201604. lajstromszámú szabadalom • Készülék veszélyhelyzet jelzésére

5 HU 201604 B 6 ve, amely a 13 dekóderen ét egyrészt ké­szenlétet jelző 16 első kapcsolóegységet meg­hajtó 15 monostabil multi vibrátorra, másrészt riasztást kiadó 16’ második kapcsolóegységet meghajtó 14 reset egységre van vezetve. Ez utóbbi K2 kapcsolóval hatástalanítható. Ennek a kiviteli alaknak a működése a következő: Az 1 érzékelő kis elektromos ellenállású folyadékkal, célszerűen higannyal töltött zárt edény, amelynek hossztengelyében a folya­dékkal állandóan érintkező elektród van. Az érzékelni kívánt dólésszögnek megfelelő ma­gasságban a folyadék szintje felett második elektród van beépítve, s . így a készülék vi­selőjének a függőlegestől adott dölésszögnél jobban eltérő helyzete állandó elektromos áramutat hoz létre a két elektród között. Ek­kor a 25 RC tag kondenzátora töltődni kezd, s ha feszültsége eléri a 3 programidőzítő egység (pl. CD 4060 jelű integrált áramkör) engedélyező bemenetén kívánt logikai szintet (ez általában széles értéktartományban állít­ható időtartamot jelent, célszerű a 25 RC ta­got mint 2 türelmi egységet nagyjából 20 s­­-ra beállítani). A 3 programidózitö egység oszcillátorának indulása után adott idő, pl. 10 s elteltével a 4 programvezérlő, amely NAND kapukkal (CD 4011) van kialakítva en­gedélyezi, hogy az 5 akusztikai riasztóban a 26 piezokristályos hangszóró például 4 s-on keresztül hangjelzést adjon (ez a K2 kapcso­lóval letiltható). Ha az 1 érzékelő helyzetében érdemleges változás nem következett be, ak­kor újabb idő, például 10 a elteltével a 4 programvezérlő indítja a 10 kódolót és a 6 adó oszcillátorát, amely ismert módon épül fel. Ez adott ideig, például 4 s-on keresztül az adó működését biztosítja és az A anten­nán keresztül jelet sugároz a vevő rész felé. A 10 kódoló pulzusmodulált kódjelet állít elő, amely a kimenetére csatolt 28 kapacitásdiódá­val a 6 adó kristályoszcillátorának (f = = 224,5 MHz) frekvenciamodulációjét végzi. Az időzítések periodikusan ismétlódnak, amig az 1 érzékelő nem jelez szakadást, vagyis amig elektródjai között fennáll az áramút. A 7 vevő a V keverővei együtt a 8 de­­modolátorra juttatja a vett rádiójelet. A 8 demudulátor kimenő jelét a 11 erősítő dol­gozza fel, míg középfrekvenciás erósitőjelé­­nek jele a 12 limiter komparátoraira jut, ahonnan a 13 dekóder csak hasznos jelet kap. Az utóbbi .igaz* kimenete a 14 reset egységet, mint RS flip-flopot billenti, ezzel előállítva a .készenlét* állapotot. Ennek tör­lése a K3 kapcsolóval lehetséges. Ha ez nem következik be, megfelelő időzítés után, amit szintén RC taggal biztosítunk, a 15 monosta­bil multivibrátor billenősével, vagyis a meg­felelő NAND kapuk működtetésével a riasztás megindul. Az adott frekvenciára való illesz­tést mind készenléti, mind pedig riasztási ál­lapotban megfelelő tranzisztorokkal működte­tett jelfogókkal biztosítjuk. Az ismertetett kiviteli alakban a vevő rész az adó részre jellemző _individuális kó­dot vesz és ennek alapján az adó azonosít­ható. Mivel helye a központ számára hozzá­vetőlegesen ismert, ezért onnan a szükséges lépések megtehetők. Az adót egyébként cél­szerűen nagyobb teljesítményű, például gép­járműben működő adóvevők részéhez illeszt­jük, mivel ilyen elrendezésben az 1 érzékelő­vel kapcsolódó tokot tulajdonosának a na­gyobb teljesítményű adótól való eltávolodása esetében is fel lehet használni a veszély­­helyzet jelzésére. A találmány szerinti készülék megbízha­tó működésével, kis áramfelvételével tűnik ki, a veszélyhelyzet biztonságos jelzésére al­kalmas. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Készülék veszélyhelyzet jelzésére, amely személlyel kapcsolt adót és rádiójele­ket fogadó vevőt tartalmaz, valamint a sze­méllyel kapcsolatos jelzést szolgáltató jelző­egységgel van ellátva, azzal jellemezve, hogy az adó (6) a személy mozgását vagy helyze­tét követő érzékelő (1) kimenő jelét feldolgo­zó első soros láncban van elrendezve, ahol az első soros lánc türelmi időt és időzítése­ket beállító egységet és programvezérlöt (4) tartalmaz és a programvezérlő (4) riasztó egységre, különösen akusztikai riasztóra (5) van vezetve, míg a vevő (7) demodulátoron (8) át jelzésgeneráló egységre van csatlakoz­tatva. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a jelzésgeneráló egy­ségként a programvezérlő (4) van kialakítva, míg az érzékelő (1) mozgásérzékelőként van kialakítva és kimenete komparátoregységen (9) keresztül van az első soros láncra csat­lakoztatva. 3. A 2. igénypont szerinti készülék, az­zal jellemezve, hogy a komparátoregységben (9) az érzékelő (1) kimenetére csatlakozta­tott, egymással párhuzamosan beiktatott első és második komparátor (21, 22) van, ahol az első komparátor (21) és az érzékelő között (1) megszakító kapcsolót (KI) és potenciomé­­tert (24) tartalmazó szabályozótag van beik­tatva, míg az első és második komparátor (21, 22) programidózitö egység (3) engedé­lyező bemenetére vezetett harmadik kompará­tor (23) egyik bemenetére van csatlakoztat­va. 4. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az érzékelő (1) dőlés­­érzékelőként van kialakítva, ahol a jelzésge­neráló egység keverövel (7’) kiegészített vevőt (7), demodulátort (8), erősítőt (11), a demodulátor (8) és az erősítő egy-egy kime­netére kapcsolt limitért (12), dekódert (13), valamint dekóder (13) kimenetére egymással párhuzamosan kapcsolt reset egységet (14) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom