201517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polietilénglikol-karbaminátok és ezeket a hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, valamint diagnosztikumok

HU 201517 B 2 Az (I) általános képletű vegyületeket önmaguk­ban véve ismert módszerekkel, így - többek között - a peptidkémiából általában véve ismert analóg eljárásokkal állíthatjuk elő. Az eljárásra jellemző, hogy valamely (III) általános képletű vegyületet egy (IV) általános képletű vegyülettel reagáltatunk - ezek­ben a képletekben R és n az előbbiekben megadott jelentésű, Y2 hidrogénatom és Y| valamilyen -X-Zi (Illa) általános képletű csoportot jelent, melyben X jelentése a fenti és Z| olyan lehasítható csoport, amely az Y2 hid­rogénatommal együtt lehasadva a reakciópartnerek kö­zött vegyértékkötés keletkezését eredményezi, és ahol A° hidrogénatom, vagy egy aminocsoportot védő cso­port, mimellett bármelyik A|°, A20 és A30 helyettesítő egymástól függetlenül hidrogénatomot, valamilyen al­kalmas védőcsoportot vagy egy fent meghatározott Ai, A2 illetve A3 acilcsoportot jelent, majd szükséges eset­ben egy, a találmány szerinti eljárással kapott vegyület­­ben levő védőcsoportokat lehasítjuk, vagy kívánt eset­ben a találmány szerint kapott olyan (I) általános képle­tű vegyületben, amelyben Ai, A2 és A3 közül legalább az egyik hidrogénatomot jelent, ezt vagy ezeket acil­­csoportra kicseréljük és/vagy kívánt esetben valamely találmány szerint kapott olyan (I) általános képletű vegyületet, melyben Ai, A2 és A3 hidrogénatomot je­lent, fémkomplexszé alakítjuk át. A hidrogénatommal égyütt a kívánt vegyérték­kötés keletkezése közben lehasítható Zi csoport példá­ul egy reakcióképesen észterezett hidroxilcsoport, különösen valamilyen erős savval, előnyösen egy szervetlen savval észterezett hidroxilcsoport, így leg­alább 19 atomszámú halogénatom (hidrogén-haloge­­niddel képezett észter), elsősorban klóratom, de ez bróm- vagy jódatom is lehet, továbbá azidocsoport (nitrogén-hidrogénsavval. más néven hidrogén-aziddal képezett észter). További lehasítható Z| csoportok például a gyűrűbeli nitrogénatomjukon át kapcsolódó azaciklusos. így például diazaciklusos csoportok, me­lyek előnyösen monociklusosak és elsősorban penta­­ciklusosak (vagyis a gyűrű öttagú). Ilyen pl. az 1-imidazolilcsoport. Ez utóbbiakat rendszerint olyan (III), illetőleg (IV) általános képletű kiindulási ve­­gyületek esetében használjuk, melyekben a (Illa) általános képletben szereplő X csoportot jelentő -C(=0)-(NH-S02)m- általános képletű csoport m in­dexének értéke 0. Az At0, A20 és/vagy A30 helyettesítők védő­csoportként elsősorban valamilyen alkalmas szerves szililcsoportot jelentenek, melyek az (Ra)(Rb)(Rc)Si­­-(lVb) általános képletnek felel meg. Ebben Ra és Rb egymástól függetlenül valamilyen szénhidrogén­­csoportot, így egy rövidszénláncú alkilcsoportot, mint pl. etilcsoportot, terc-butil-csoportot, n-pentilcsoportot, izopentilcsoportot vagy n-hexilcsoportot, de különösen metilcsoportot, vagy pedig adott esetben rövidszén­­láncű alkilcsoporttal helyettesített fenilcsoportot vagy feni!-(rövidszénláncú)-alkil-csoportot. mint például fenilcsoportot, p-tolil-csoportot, benzilcsoportot vagy fenetilcsoportot jelent, mimellett ezek előnyösen azo­nosak. Rc jelentése halogénatom. különösen klóratom, vagy pedig az Ra és Rb fenti jelentései közül bár­melyik megnevezett szénhidrogéncsoport, különösen metilcsoport. Alkalmas szililcsoportok például a tri­­benzil-szilil-. a fenil-dimetil-szilil-. a benzil-dimetil­-szilil-, a hexil-dimetil-szilil-, a terc-butil-dimetil-szi­­líl-, a trietil-szilil- és a dietil-klór-szilil-csoport, de különösen alkalmas a dimetil-klór-szilil-csoport és mindenekelőtt a trimetil-szilil-csoport. Az A° helyettesítő mint az aminocsoport védő­­csoportja, amely az aminocsoport reakcióképességét nem korlátozza, előnyösen ugyancsak egy szerves szililcsoport, így egy fentiekben megnevezett csoport, de különösen a dimetil-klór-szilil-csoport és minde­nekelőtt a trimetil-szilil-csoport lehet. Egy ilyen cso­portnak ezen felül egy aktiváló hatása van az amino­csoport reakcióképességére nézve, ezért az amino­csoportot aktiváló csoportként is szolgálhat. Magát a reakciót önmagában véve ismert módon valósítjuk meg. A reakciót amikor a (III) általános képletű kiindulási anyagot, ahol Y1 egy (Illa) általános képletű csoportot jelent, melyben Z\ reakcióképesen észterezett hidroxilcsoport, különösen halogénatom és elsősorban klóratom, olyan (IV) általános képletű kiindulási anyaggal reagáltatjuk, melyben Y2 hidro­génatomot jelent, ugyanakkor Ai°, A20 és A30 jelen­tése hidrogénatomtól különböző, mimellett a megfele­lően alkalmas védőcsoportok rendszeritjt szerves szililcsoportok, különösen dimetil-klór-szilil-csoport és mindenekelőtt trimetil-szilil-csoport, míg A° elő­nyösen egy aminocsoport védelmére alkalmas védő­­csoport, szokásosan egy szerves szililcsoport. különö­sen dimetil-klór-szilil-csoport és elsősorban trimetil­­-szilil-csoport, előnyösen bázisos körülmények között, valamilyen alkalmas aprotikus (aprotonos) bázis mint savmegkötő szer jelenlétében folytatjuk le. Ilyenek például a megfelelő szerves bázisok, például a tercier aminok, így a tri-(rövidszénláncú)-alkil-aminok, pél­dául a trietil-amin, az etil-diizopropil-amin vagy a tributil-amin, továbbá a di-(rövidszénláncú)-alkil-anili­­nek, mint például az N,N-dimetil-anilin vagy az N,N-dietil-anilin, valamint az N-(rövidszénláncú)-al­­kil-(oxa- vagy aza)-(rövidszénláncú)-alkilén-aminok, így például az N-metil-piperidin, az N-etil-piperidin. az N-metil-tnorfolin, az N-etil-morfolin vagy az 1,4- -dimetil-piperazin, vagy pedig a nitrogéntartalmú hete­­roaromás bázisok, mint például a piridin. a kollidin vagy a kinolin. A reakciót előnyén víz teljes kizárása közben végezzük és rendszerint valamilyen alkalmas aprotikus szerves oldószerben vagy ilyen oldószerek elegyében dolgozunk, szükséges esetben hűtést vagy melegítést alkalmazunk és/vagy a reakciót valamilyen inert gázatmoszféra alatt folytatjuk le. Amennyiben a (III) általános képletű kiindulási anyag olyan, hogy abban Y| egy (Illa) általános képletű csoportot jelent, melyben az X-et jelentő -C(=0MNH-S02)m- általános képletű csoport m in­dexének értéke 0 és Zi gyűrűbeli nitrogénatomján keresztül kapcsolódó azaciklusos csoport, így 1-imi­dazolilcsoport, úgy ezt egy olyan (IV) általános kép­letű vegyülettel reagáltathatjuk, melyben A|°, A20 és/vagy A30 jelentése acilcsoporton vagy valamilyen védőcsoporton túlmenően hidrogénatom is lehet és A° az amino-védőcsoporton kívül még ugyancsak hidrogénatomot jelenthet. Az ilyen reakciót oldószer vagy oldószerelegy jelenlétében folytatjuk le. mimel­lett protonos oldószereket is használhatunk, a vizet is beleértve. Szükséges esetben hűtés vagy melegítés közben és/vagy inert gázatmoszféra alatt dolgozunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom