201513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-szubsztituált acetofenon-származékok előállítására és hatóanyagként ezeket a vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények

1 HU 201513 B 2 1:1 és 2:1 közötti érték. A nitrálást -20 °C és 80 °C, előnyösen -10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten 0,5- 6 órán át végezzük és kívánt esetben inert szerves oldószert, így például 1,2-diklór-etánt vagy más klóro­zott szénhidrogént alkalmazunk. A (B) reakcióvázlaton a képletben R1 és R12 jelentése a fenti és n jelentése 1 vagy 2. Az 1. lépésben (IV) általános képletú 3-[2-klór­­-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-alfa-szubsztituált acetofe­­nont reagáltatunk (X) általános képletú hidroxil-amin­­-hidrokloriddal, savmegkötőszer jelenlétében. Savmeg­kötőszerként például a következők alkalmazhatók: szerves savak vízmentes sói, így például vízmentes nát­­rium-acetát, szervetlen vegyületek, így például nátri­­um-hidroxid, bárium-karbonát, továbbá szerves tercier aminok, így például trietil-amin vagy piridin. A reakció során (VII) általános képletú 3-[2-klór-4-(trifluor-me­­til)-fenoxi]-alfa-szubsztituált acetofenon oxim-szárma­­zékát nyerjük. A (IV) általános képletú és (X) képletú vegyületek mólaránya 1:1 és 2:1 közötti érték és a reakciót előnyösen szerves oldószer, így például víz­mentes etanol vagy alkohol és aromás oldószer, így például vízmentes etanol és benzol elegyében végez­zük. A reakciót az a) eljárás 2. lépésében leírt hőmér­sékleten végezzük 0,5-24 órán át. A 2. lépésben a nitrálási reakciót az előzőekben az a) eljárás 4. lépésében leírtak szerint végezzük, amikor is a találmány szerinti (la) általános képletú vegyületet nyerjük. A C reakcióvázlaton a képletekben R1, R12 és Z jelentése a fenti. Az 1. lépésben a (IV) általános képletnek megfelelő 3-[2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi]-alfa-szubsztituált acetofenon vegyületet az a) eljárás 4. lépésében leírtak szerint nitrálunk, amikor is (Ib) általános képletnek megfelelő találmány szerinti vegyületet nyerünk. A 2. lépésben az így kapott (íb) általános képletú vegyületet hidroxi-amin-hidrokloriddal reagáltatjuk savmegkötőszer jelenlétében (Ic) általános képletú vegyületek előállítására. Ezt a reakciót az a) eljárás 2. lépésében leírtak szerint végezzük, kivéve, hogy a két vegyületet 1:1 és 1:5 közötti mólarányban alkalmazzuk. A 3. lépésben az így kapott (Ic) általános képletú oximvegyületet (VI) általános képletú halogeniddel reagáltatjuk savmegkötőszer jelenlétében, az a) eljárás 3. lépésében leírtak szerint, amikor is (la) általános képletú vegyületet nyerünk. A D reakcióvázlaton a képletekben R1 és R12 jelentése és n értéke a fenti (e) eljárás). Az eljárásnál (Ib) általános képletú alfa-szubszti­­tuált acetofenon-származékot (X) általános képletú hidroxil-amin-hidrokloriddal reagáltatunk, amikor is (la) általános képletú találmány szerinti vegyületet nyerünk. A reakciót savmegkötőszer, így például szer­ves savak vízmentes sóinak, így például ecetsav­­anhidrid nátrium-sója, szervetlen sók, így nátrium­­hidroxid vagy bárium-karbonát, vagy szerves tercier aminok, így például trietil-amin vagy piridin jelen­létében végezzük. Az (la) és (X) általános képletú vegyületek előnyös mólaránya 1:1 és 1:5 közötti érték, a reakcióidő előnyösen 0,5 és 24 óra közötti érték. A reakciót végezhetjük szerves oldószer, így például vízmentes etanol vagy oldószerelegyek. így például alkoholok és aromás oldószerek, így például vízmentes alkohol és vízmentes benzol elegyének jelenlétében is. A reakcióidő és hőmérséklet előnyösen azonos az a) eljárás 2. lépésében leírtakkal. Az (I) általános képletú vegyületek körébe tartozó (Ib’) képletú vegyületet úgy is előállíthatjuk, hogy egy (VÜI) képletú vegyületet nitrálunk. Ezt a reakciót az E reakcikóvázlat szemlélteti (f) eljárás). Az (Ia-2) általános képletú vegyületek előállíthatok továbbá az (la-1) általános képletú vegyületek észte­­rezésével vagy amidálásával, amikor is a fentiek szerinti R6 csoportokat visszük be. A reakciót az F reakcióvázlaton mutatjuk be (g) eljárás). A fentiekben részletezett a-g) eljárások a találmány szerinti eljárásokat mutatják be, a találmány szerinti készítmények hatóanyagai más eljárásokkal is előál­líthatok. A találmány oltalmi körébe tartoznak továbbá az (I) általános képletú vegyületeket hatóanyagként tar­talmazó herbicid készítmények is. E készítményekben a hatóanyagot olyan mennyi­ségben alkalmazzuk, amely elegendő az adott kör­nyezeti körülmények között a káros gyomnövények elpusztítására anélkül, hogy a terményt károsítaná. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általá­nos képletú vegyületek herbicid hatását a következők­ben illusztráljuk szántóföldi és termőföldek esetében gyomnövények irtására vagy megelőzésére. Az (I) általános képletú vegyületeket tartalmazó készítmé­nyeket egyaránt hatásosan alkalmazhatjuk szántóföldi területeken hosszú időtartamon át posztemergens és preemergens módon egyaránt és hatásuk még igen kis dózisokban is kiemelkedő. Hatásuk kiemelkedőnek mondható például a következő káros gyomnövények esetében: Granmineae családhoz tartozók, például uj­jas muhar, ecsetpázsit, kakaslábfú; széleslevelúekhez tartozók, például libatop, borsos keserúfú, pelyhes selyemperje, szerbtövis, hempsesbania, kakastaréj, hajnalka, teafú, maszlag, fekete csucsor, apró szulák, közönséges csillaghúr, közönséges porcsin, stb. Külö­nösen előnyösen hatásosak pelyhes selyemperje, szerbtövis, maszlag, hajnalka, hempsesbania és teafú ellen, amelyek különösen a szójababot károsítják. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általá­nos képletú vegyületeket tartalmazó készítmények fontos jellemzője, hogy poszt- és preemergens fel­­használás esetében egyaránt kiváló hatásúak és szelek­tív herbicid hatást mutatnak nemcsak széleslevelú növények, így például szójabab vagy amerikai mogyo­ró, hanem szemes növények, így például búza, kuko­rica, rizs esetében is. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általá­nos képletú vegyületeket tartalmazó készítmények egyaránt hatásosan alkalmazhatók szántóföldeken és rizsföldeken és már kis dózisban hatásosak különböző szántóföldi gyomnyövények, így például a Gramineae családhoz tartozó kakaslábfú ellen, továbbá rizsföldek különböző széleslevelú és évelő gyomnövényei, így például nyílfú ellen. A találmány szerinti (I) általános képletú vegyületek nem fitotoxikusak a rizsnövényre, a gyomokra hatásos mennyiségek alkalmazásakor. A találmány szerinti készítményeket alkalmazhat­juk szelektív gyomirtásra szójabab, földimogyoró, kukorica, búza, árpa, rizs esetében preemergens és posztemergens módon egyaránt. Alkalmazhatók továb­bá réten, kertekben vagy pázsiton. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom