201646. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexenon-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás ciklohexenon-származékok előállítására
13 HU 201 646 B 14 VI. példa 3 tömegrész 122. számú hatóanyagot 97 tömegrész finomszemcsés kaolinnal összekeverünk. így 3 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú porozószert kapunk. VII. példa 30 tömegrész 2. számú hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 tömegrész olyan porított kovasavgéllcl, amelynek a felületére előzőleg 8 térfogatrész paraffinolajat porlasztottunk. Ez az eljárás jó lapadóképességű hatóanyag előkészítésére szolgál. VIII. példa 20 tömegrész 50. számú hatóanyagot 2 lömegrész dodecil-bcnzolszulfonsav-kálcium-sóval, 8 tömegrész zsírul kohol-poliglikol-ctcrrcl, 2 tömegrész fenol - karbamid - formaldehid kondenzátum nátriumsóval és 68 tömegrész paraffinos jellegű ásványolajjal alaposan összekeverve stabil olajos diszperziót kapunk. IX. példa 40 lömegrész 2. számú hatóanyagot feloldunk 93 tömcgszázalék xilolt és 8 mól ctilénoxidnak és 1 mól nonil-fcnolnak reakciótcrmékcből 7 lömcgszázalckot tartalmazó 60 lömegrésznyi keverékben. így 40 tömegszázalék hatóanyagtartalmú oldatot kapunk. A találmány szerint új gyomirtószerkészítményeknck jó gyomirtó hatása van előnyösen a pázsitfüvek (Gramincae) családjába tartozó fajokkal szemben. A hatóanyagok elfogadhatók és ezáltal szelektív hatásúak a széles levelű haszonnövények számára, valamint azoknak az egyszikű növényeknek a számára, amelyek nem tartoznak a pázsitfüvek (Gramincae) családjába. Ezek között olyan hatóanyagok is vannak, amelyeknek a széles levelű növényekkel szemben is van gyomirtó hatásuk, és olyan hatóanyagok is vannak, amelyek a nem kívánt növényzet nem szelektív leküzdésére vagy visszaszorítására alkalmasak. A készítményeket kikelés előtt vagy kikelés után is alkalmazhatjuk. Ha a hatóanyagokat bizonyos haszonnövények csak kevéssé tűrik, úgy olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert úgy permetezzük ki, hogy az érzékeny haszonnövény leveleit a készítmény a lehető legkevésbé érje, és ugyanakkor az alattuk növekvő gyomokra vagy a puszta talajra jusson (post directed, lay-by). A felhasznált hatóanyag mennyisége az évszaktól, a gyomnövény fajtájától és a növekedési stádiumától függően 0,015-3 kg/ha, előnyösen azonban 0,05- 0,5 kg/ha. Az (I) általános képlctű ciklohcxcnonszármazékok hatását a növényi növekedésre az üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényeként 300 ml-cs műanyag virágcserepek szolgállak. A szubsztrátum 3,0 tömegszázalék humuszt tartalmazó agyagos homok volt. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. A kikelés előtti alkalmazásnál a készítményeket közvetlenül ezután a talajra juttattuk. A készítményeket 93 t% xilol és 7 t% Lutensol AP8 (8-as etoxilczeltségű alkil-fcnol-polictilcn-glikolctcr) elcgyévcl készült 100 g/litcr hatóanyagtartalmú koncentrálunk vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk, és finoman porlasztó permetczőkészülékkel juttattuk ki. A felhasznált mennyiségek 3,0 kg hatóanyag/ha voltak. A készítmények kijuttatása után a kísérleti tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázás és a növekedés meginduljon. Ezután a kísérleti lenyészcdényeket átlátszó műanyag búrával fedtük le, amíg a növények fel nem nőttek. Ez a lefedés biztosította a kísérleti növények egyenletes csírázását, amennyiben ezt a hatóanyagok nem befolyásolták. Kikelés utáni alkalmazásnál a vizsgált növényeket fajtájuktól függően csak 3-15 cm magasra hagytuk felnőni, és ezután kezeltük a növényeket a találmány szerinti készítményekkel. A szójapalántákat lőzegkorpával dúsított szubsztrátumon neveltük fel. Kikelés utáni alkalmazásnál vagy a közvetlenül elültetett és ugyanabban a tenyészedényben felneveld növényeket választottuk ki, vagy ezeket előbb csíranövényekként egymástól elkülönítve termesztettük ki, és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti tcnyészcdényckbc átültettük. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált mennyiségek 0,015-3,0 kg hatóanyag/ha voltak. A kikelés utáni alkalmazásnál a kísérleti tenyészcdcnyckct nem fedtük le. A kísérleti tcnyészcdényckct üvegházba állítottuk, ahol a meleget kedvelő fajoknak 20-35 'C hőmérsékletet, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-25 “C hőmérsékletet biztosítottunk. A kísérlet időtartama 2-4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés 0-100 fok beosztású skála alapján történt. A 100 azt jelenti, hogy a növény nem kelt ki, illetve, hogy legalább a talaj feletti részei teljesen elpusztultak. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényeket használtuk: Alopccurus myosuroidcs (parlagi ccsetpázsit), Avcna fatua (hélazab), Beta vulgaris (répa), Centaurea cyanus (búzavirág), Digitaria sangvinalis (pirók ujjasmuhar), Echinochloa crusgalli (közönséges kakaslábfű), Glycine max (szója), Hordcum vulgare (árpa), Ipomoca spp. (hajnalka félék), Mcrcurialis annua (egynyári szélfű), Oryza sativa (rizs), Setaria italica (olasz muhar), Sinapis alba (fehér mustár), Sorgum bicolor (tarka cirok), Triticum acstivum (búza), Zea mays (kukorica). A példaszerűen kiválasztott 134., 122., 50. és 104. számú hatóanyagok gyomirtó hatása az elterjedt Ötfélékkel és a kiszóródott haszonnövényekkel szemben lényegesen meghaladja a kémiailag rokon szerkezetű származékok gyomirtó hatását, összehasonlító gyomirtó szerként olyan készítményeket használtunk, amelyek hatóanyaga a 3 340 265, 3 239 071, 3 123 312 és a 3 121 355 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírásból ismert. Például 3 kg hatóanyag/ha mennyiségben a 2. és 14. számú hatóanyag alkalmas a széles levelű haszonnövények (pl. a szója és a cukorrépa) közötti nem kívánt fűszerű növényzet eltávolítására anélkül azonban, hogy ezek a hatóanyagok a haszonnövényeket említésre méltó mértékben károsítanák. Ezeknek a gyomirtó hatása nagyobb, mint a 3 121 355 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírásból ismert összehasonlító hatóanyagoknak. A példaszerűen kiválasztott 2. számú hatóanyag megmutatja az új vcgyülclck felhasználhatóságát a széles levelű, nem kívánt növényzet visszaszorítására. Ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
