201555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-(trialkil-benzil)-piperazinil-csoporttal helyettesített rifamicinek diacil-származékainak és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítményeknek az előállítására

1 HU 201555 B 2 gyógyítására. A napi dózis például a melegvérű fajától, testsúlyától és korától, valamint egyéni állapotától, emellett az adagolási módtól és különösen az egyéni állapottól függően körülbelül 1 és körülbelül 100, különösen körülbelül 3 és körülbelül 50 mg/kg testsúly között változik, amely súlyos esetekben ezt meg is haladhatja. A találmány értelemszerűen a megfelelő gyógyszeres kezelési módszert is magába foglalja. A találmány a továbbiakban a találmány szerinti vegyületeket hatónyagként tartalmazó gyógyászati ké­szítményekre és azok előállítására is vonatkozik. A találmány szerinti gyógyászati készítmények a melegvérűeknek enterálisan, perorálisan vagy rektá­­lisan, valamint parenterálisan adagolhatók. A megfe­lelő dózisegységformák, különösen perorális adagolás esetén például a drazsék, tabletták vagy kapszulák, amelyek körülbelül 50 és körülbelül 500 mg, külö­nösen körülbelül 100 és körülbelül 300 mg ható­anyagot gyógyászatilag alkalmazható hordozó­­és/vagy vivőanyagokkal együtt tartalmaznak. Megfelelő hordozóanyagok különösen a töltőanya­gok, így a cukrok, például a laktóz, szacharóz, mannit vagy szorbit, cellulóz- készítmények és/vagy kalci­um-foszfát, például a trikalcium-foszfát vagy kalci­­um-hidrogén-foszfát, továbbá a kötőanyagok, így a kukorica-, búza-, rizs- vagy burgonyakeményítőből készült keményítőcsiríz, zselatin, tragantmézga, me­­til-cellulóz és/vagy, kívánt esetben a szétesést előse­gítő anyagok, mint a fentebb említett keményítők, a karboxi-metil-keményítő, térhálós poli(vinil-pirroli­­don), agar, alginsav vagy valamely sója, például a nátrium-alginát. A segédanyagok között különösen a folyást szabályozó szerek és a csúsztatóanyagok, pél­dául a kovasav, talkum sztearinsav vagy sója, például a magnézium- vagy kalcium-sztearát, és/vagy polie­­tilénglikol említhetők. A drazsémagokat megfelelő, adott esetben a gyomomedveknek ellenálló bevonattal látjuk el, erre a célra többek között tömény cukor­oldatokat használunk, amelyek gumiarabikumot, tal­­kumot, poli(vinil-pirrolidon)-t, polietilénglikolt és/vagy titán-dioxidot, vagy a gyomomedveknek el­lenálló bevonat készítésére szerves oldószerrel vagy oldószerelegyekkel készült lakkoldatokat, megfelelő cellulóz-származékokat, például acetil- cellulóz-ftalát­­vagy hidorxi-propil-metil-cellulóz-ftalát- oldatokat tar­talmazhatnak. A tablettákhoz vagy drazsé bevonatok­hoz például azonosítási célból vagy a különböző hatóanyagtartalom jelzésére festékeket vagy színezé­keket is adhatunk. Orálisan adagolható gyógyászati készítmények to­vábbá a kemény zseltin kapszulák, valamint a zse­latinból és egy lágyítóból, például glicerinből vagy szorbitból készült lágy, zárt kapszulák. A kemény kapszulákban a hatóanyag granulátum formájában, például töltőanyagokkal, így laktózzal, kötőanyagok­kal, így keményítőkkel és/vagy sikosítóanyagokkal, például talkummal vagy magnézium- sztearáttal és kívánt esetben stabilizáorokkal együtt található. A lágy kapszula a hatóanyagot előnyösen megfelelő folyadékokban, így zsírolajokban, paraffin olajban vagy folyékony polietilénglikolban oldva vagy szusz­­pendálva tartalmazza, az elegyhez kívánt esetben stabilizátorokat is adunk. A rektális adagolásra alkalmas gyógyászati készít­mények között említhetjük például a szupozitóriumo­kat, amelyek a hatóanyagot valamilyen szuppozitó­­rium-alappal együtt tartalmazzák. Ilyen szuppozitóri­­um-alapként jöhetnek szóba például a természetes vagy szintetikus trigliceridek, a paraffin szénhidro­gének, polietilénglikolok és a többszénatomos alka­­nolok. Parenterális adagolásra különösen megfelelnek a hatóanyag vízoldható formájának, például a vízoldható sójának vizes oldati vagy injektálható szuszpenziói, amelyek viszkozitásnövelő anyagként például nátri­­um-karboxi-metil-cellulózt, szorbitot és/vagy dextránt, valamint adott esetben stabiliizátorokat tartalmaznak. Emellett a hatóanyag, adott esetben segédanyagokkal együtt liofilizátum formájában is kikészíthető, amely­ből a parenterális adagolás előtt megfelelő oldószer hozzáadásával oldatot készítünk. A találmány szerinti gyógyászati készítmények ön­magában ismert módon, például a szokásos keverési, granulálási, drazsírozási, oldási és liofilezési eljárá­sokkal állíthatók elő. így orálisan adagolandó gyó­gyászati készítményeket úgy kaphatunk, hogy a ha­tóanyagot szilárd hordozókkal keverjük, a kapott ke­veréket adott esetben granuláljuk, és kívánt vagy szükséges esetben megfelelő segédanyagok hozzáadá­sa után tablettákká vagy drazsémagokká alakítjuk. A találmányt a következő példákkal szemléltetjük, a korlátozás szándéka nélkül. A hőmérsékleti értékeket Celsius fokokban adjuk meg. 1. példa 8-0,N- és 8-0,21-0-Dipivaloil-3-[4-(2,4,6- -trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifamicin-S 25 g 3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-l-piperazinil]-rifa­­micin-S 250 ml piridinnel készült oldatához csep­­penként 35,5 ml (10,5 ekvivalens) pivaloil-kloridot adunk és az elegyet 8 órán át szobahőmérsékleten keverjük, amikor a vékonyréteg-kromatogramon már kiindulási anyag nem mutatható ki. Ezután az oldatot 150 ml metanollal elegyítjük és 1 órán át szobahő­mérsékleten keverjük a pivaloil-klorid feleslegének elbontására, majd szárazra pároljuk. A marakékot 300 ml metilén-kloriddal vesszük fel, az oldatot szűrjük és a szűrletet 300 ml vízzel extraháljuk. A vizes fázist 1 n sósavval pH 3-4-re savanyítjuk, majd három alkalommal metilén-kloriddal extraháljuk. Az egyesített metilén-kloridos extraktumot három alka­lommal 100-100 ml vízzel mossuk, szárítjuk és szá­razra pároljuk. A maradékot 1000 g kovasavgélből készült oszlopra visszük fel és etil-acetát és cikklo­­hexán 1:4 térfogatarányú elegyével eluáljuk. Az első frakciók tartalmazzák a 8-0,21-0-dipivaloil-3-[4- (2,4,6-trimetil- benzil)-l-piperazinil]-rifamicin-S-t, amelyet kovasavgélen ismételten kromatografálunk, majd dietil-éterből kristályosítunk, így 135-145 "C-on bomlás közben olvadó ibolyás- barnás kristályos anya­got kapunk. A következő frakciók a reakció főter­mékeként kapott 8-0,N-dipivaloil-3-[4-(2,4,6-trimetil­­benzil)-l-piperazinil]-rifamicin-S-et tartalmazzák, amely dietil-éterből vörös-ibolya színű kristályos anyag formájában válik ki és 157-163 °C-on olvad. Fizikai adatok: a) 8-0,21-O-dipivaloil-vegyület: UV-spektrum (etanolban, Xmax (e)): 218 (36400), 258 (váll), 318 (váll), 354 (8800), 517 (1800) nm. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom