201632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talaj fellazítására
13 HU 201 632 B 14 ábrán szemléltetett berendezés kompaktabb felépítésű, mint amit a 2. ábrán mutattunk be. A találmány szerinti berendezésnél annak lehetővé tételével, hogy a legkülönfélébben kialakított szeszámokat a legkülönbözőbb helyeken lehet rögzíteni - az 1. ábra szerint például a 2, 2’, illetve 2” szerszámokat - lehetőség van arra, hogy a legkülönfélébb talajmegmunkálási hatásokat érjük el. Azsugarú forgattyúkar, amit tulajdonképpen a 4 forgattyúkamak a hatásos hossza képez, a Pt pont körül végzi a forgását és ennek révén mozgatja az 1 lengőtartót, amely még a 3 lengőrúdhoz is hozzá van kapcsolva. Attól függően, hogy a 3 lengőrúd a berendezésnek milyen helyzetű csuklójához van kapcsolva, annak megfelelően változik nyilvánvalóan a 3 lengőrúd hatásos hossza. Feltételezve az összhangot a 3 lengőrúd és a 4 forgattyúkar, valamint az f/b áttételi viszony között, a 2 szerszámnak az 1 lengőtartóhoz való rögzítési helyét jelölő P6 pontja az E, ellipszist fogja leírni. Az 12 és a HS 1 mindenkori nagysága szerint a 2 szerszám vágóélének egy P7 pontja az E2 ellipszist írja le. Ha a komplett berendezést az 1. ábrán feltüntetett „a” irányban v sebességgel mozgatjuk, a 4 forgattyúkarral biztosított mozgató hatást fejtjük ki a forgattyúkörben feltüntetett nyíl szerint, és a 3 lengőrudat, a P, csuklónál kapcsoljuk a gépvázhoz, akkor a korábban már említett ?7 pont a K7 görbét fogja leírni, amely görbe tulajdonképpen egy ciklois. Hasonlóképpen, azonban a megfelelő arányok szerint fog viselkedni a rajzon feltüntetett P6 pont; a P8 pont, valamint a P9 pont és a P10 pont, illetve Pu pont is. Amiközben a K7 görbénél a v sebesség a P7 pont által végrehajtott mozgására vonatkozóan kivonóértelmű változást hoz létre, a K10 görbénél a haladási sebesség P10-re vonatkozóan hozzáadódóan viselkedik. Ez tehát azt jelenti, hogy a 3 lengőrúd előtti szerszámok, mint például a 2 és 2’, az ezen berendezési típusnál domináló omlasztásos rendszerben fog dolgozni, addig csupán a talaj felső részének megmunkálására szolgáló, a 3 lengőrúd mögött elhelyezkedő szerszámok - mint például a 2” - dolgoznak a feltöréses rendszer szerint AP[, P2 vagy a Px pontoknál különböző hosszak (15, lj), valamint különböző 2,2’, 2” stb. szerszámformák, HS1, HS2, HS3, HSx magasságok és 12,13 stb. hosszak révén a lengőtartó számára a legkülönbözőbb fajtájú mozgási jellegek adódnak, ami a sokoldalú alkalmazhatóság szempontjából fontos szerepet játszik. A lengőtartó és a lengőrúd geometriai ábrázolásából közvetlenül adódik, hogy meghatározott lengőrúdhosszakat és távolságokat kell betartani ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen. Az első követelmény az, hogy a 3 lengőrúddal kapcsolatban szóba jöhető Px csukló és a 4 forgattyúkar egyik végét megfogó P5 csukló közötti távköz minden 4 forgattyúkarállás esetén kisebb legyen, mint az 15 és 13 hosszak összege, mert különben a forgattyús hajtómű reteszelődik, azaz blokkol. Egy további kívánalom az, hogy a 4 forgattyúkar által leírt körpálya - vagyis a forgattyúkör -, valamint a 3 lengőrúdhoz tartozó Px csuklópontot és a 4 forgattyúkar ágyazását jelentő P4 csuklópontot összekötő egyenes ne metsződjön, ami ugyancsak a hajtómű elakadásához, blokkolásához vezetne. Ezen két követelményből az alábbiak mondhatók ki: lj > 1,5 r li = 3 r Hasznosnak bizonyult továbbá, ha az 1 lengőtartó alaphelyzetében (amikor a 3 lengőrúd és a 4 forgattyúkar párhuzamosan függőleges helyzetben állanak, mint az 1. ábrán) a menetirányban 15-20‘-os lejtéssel a felső holtpontban pedig kb. ugyanilyen mértékben a menetirányban ellentétes lejtéssel rendelkezik. A könnyebb kezelhetőség érdekében a feltárt határok keretén belül érvényes, hogy minél messzebbre kerül a felfüggesztés a 3 lengőrúd felső vége oldalán, annál laposabb lesz az E2, illetve E2. ellipszis és minél messzebbre kerül a felfüggesztés a 3 lengőrúd esetében a P3 irányában, annál meredekebb lesz az E2, £7. ellipszis. Az Ej. arányosan, ellentétes értelemben viselkedik. Végül harmadik követelményként adódott, hogy a 3 lengőrúd hosszának nagyobbnak kell lennie, mint a 4 forgattyúkar állal leírt kör sugara. Az 1 lengőtartó által az omlasztásos tartományban hordott 2 szerszámot az f és 12, valamint a HS1 vonatkozásában úgy kell elhelyezni, hogy a forgási és a haladómozgás összeadódásakor (szuperponálódásakor) P7- nél egy K7 görbe adódjon. Hasonlóan - azonban megfelelő irányeltolással - történik ez P6-nál, az lx/I3 viszonyból adódóan. Ha a P7 és P6 között egy meghajlított ekevasat képzelünk cl, és az, mint ahogy leírtuk, állandó ismétlődéssel beleszúródik, bclchatol a talajba, akkor az omlasztáshoz, s adott esetben a mélytrágyázáshoz fontos hatás jönt létre (3. ábra). Mialatt a 2 szerszám a találmány szerinti berendezés által biztosított igen kedvező vágószöggel behatol a talajba úgy, hogy a 7 vágóélnél egy nyílásszög jön létre, ezzel egyidejűleg létrejön egy lalajellolás a menetiránnyal szemben, éspedig az átbillenés következtében a felső talajrétegben feltétlenül erősebb mértékben, mint alul, ami egyben egy fellazító hatást is eredményez a leomlasztott anyagban. (Ez jól szemlélhető a 3. ábra felső képsorán.) Ezen ábrasorból továbbá azt is felismerhetjük, hogy a 2 szerszám kiemelésekor is, éppen a kinematikai viszonyokból adódóan előáll egy, a menetiránnyal szemben történő eltolódás, s ezáltal további fellazító hatás érhető el. (Ez szemlélhető a 3. ábra alsó képsorán). Emellett fontos, hogy ellentétben az eddigi meliorációs eljárásokkal, ahol a talajt összekeverik vagy megforgatják (tehát a jó talaj lefelé mozdul el), a talaj rétegződése messzemenő pontossággal megmarad. Az ezen eljárási műveletnél adódó hasítás alkalmas arra, hogy a trágyát por vagy granulátum alakban befújjuk vagy beszórjuk anélkül, hogy bejuttató szerszámokkal kellene a talajt érinteni vagy eltömni. A 3. ábrán feltüntetett képsoron szemléltetett szerszámmozgás révén az a hordozójárműre tolóhatás adódik át, ami az ilyen meliorációs berendezések alkalmazását még rossz vontatási körülmények között és emelkedéseken is lehetővé teszi. Mivel a lengőtartón csupán a 4 forgattyúkar által biztosított hajtás és a P5, valamint célszerűen még a P4 helyzete állandó, minden más méret, illetve nagyság áthelyezéses úton vagy a szerszám sajátos kialakítása útján változtatható, így a K7 - és értelem szerint a K, és K10 - görbe, valamint a talajba való behatoláskor a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
