201540. lajstromszámú szabadalom • Azolil-metil-oxirán-származékokat tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 201540 B 2 A találmány tárgya gombaölőszer, amely hatóanyagként az (I) általános képletű, új azolil-metiloxirán-származékokat tartalmazza, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására. A 94 564 számú nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésből ismertek azolvegyületek, főleg a 2-(l,2,4-triazol-l- il-metil)-2-(4-klór-fenil)-3- (2,4-diklór-fenil)-oxirán, amelyek fungicid hatása azonban nem minden esetben kielégítő. Az ismert és leírt azol-származékok között nem szerepelnek olyanok, amelyek az oxirángyűrű 3-helyzetében 2-monohalogén-fenil-csoportot tartalmaznak. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületeknek - a képletben R jelentése bifenilcsoport, adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal egyszeresen vagy halogénatommal egyszeresen vagy kétszeresen szubsztituált fenilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, Hal jelentése fluor-, klór- vagy brómatom; és Z jelentése nitrogénatom vagy metincsoport -valamint a növények számára elfogadható savaddíciós- és fémsóiknak jobb fungicid hatása van, különösen a gabonabetegségekkel szemben, mint az eddig ismert azolvegyületeknek. Az (I) általános képletű vegyületeknek királis centrumaik vannak, ezért általában racemátok formájában, illetve az eritro- valamint a treoformák diasztereomer elegyeként fordulnak elő. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek eritro- és treodiasztereomerjeit tiszta formákban elkülöníthetjük egymástól a szokásos módon, például különböző oldhatóságuk alapján vagy oszlopkromatográfia segítségével. Az ilyen egységes diasztereomer párokból ismert módszerekkel tiszta enantiomereket nyerhetünk. Fungicid hatású hatóanyagok lehetenek az egységes diasztereomerek, illetve enantiomerek, valamint ezeknek az előállítás során keletkező elegyeik. R például jelenthet metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, szek-butil-, izo-butil-, terc-butil-, p-bifenilil-, fenil-, 2- klór-fenil-, 3-klór-fenil-, 4-klór-fenil-, 4-fluor-fenil-, 4- bróm-fenil-, 2,4-diklór-fenil-, 3,4-diklórfenil-, 3,5-diklór- fenil-, 4-metil-fenil-, 4-etil-fenil-, 4-izopropil-fenil- és 4- terc-butil-fenilcsoportot. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (II) általános képletű vegyületet - a képletben R Hal jelentése a fenti, és L nukleofil eliminálódó csoportot jelent - (III) általános képletű vegyülettel - a képletben Z jelentése a fenti, és Me hidrogén- vagy fématomot jelent - reagáltatjuk. Az eljárás szerinti reakciót, ha Me hidrogénatomot jelent, adott esetben hígító- vagy oldószer jelenlétében, adott esetben szerves vagy szervetlen bázisnak és/vagy reakciógyorsítónak hozzáadásával 10 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Előnyös hígítóvagy oldószerek a ketonok, így az aceton, metil-etilketon vagy a ciklohexanon, a nitrilek, így az acetonitril, az észterek, így az etil-acetát, az éterek, így dietil-éter, tetrahidrofurán vagy a dioxán, a szulfoxidok, így a dimetil-szulfoxid, az amidok, így a dimetil-formamid, dimetil-acetamid vagy az N-metilpirrolidon, továbbá a szulfolán valamint ezek elegyei. Megfelelő bázisok, amiket a reakció során savmegkötőszerként is használhatunk, például az alkálifém-hidroxidok, így a lítium-, nátrium- vagy káliumhidroxid, az alkálifém-karbonátok, így a nátriumvagy kálium-karbonát vagy a nátrium- és káliumhidrogén-karbonát, az 1,2,4-triazol feleslege, a piridin és a 4- dimetil-amino-piridin. Azonban más szokásos bázisokat is alkalmazhatunk. Reakciógyorsítóként előnyösen fém-halogenideket, így nátrium- jodidot vagy kálium-jodidot, kvatemer ammóniumsókat, így tetrabutil-ammónium-kloridot, - bromidot vagy -jodidot, benzil- trietil-ammónium-kloridot vagy -bromidot, továbbá koronaétereket, így 1,4,7,10-tetraoxa-ciklododekánt, 1,4,7,10,13 -pen taoxa- ciklopentadekánt, 1,4,7,10,13,16-hexaoxa-ciklooktadekánt, 2,5,8,15,18,21 -hexaoxa-triciklo(20.4.0.09’14) hexakozán-9,11,13,22,24,26-hexaént, 2,5,8,15,18,21- hexaoxa-triciklo(20.4.0.09il4)hexakozánt alkalmazhatunk. A reakciót általában 20 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, légköri nyomáson vagy nyomás alatt, folyamatosan vagy sarzsszerűen hajtjuk végre. Az eljárás szeritni reakciót, ha Me fématomot jelent, adott esetben hígító- vagy oldószer jelenlétében, adott esetben erős szervetlen vagy szerves bázis hozzáadásával, -10 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten hatjuk végre. Előnyös oldó- vagy hígítószerek az amidok, így a dimetil-fonmamid-, dietil-formamid, dimetil-acetamid, dietil-acetamid, N-metil-pirrolidon, hexametil-foszforsav-triamid, a szulfoxidok, így a dimetil- szulfoxid, és végül a szulfolán. Megfelelő bázisok, amiket a reakció során savmegkötőszerként is használhatunk, például az alkálifém-hidridek, így a lítium-, nátrium- és kálium-hidrid, az alkálifém-amidok, így a nátrium- és kálium-amid, továbbá a nátrium- vagy a kálium-terc-butoxid a lítium-, nátrium- vagy kálium-trifenil-metil és a naftalin-lítium, -nátrium vagy kálium. Az (I) általános képletű vegyületnek a rekcióelegyből való elkülönítését úgy végezzük, hogy az oldószert ledesztilláljuk, és a bepárlási maradékot szerves oldószerrel oldjuk, és vízzel mossuk. A (II) általános képletű, új kiindulási vegyületeket úgy nyerjük, hogy a (IX) általános képletű megfelelő olefinvegyületben epoxikötést alakítunk ki (lásd G. Dittus, Houben-Weyl-Müller: Methoden der organischen Chemie, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1965, VI/3 kötetben a 385. oldaltó). A (IX) általános képletű vegyületet úgy állítjuk elő, hogy (X) általános képletű olefínvegyületet ismert módszerrel az allil-helyzetben halogénezünk vagy oxidálunk. Alkalmas halogénezőszer az N-klór- és az N- bróm-szukcinimid, halogénezett szénhidrogénekben, így szén-tetrakloridban, triklőr- etánban vagy diklórmetánban, 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten. Az allil-oxidációhoz persavésztereket, így perbenzoesav-terc-butil-észtert vagy perecetsav-terc-butil- észtert használunk, nehézfémsó, így például réz-(I)-klorid vagy réz-(I)-bromid jelelétében. A reakciót közömbös oldószerben 10 'C és 100 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Az így kapót (IX) általános képletű allil-halogenideket illetve -alkoholokat végül a megfelelő (II) általános képletű epoxivegyületekké (L halogénatomot vagy hidroxicsoportot jelent) alakítjuk át. Ennél a reakciónál a (IX) általános képletű olefínvegyületet oxidáljuk peroxi-karbonsavakkal, így perbenzoesavval, 3-klór-perbenzoesavval, 4-nitro-perbenzoesavval, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
