201531. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,5-difenil-1,2,4-triazol-3-karbonsav-származékokat tartalmazó készítmények növények herbicidek fitotoxikus hatásával szembeni védelmére és eljárás a hatóanyag előállítására

1 HU 201531 B 2 A zsírszulfonátok vagy -szulfátok általában alká­lifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammónnium sók alakjában vannak jelen és egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot - ahol az alkil elnevezés az acilcsoport alkilrészére is vonatkozik - tartalmaz, ilyenek például a lignin-szulfonsav, a dodecil- szul­­fonsav vagy a természetes zsírsavakból előállított zsíralkohol-szulfát elegyek nátrium- vagy kálciumsói. Ide tartoznak a zsíralkohol-etiléndioxid-adduktok szul­­fonsavai és szulfonsav észterei is. A szulfonált ben­­zimidazol-származékok előnyösen két szulfonsavcso­­portot és egy 8-22 szénatomos zsírsavcsoportot tar­talmaznak. Alkil-aril-szulfonátok például a dodecil­­benzol-szulfonsav, a dibutil-naftalin-szulfonsav vagy egy naftalin-szulfonsav-formaldehid-kondenzációs ter­mék nátrium-, kalcium- vagy trietanol-ammóniumsói. Számításba jönnek továbbá megfelelő foszfátok, például egy p- nonil-fenol-(4-14)-etilénoxid-addukt foszforsav-észterének sói vagy foszfolipidek is. Nemionos tenzidekként zsírsavak és alkilfenolok polifglikol- éter)-származékai jönnek számításba, me­lyek 3-30 glikol-éter- csoportot és az alifás szénhid­rogéncsoportban 8-20 és az alkil- fenol-csoport al­­kilrészében 6-18 szénatomot tartalmazhatnak. További megfelelő nemionos tenzidek a vízoldható, 20-250 etilénglikol-étercsoportot és 10-100 propiléng­­likol-étercsoportot tartalmazó poli(etilén-oxi)-poli(pro­­pilén-glikol)-, poli(etilén- oxid)-etiIén-diamino-po­­li(propilén-glikol)- és poli(etilén-oxid)- alkil-poli(pro­­pilén-glikol)adduktok, ahol az alkillánc 1-10 szénato­mos. Az említett vegyületek propilénglikol egységen­ként általában 1-5 etilénglikol-egységet tartalmaznak. Nemionos tenzidekként péládul a nonil-fenol-po­­li(etoxi-etanol)- ok, ricinusolaj-poli(glikol-éter)-ek, polipropilén-poli(etilén- oxid)-adduktok, a tributil-fe­­noxi-poli(etoxi-etanol), poli(etilén-glikol) és oktil-fe­­noxi-poli(etoxi-etanol)említendők. Számításba jönnek továbbá a poli(oxi-etilén)-szor­­bitán zsírsavészterei is, ilyen például a poli(oxi-eti­­lén)-szorbitán- trioleát. Kationos tenzidekként mindenekelőtt a kvatemer ammóniumsók említendők, melyek N-szubsztituens­­ként legalább egy, 8-22 szénatomos alkilcsoportot és további szubsztituenskként rövidszénláncú, adott eset­ben halogénezett alkil-, benzil- vagy rövidszénláncú hidroxi-alkil-csoportokat tartalmaznak. A sók előnyö­sen halogenidek, metil-szulfátok vagy etil-szulfátok, ilyen például a sztearil-trimetil-ammónium-klorid vagy a benzil-di-(2- klór-etil)-etil-ammónium-bromid. Formálási technikában használatos tenzideket töb­bek között a következő publikációban ismertetnek: „Mc Cutcheon’s Detergents and Emulsifiers An­nual”, MC Publishing Corp., Ridgewood New Jersey, 1981; Stäche, H.: ’Tensid Taschenbuch”, Carl Hanser Verlag, München/Wien, 1981. Az agrokémiai készítémények általában 0,1-99 tömegszázalék főként 0,1-80 tömegszázalék (I) álta­lános képletű hatóanyagot vagy antidotum/herbicid hatóanyagkeveréket, 20-99,9 tömeg százalék, főként 5-99,8 tömegszázalék szilárd vagy folyékony ada­lékanyagot és ezen belül 0-25 tömegszázalék, főként 0,1-25 tömegszázalék tenzidet tartalmaznak. Míg a kereskedelemben inkább a tömény szerek előnyösek, a végső felhasználó általában hígított sze­reket alkalmaz. A szerek további adalékanyagokat, például stabi­­látorokat, habzásgátlókat, viszkozitás-szabályozókat, kötőanyagokat, tartósítóanyagokat, valamint tápanya­gokat vagy speciális hatás elérése érdekében más hatóanyagokat is tartalmazhatnak. Az (I) általános képletű vegyületeket vagy az azokat tartalmazó szereket kultúrnövényeknek herbi­­cidek károsító hatásával szembeni védelmére, például a következőkben ismertetett módszerek és technikák szerinti használhatjuk. i) Magcsávázás a) A magok csávázása az (I) általános képletű hatóanyag nedvesíthető por alakra feldolgozott for­májával olymódon, hogy a magokat a készítménnyel edényben addig rázatjuk, míg az egyenletesen oszlik el a magok felületén (száraz csávázás). Erre a célra kb. 1-500 g (I) általános képletű hatóanyagot (4 g-tól 2kg nedvesíthető port) használunk 100 g vető­anyagra számítva. b) A magok csávázása az (I) általános képletű hatóanyag emulziókoncentrátum formájával a fenti a) módszer szerint (nedves csávázás). c) A vetőanyag csávázása olymódon hogy azt 1-72 órán át az (1) általános képletű hatóanyagot 50-3200 ppm koncentrációban tartalmazó csávázólébe mártjuk, majd adott esetben a magokat szárítjuk (áztatásos csávázás). A vetőanyag csávázása vagy a kicsirázott magon­­cok kezelése természetszerűen az adagolás előnyös módszere, mivel a hatóanyag- kezelés kizárólag a haszonnövényre irányul. Erre a célra általában 1-500 g, előnyösen 5-250 g antidotumot alkalmazunk 100 kg vetőanyagra számítva, ugyanakkor azonban a mód­szertől függően, mely egyben lehetővé teszi más hatóanyagok vagy mikrotápanyagok adagolását is, a megadott koncentrációhatároktól lefelé vagy felfelé is elétérhetünk (ismétléses csávázás). ii) Tank-keverékként történő alkalmazás Ilyen célra az antidotum és herbicid elegyének folyékonyan formált alakját alkalmazzuk (az antido­tum és herbicid tömegaránya 10:1-1:100), melynek során a herbicid alkalmazott mennyisége 0,01-1,0 kg/ha. Az ilyen tank-keverékeket a vetés előtt vagy vetés után alkalmazhatjuk. iii) Barázdába történő bevitel Az antidotumot emulziókoncentrátumként, penne­­tezőpoiként vagy granulátumként a nyitott, beültetett barázdába adagoljuk, majd a barázda borítását köve­tően a vetésterületet szokásos módon a herbiciddel kikelés előtti eljárás szerinti kezeljük. ív) Szabályozott hatóanyagleadás Az (I) általános képletű hatóanyag oldata formájá­ban ásványi granulátumhordozóra vagy polimerizált granulátumra (karbamid- formaldehid) hordjuk fel és szárítjuk. Adott esetben bevonatot is felhordhatunk, (borított granulátum), mely lehetővé teszi, hogy a ha­tóanyagleadás meghatározott időtartam alatt történjen. Formálási példák folyékony (I) általános képletű ha­tóanyagok vagy ezeknek herbiciddel alkotott elegyei esetén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom