201619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés üzenetes megszakitási rendszerű több processzoros digitális hálózatok hatékonyságának növelésére

5 HU 201619 B 6 Nevezetesen célszerű, ha az első kapu áramkör és második kapu áramkör kétbeme­­netű ÉS kapu, előnyösen SN7408. Célszerű továbbá, ha a kiszolgáló egy­ség összehasonlító részegység bemenetel részben a belső kiszolgáló vezetékköteg ré­szét képező saját cím vezeték csoportra, részben pedig a külső kiszolgáló vezetékkö­teg részét képező bejövő cim vezeték cso­portra, kimenete pedig kérést beíró vezeté­ken keresztül kérés szinttároló éB kérő cim­­tároló bemenetére van kötve. A kérés szint­tároló további bemeneti a külső kiszolgáló vezetékköteg részét képező bejövő kérési szint vezeték csoportra, kimenetei pedig a belső kiszolgáló vezetékköteg részét képező belső kérési szint vezeték csoportra vannak csatlakoztatva. A kérő cimtároló ki/bemenetei második kérő cim vezeték csoporton ét, írást olvasást vezérlő részegység ki/bemeneteire vannak kötve. Az írást olvasást vezérlő részegység bemenete adást vezérlő vezetéken át elfogadási szint regiszter bemenetére, to­vábbi ki/bemenetei pedig a külső kiszolgáló vezetékköteg részét képező el6ó kérő cim vezeték csoportra vannak csatlakoztatva. Az elfogadási szint regiszter további bemenetei a belső kiszolgáló vezetékköteg részét képe­ző második elfogadási szint vezeték csoport­ra, kimenetei pedig a külső kiszolgáló veze­tékköteg részét képező első elfogadási szint vezeték csoportra vannak kötve. A találmány értelmében célszerű az is, ha az összehasonlító részegység magnitúdó komparátor, előnyösen SN 7485. Nevezetesen célszerű az is, ha a kérés szinttároló, a kérő cimtároló és az elfogadási szint regiszter dinamikus tároló, előnyösen SN7474. Célszerű továbbá az is, ha az írást ol­vasást vezérlő részegység kapuzó áramkör, előnyösen SN7438. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, melyen a találmány szerinti el­járás és elrendezés példakénti kiviteli alak­jait tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás folya­matábrája; a 2. ábra a találmány szerinti elrendezés pél­dakénti kiviteli alakja; a 3. ábra a találmány szerinti kérő egység példakénti kiviteli alakjait; a 4. ábra a találmány szerinti tároló részegy­ség példakénti kiviteli alakjai; az 5. ábra a találmány szerinti időzitéBt vezérlő részegység példaként! kiviteli alak­jai; a 6. ábra a találmány szerinti kiszolgáló egy­ség példakénti kiviteli alakjai. A rajzon az egyirányú kapcsolatokat nyíllal, a kétirányú kapcsolatokat kettős nyíllal jeleztük, ha a rajzon belül ugyanaz a részlet többszőr előfordul a hivatkozási szá­mot betűvel, a hivatkozási betűt számmal egészítjük ki. A megszakítás kérési eljárás két külön­böző helyen hajtódik végre, egy kérő egy­ségben és egy kiszolgáló egységben. A két egység közül a kiszolgáló egység mindössze tárolja a megszakitási kérést és amikor a működése lehetővé teszi, a tárolt megszakítá­­si kérést kiszolgálja. A megszakítás kérési eljárás alapvetően ezért a kérő egységben folyik, melyet részletesebben az 1. ábra fo­lyamat ábrája alapján ismertetünk. Az eljárás TI első időtartammal kezdődik, amikor is megnézzük, hogy milyen ciklus zajlik a digi­tális rendszer központi vezetékkötegén, majd ti első időpillanatban megvizsgáljuk, hogy megszakitási ciklus folyik-e, ha igen úgy t2 második időpillanat, ha nem al.kor 15 ötödik időpillanat következik. A t2 második időpil­lanatban megnézzük, hogy megszakítás elfo­gadási ciklus van-e, ha igen akkor t3 har­madik időpillanat, ha nem akkor t4 negyedik időpillanat következik. A t3 harmadik időpil­lanatban megnézzük, hogy a megszakítás el­fogadási címe a saját cím-e, ha igen akkor T2 második időtartam, ha nem akkor T5 ötö­dik időtartam következik. A T2 időtartamban beírjuk az elfogadási szintet a központi ve­zetékkötegről és ezután T3 időtartamban el­indítjuk a megszakitási vektor kiadási cik­lust, melyet ismét TI első időtartam követ. A t4 negyedik időpillanatban megnézzük, hogy vektor kiadási ciklus folyik-e, ha igen akkor újra a t5 ötödik időpillanat, ha nem akkor a T5 ötödik időtartam következik. A T5 ötödik időtartamban beírjuk a saját megszakitáské­­rés szintjét, majd T7 hetedik időpillanatban megnézzük, hogy a saját megszakitáskérés szintje nagyobb-e a pillanatnyi megszakitást­­kérés szintjénél, ha nem, akkor újra a TI első időtartam következik, ha igen, akkor T6 hatodik időtartamban a központi vezetékköte­gen végrehajtunk egy megszakítás kérési ciklust és ezután ismét TI első időtartam kö­vetkezik. A t5 ötödik időpillanatban megnéz­zük, hogy a központi vezetékkötegen lévő kiszolgáló cime megegyezik-e az általunk megcímzett kiszolgáló címével, ha nem, akkor ismét T5 ötödik időtartam, ha igen, akkor T4 negyedik időtartam következik. A T4 negye­dik időtartamban beírjuk a központi vezeték­kötegről a pillanatnyi megszakitáskérés szintjét, majd t6 hatodik időpillanatban meg­nézzük, hogy saját ciklus indításról van-e szó, ha nem, akkor ismét T5 ötödik időtar­tam, ha igen, akkor pedig T7 hetedik időtar­tam következik. A T7 hetedik időtartamban beírjuk a saját megszakitáskérés szintjét, majd t8 nyolcadik időpillanatban megnézzük, hogy a saját megszakitáskérés szintje na­gyobb-e a pillanatnyi megszakitáskérés szintjénél, ha nem, akkor t9 kilencedik idő­pillanat, ha igen, akkor T8 nyolcadik idő­tartam következik. A T8 nyolcadik időtartam­ban végrehajtjuk a megszakitáskérési ciklust a központi vezetékkötegen, majd T9 kilence­dik időtartamban megnézzük, hogy milyen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom