. A fenti két reakciót erős bázis, célszerűen alkáli-hid­­rid, -karbonát, vagy alkáli-alkoholát jelenlétében, cél­szerűen közömbös étcr-jcllegű oldószerben, így tetra­hidrofuránban vagy aprotonos oldószerben, így accto­­nitrilben vagy dimetil-formamidban végezzük; a reak­ció hőmérséklete előnyösen 0 ’C és az oldószer forrás­pontjának hőmérséklete között van. Az a) és b) reakcióban leírt műveleteknél az (V) általános képlelű aminoalkoholokat és aminotiolokat (VIII) általános képlctű karbamid-származékokkal is helyettesíthetjük; így olyan (Illa) általános képlctű vc­­gyülctckct állíthatunk elő, amelyek képletében m = 1. A (VIII) általános képlctű vcgyülctck ismertek vagy ismert módon állíthatók elő. A (VIII) általános képlctű vegyületeket különösen az cselben célszerű kiindulási anyagnak választani, ha az (V) általános képlctű vegyüld aminocsportja az a) vagy b) reakcióban az adott körülmények között nem kívána­tos kölcsönhatásba lépne. A (VIII) általános képlctű vegyületben a szóban for­gó aminocsoport védve van. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képlctű vcgyülctck fungicid hatást mutatnak, különösen az Oomiccti osztályhoz tartozó gombákkal szemben. A találmány szerinti eljárással előállított vegyülete­ket tartalmazó készítményeket a növények jól tűrik, a készíunényck szisztemikus hatást fejtenek ki, ami lehet preventív vagy kuratív vagy teljes puszü'tást előidéző hatás. A találmány szerinti készíünényck az ismert izonit­­rozo-ciano-acctamid származékoknál lényegesen jobb hatást fejtenek ki, minthogy a növényeket jobban védik a patogén gombák ellen. A kedvezőbb hatás abban mutatkozik, hogy a ható­anyagok már alacsony dózisban is eredményesen alkal­mazhatók, vagy hogy a hatás tartós. A találmány szerinti készítmények a mezőgazdaság­ban alkalmazhatók, a növények levelére, szárára, ágai­ra, gyökerére vagy a magokra vihetők fel vetés előtt, továbbá a talajra permetezhetők. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyago­kat száraz por, nedvesíthető por, emulgcálható koncent­­rátum, paszta, granulátum, oldatok, szuszpenziók stb. formájában készítménnyé alakíthatjuk; az alkalmazott készítmény fajtája a felhasználás céljától függ. A készít­ményeket ismert módon állítjuk elő, így a hatóanyagot oldószerben oldjuk vagy szilárd hígítószcrrcl hígítjuk célszerűen felületaktív anyag jelenlétében. Szilárd hígí­tóanyagként vagy hordozószerként számításba jöhet: szilícium-dioxid, kaolin, bentonit, lalkum, diatomafüld, dolomit, kálcium-karbonál, magnézium-oxid, gipsz, agyag, szintetikus szilícium vcgyülctck, attapulgit, sze­­piolit. Folyékony hígítóanyagként használhatunk víz mellett különféle oldószereket így szerves oldószereket (benzolt, xilolt, vagy alkil-bcnzol-származékok clc­­gyét), klórozott aromás oldószereket (klór-benzolt), pa­raffinokat, olajos frakciókat, alkoholokat (metanolt, propánok, butanolt), aminokat, amidokat, (dimclil-for-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom