201536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogén atommal helyettesitett izotiazolonvegyületek előállítására

1 HU 201536 B 2 A találmány szerinti eljárással halogénnel helyet­tesített izotiazolonvegyületeket állítunk elő. A 2-helyettesített izotiazolon-, 4-halogén-, 5-halo­­gén- és 4,5- díhalogén-izotiazolon-vegyiiletek jól is­mert, élő szervezetek ellen alkalmazható elsősorban biocid hatású, kémiai hatóanyagok. Ezek előállításái eljárását ismertetik az US-A-3761488 számú amerikai egyesült államokbeli és az EP-A-95907 számú európai szabadalmi leírásokban. Az ismertetett eljárások szá­mos eljárási lépésből állhatnak, beleértve a költsé­gesen, vagy nehezen beszerezhető intermedierek e­­lőállításának műveletei is. Az EPA 258999 számon közrebocsájtott európai szabadalmi bejelentésben a jelen eljárásban használ­ható helyettesített akril-amidok előállítási eljárását ismertetik, azonban a helyettesített akril-amidot a 3-merkapto-propil-amid képződéséhez tiolező szerrel reagáltatják, majd külön műveletben reagáltatják klór­ral a gyűrűzáráshoz, hogy a megfelelő izotiazolon keletkezzen. Nagagawa és munkatársai [Tetrahedron Letters, 42, 3719 (1970)] halogénezőszer, mint például di­­kén-diklorid, kén-diklorid vagy tionil-klorid közvetlen reakcióját ismertetik akril-nitrilllel vagy kroton-nitril­­lel a 3,4-diklór-5-helyettesített-izotiazol előállítására. Azonban akril-amid-származékkal nem mutatnak be és nem is javasolnak reakciót; ezen túlmenően a kapott di- vagy tri-halogén-izotiazolt további műve­letek során kell a kívánt izotiazolonná átalakítani. Célul tűztük ki, hogy a helyettesítet izotiazolon­vegyületeket egylépéses eljárással állítsuk elő. Munkánk során olyan új eljárást dolgoztunk ki az (I) általános képletű halogénnel helyettesített izotia­­zolonok előállítására, amely során egyetlen szinteti­záló művelettel (lépésben) állítjuk elő a kívánt ve­­gyületet. Az (I) általános képletben X1 jelentést hidrogénatom vagy halogénatom, X2 jelentése halogénatom, R jelentése 1-18 szénatomos alkilcsoport vagy 3-12 szénatomos cikloalkilcsoport. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy (II) vagy (IP) általános képletű amidvegyületet, ahol a képletekben Y1 és Y2 jelentése hidrogénatom vagy halogénatom és R jelentése a fentiekben megadott, az amidvegyület 1 mól-jára számítva 2-4 mól (III) általános képletű kén-halogeniddel - a képletben halo jelentése halogénatom, m és n értéke 1 vagy 2 - oldószer és adott esetben az amidvegyület 1 mól­jára számítva 0,2-0,5 mól szerves amin bázis jelen­létében, 90-150 °C hőmérsékleten 1-15 órán át re­­agáltatunk. Az eljárást az 1. reakcióvázlaton mutatjuk be. X’ és X2 jelentésében a halogéntom előnyösen klór- vagy brómatom. R csoportra példaként a következő csoportokat említjük meg: metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, hexil-, oktil-, decil- , pentadecil-, oktadecil-, ciklo­­propil- vagy ciklohexil-csoport. Az R jelentésében az alkilhelyettesítő csoportok egyenes vagy elágazó láncúak lehetnek. A kiindulási (II) vagy (II’) általános képletű amid­­vegyületek a szakirodalomból jól ismertek, és előál­lításuk különböző, ismert eljárásokkal történhet. Ilyen eljárás pédául az akriloil-klorid reagáltatása a meg­felelő aminnal vagy az akril-nitril reagáltatása meg­felelő alkohollal vagy olefinnel. Szükségszerűen csak monoszubsztituált amid alkalmazható (nevezetesen az amidcsoport nitrogénjén egy hidrogénatom maradjon), mert az N,N- diszubsztituált amidok az oxidációs úton nem alkalmazhatók gyűrűzárásra a kívánt izo­tiazolon előállításánál. A (III) általános képletű kén-halogenidek, előnyö­sen „dikén- diklorid”, azaz kémiailag kötődő S2CI2 vagy kén- dihalogenid, előnyösen kén-diklorid, SCI2 alkalmazhatók klór- és kénforrásként. Egy mól amid­­vegyületre számolva 2-4 mól, előnyösen 3 mól kén­­halogenid szükséges. Ha főtermékként 4,5- dihalo­­gén-származékot akarunk előállítani, azaz X1 - X2 - halogénatom, szükséges valamilyen szerves amin­­bázis, mint például piridin vagy trietil-amin alkalma­zása, 1 mól amidra számolva 0,2-0,5 mól mennyi­ségben. Ha a szerves bázist elhagyjuk, a főtermék 4-halogén-izotiazolon lesz. A megfelelő reakcióhő­mérséklet legalább 90 *C és maximum 150 °C. A hőmérséklettartomány előnyösen 100-130 'C. A re­akcióidő 1-15 óra lehet. (Ha SCl2-t alkalmazunk, a túlságosan hosszú reakcióidő kis termék kihozatalt eredményez.) Oldószerként számos, a reakció anya­gokkal nem reagáló oldószert alkalmazhatunk. A leg­megfelelőbb oldószerek a klór-benzol, egyéb, gyűrű­ben halogénezett aromás szénhidrogének, etilén-dik­­lorid (amely magasabb hőmérsékleten nyomástartó reakcióedényt igényel) és egyéb, halogénezett alkán­­vegyületek. Alkalmazható olyan szakaszos eljárás, amely során az összes anyag a reakció kezdetekor jelen van vagy olyan, fokozatos adagolás, amely során a (II) vagy (II’) általános képletű amidvegyületet fokozatosan adjuk hozzá a (III) általános képletű kén-halogenidhez. A következő példák a találmány szerinti eljárás bemutatására szolgálnak Ellenőrzés A 4,5-dihalogén-izotiazolon és a 4-halogén-izoti­azolon arány mérését gázkromatográfiás eljárással végeztük. A különböző, jellegzetes vegyületeket gázk­romatográfiás és tömegspektrométeres eljárássl azo­nosítottuk vagy gázkromatográfiásán belső standard eljárással Megabore DB-1 oszloppal (15 m hosszú, 1,5 mikronfilm) felszerelt Varian 3700 típusú gázk­­romatográfon. Vivőgázként 8 ml/perc áramlási sebes­ségű héliumgázt alakalmaztunk. Szabvány hőmérsék­let programot használtunk (2 percig 100 "C-os, izo­termikus, majd 20 ”C/perc sebességgel 290 °C-ig). A 4,5-diklór-2-ciklohexil- izotiazolon azonosítását nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással vé­geztük. 1. példa 4,5-Diklór-2-ciklohexil-izotiazolon (DCCHI) előál­lítása cikohexil-akrilsavamid (CHAA) és dikén-diklo­­rid (SM) reakciójával Egy 50 ml-es lombikot felszereltünk mágneses keverővei, valamint kis áramlási sebességű nitrogén gáz bevezetésére szolgáló eszközzel, visszafolyató hűtővel és csepegtető tölcsérrel. A távozó gázokat hidrogén-halogeniddel mostuk. Az összes preparatív 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom