201510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopolimerizálható fotoiniciátorok előállítására

HU 201510 B 2 A levegő oxigénjének inhibitor hatását úgy kerülhetjük el, hogy a fotopolimerizálható rendsze­rekhez paraffint vagy hasonló viasz-szerű anyagot adunk. Ezeknek az anyagoknak az oldhatósága a polimerben csekély, ezért a polimerizáció beindulása­kor a felületre kiúszva transzparens felületi védőréte­get képeznek, és így a levegővel történő érintkezést meggátolják. A levegő oxigénjét még úgy is hatás­talaníthatjuk, hogy a polimerizálandó rendszerbe auto­­oxidációra hajlamos csoportokat, például allilcsoporto­­kat építünk be. A találmány szerinti eljárással előállított fotoini­­ciátorokat ismert gyökös iniciátcrokka! kombinálva is alkalmazhatjuk. Ilyen ismert gyökös inicíátorok lehetnek például a peroxidok, hidroperoxidok. keton­­-peroxidok, vagy perkarbonsav-észterek. A fotopoli­merizálható rendszerekben alkalmazhatunk színezéke­ket és pigmenteket is, például a fotokémiailag szárít­ható nyomdafestékeknél szokásos színezékeket. Ebben az esetben a színtelen fotopolimerizálható termékek­hez képest, ahol általában 0,1-5 tömeg% iniciátor teljes mértékben elegendő, meg kell emelni az iniciá­tor mennyiségét, például 6-12 tömeg%-ra. A felhasználás célja szerint még töltőanyagokat, például talkumot, gipszet vagy kovasavat, szálakat, szerves adalékanyagokat, például tixotropizáló anya­gokat, terülésjavító szereket, kötőanyagokat, csúszta­tószereket, mattító anyagokat, lágyítókat, nedvesítő­szereket, a felületi minőség javítására szilikonokat, szétválást-, kiúszást gátló anyagokat vagy jelenték­telen mennyiségű oldószert is tartalmazhat a fotopoii­­merizálható rendszer. A találmány szerinti eljárással előállított iniciá­­torokkal együtt alkalmazható ismert fotoiniciátorok lehetnek például a következők: benzofenonok, például Michlers-keton, [4.4'-bisz(dimetil-amino)-benzofenon], a 4,4-bisz(dietil-amino)-benzofenon, p-dimetil-amino-benzofenon, p-klór-benzofenon, benzofenon; antrakinon, például 2-klór-antrakinon, 2-alkil-antrakinonok; akridanonok, például 2-alkil-akridanonok vagy N-szubsztituált akridanonok; benzoinok, például p-dimetil-amino-benzoin és benzoin alkil éterei; benzil-ketálok, a-halogén-ketonok, dialkoxi-acetc­­fenonok, a-hidroxi-alkil-fenonok és a-amino-alkil-fe­­nonok, amelyeket a 2 722 264 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban és a 3002 számú európai közre­bocsátott szabadalmi bejelentésben írnak le. Fentieken kívül fluorenonokat. dibenzo-szube­­ronokat, fenantrén-kinonokat, benzoesav-észtereket, például hidroxi-propil-benzoátot vagy benzoil-benzo­­át-akrilátot is alkalmazhatunk a találmány szerinti eljárással előállított iniciátorokkal együtt. Az ismert iniciátorokkal alkotott keverékekben a találmány szerinti, kopolimerizálható fotoiniciátorok mennyisége legalább 10 tömeg%, előnyösen 50-95 tömeg# az alkalmazott teljes iniciátor keverék töme­gére vonatkoztatva. Adott esetben előnyös lehet a találmány szerinti eljárással előállított kopolimerizálható fotoiniciátorok mellett a fotopolimerizálható rendszerekben a reakciót gyorsító anyagok alkalmazása is. Ilyen gyorsítók lehetnek például a szerves aminok, foszfinok, alkoholok és/vagy tiolok, amelyek mindegyikénél legalább egy heteroatom kapcsolódik az a-helyzetű szénatomhoz. Alkalmasak például a 3 759 807 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett primer-, szekunder- és tercier-alifás-, aromás-, aralifás- és heterociklusos­­-aminok. Ilyen aminok például a butil-amin. dibutjl­­-amin, tributil-amin, ciklohexil-amin, benzil-dimetü­­-amin, diciklohexil-amin, trietanol-amin, N-metil-die­­tanol-amin, fenil-dietanol-amin, piperidin, piperazin, morfolin, piridin, kinolin, p-dimetil-amino-benzoesav­­-etil-észter, p-dimetil-amino-benzoesav-butil-észter, 4,4’bisz(dietil-amino)-benzofenon (Michlers-keton) vagy a 4,4’-bisz(dietil-amino)-benzofenon. Különösen előnyösek a tercier aminok, például a trimetilamin. triizopropil-amin, tributil-amin, oktil-dimetil-amin, do­­decil-dimetil-amin, trietanol-amin, N-metil-dietanol­­-amin, N-butil-dietanol-amin, trisz(hidroxi-propil)­­-amin, dimetil-amino-benzoesav-alkil-észterek. A továbbiakban gyorsítóként még szóba jöhet­nek például a trialkil-foszfinok, a szekunder alkoholok és tiolok. A felsorolt gyorsítókat általában a gyakorlat­ban már kialakult mennyiségben adjuk a fotopolimeri­zálható rendszerekhez. A fotopolimerizálható készítmények közül különösen előnyösek azok, amelyekben a kopolimeri­zálható fotoiniciátorok mellett gyorsítóként szerves tercier aminok vannak. A „szén-szén kettős kötést tartalmazó, telítetlen vegyületek fotopolimerizációja” kifejezést a legszéle­sebb értelemben használjuk. Beleértjük a polimer és prepolimer anyagok további polimerizációját vagy térhálósítását, az egyszerű monomerek homo-, ko- és terpoiimerizációját és a felsorolt reakciófajták kom­binációját is. A kopolimerizálható fotoiniciátorokat tartalma­zó fotopolimerizálható készítményekben energiadús sugárzás, előnyösen UV-fény hatására indul meg a foto­­polimerizáció. A besugárzás ismert módon történik fénnyel, vagy 250-500 nm, előnyösen 300-400 nm hullámhosszúságú UV-sugárzással. Sugárforrásként szolgálhat a Nap vagy mesterséges sugárforrások. Elő­nyösek például a nagy-, közép- és kisnyomású higany­gőzlámpák, valamint a xenon- és wolframlámpák. A találmány szerinti eljárással előállított foto­iniciátorok felhasználásával történő fotopolimerizáció kivitelezése lehet szakaszos vagy folyamatos. A be­sugárzás ideje függ a kivitelezés módjától, a poli­merizálható anyag fajtájától és koncentrációjától, a felhasznált fotoiniciátor fajtájától és koncentrációjától és a fénysugárzás intenzitásától. Bevonatok térhálósításánál például a besugár­zás ideje néhány másodperctől néhány percig, de nagyvolumenű reakcióknál például a tömbpolimeri­­zációnál néhány óráig is tarthat. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületet előnyösen alkalmazhatjuk fotoiniciátorként vékony rétegek UV-sugárzással törté­nő térhálósításánál, például az erre a célra általában használt anyagokon és hordozókon lévő lakkbevona­tok kemény ítésénél. A bevonandó anyagok lehetnek: papír. fa. textil, műanyagok, fémek. Fontos alkalmazási terület a nyomdafestékek és a szitanyomó festékek térhálósí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom