201507. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági, főként kertészeti kompozíció
1 HU 201507 B 2 A találmány javított tulajdonságú mezőgazdasági, főként kertészeti kompozícióra vonatkozik, amely növényi kultúrák termesztő közegeként történő felhasználásra alkalmas. A kompozíció többek között szerkezet-lazító tulajdonsággal, emellett szabályozott tápanyag- és vízleadással rendelkezik. Ásványi fő tápkomponens tanalom mellett mikroelem- és vitamin tartalommal is rendelkezik a kertészeti kompozíció. A találmány tárgya: eljárás természetes alapanyagokból hatékony kertészeti termesztőközeg kompozíció előállítására, amely nem tartalmaz műtrágyát, ugyanakkor figyelembe veszi a növények, főként a kertészeti kultúrák mikroelem igényét, elősegíti a cserepes-, virágládában nevelt növények fejlődését, átültetését, és a virág-zöldségmagvak csírázását, kelését. Évszázadok óta a növénynevelésben fő szempont volt, hogy a termesztőközegek szerkezete, tápanyagkészlete, víz- és levegő-gazdálkodása kiegyensúlyozott és harmonikus legyen. A hagyományos szervestrágyák, komposztok helyét hosszú időn át elfoglalta a tőzeges trágya, illetve a láp és rétitalajokról számlázó rostos, sötétszínű, különböző növényi szervezetek elbomlásából eredő tőzeg. Régebben még az istállótrágyát is tőzeggel kezelték, annak érdekében, hogy nagy adszorbciós képességével a kellemetlen szagú rothadást előidéző anyagokat közömbösítse. Tőzeggel redukálták a fekál iákban található kórokozók negatív hatását. Kerti komposztok készítésekor a hulladékanyagok feltáródását is tőzeggel segítették elő. Ez világszerte évszázados hagyomány volt és a közhasználatban ismert tőzeg fogalma földrajzi térségenként, eredetét tekintve többféle lehet napjainkban is. így pl. az ún. sphagnumtőzeg (3-4 pH kémhatással), amely cserepes kultúrákban a víztartó és vízvezető képességével ismert világszerte. A lápföldek felületén levő ún. kotut előzőleg érlelni kell, Magyarországon pl. Osliban található csak olyan tőzegminőség, amely ki tudja elégíteni néhány savanyú talajt kedvelő növényfaj igényét. Tőzegkoipa elnevezés alatt a savanyú tőzegek átrostált anyagát értik. Az Osliban található tőzegalapú lápföldek termesztőközege ma már hazánkban Vegasca néven évek óta forgalomban van. A tőzeget és az erdei lombföldet a kertészetben egyébként közismerten alkalmazzák a talajszerkezet, tápanyag és a vízgazdálkodás javítása érdekében. Jelenleg a külföldi és hazai irodalom tanulmányozása során azzal a problémával találja szembe magát a kertészeti közegek használó termelő, hogy a régi tál aj féleségek mennyisége csökkenőben van és azok minősége is leromlott. Hazai tőzeg készleteink minősége is romlott, az eredeti jó minőséget pedig, amelyet 40-50 tömeg% szervesanyag, a hosszú szálú konzisztencia és a jó nedvszívóképesség jellemzett, napjainkban feváltotta a gyengébb, rövidszálú. 10-25 tömeg% szervesanyagot tartalmazó, néha meszes kémhatású tőzeg. A hazánkban előforduló Osli-tőzeg főleg sás és moha humifikálódása útján jött létre. Alapvetően a növények által megkívánt tápanyagokat nem tartalmazza. ugyanakkor a hagyományos termesztőközeg szerkezetét javítani képes. A hagyományos talajnemek csökkenése a kertészetekben már e század közepe táján világszerte bekövetkezett. így került előtérbe a tápoldatos termesztés-technológia, amely azonban igen kényes, mert nagy műszaki-technikai felkészültséget igényel. Az 1950-es évek vége felé az Egyesült Államokban elsősorban vermikulittal, majd duzzasztott perlittel kezdték helyettesíteni a talajszerkezetet adó termesztőközegeket. Könnyű halmazsűrűségű standard termőközegek a kertészetben címmel de Wert, A. F. - Odom, C. W. (Department of Floriculture and Landscape, Architecture, 1957) hírt adtak arról, hogy a magas hőmérsékleten duzzasztott vulkáni kőzetet, a perlitet a texasi virágtermelők cserepes kultúrák talajaihoz keverték, így azok könnyebben szállíthatók voltak. Perl-Lome néven pedig könnyű halmazsűrűségű termesztőközeget állítottak elő. 1960-ban az amerikai Perlite Institute Kertészeti Bizottsága előnyös termesztőközegnek véli a duzzasztott perlitet, amelyet tőzegmohával (sphagnum) 50 tömeg%-os arányban keverve javasolta a virágneveléshez több dísznövény számára. (Krizantémum, azelea, Ligustrum japonicum, Ilex aquifolium stb.) Elsősorban a perlitet. mint gyökereztető közeget, tartják számon (The Cleveland Gypsum, Ohio). Az amerikai Minerals Yearbook beszámol arról, hogy 1972-ben a forgalomba kerülő összes perlit mennyiség 2 tömeg%-a, 1973-ban az 5 tömeg%-a került kertészeti felhasználásra, tehát mintegy 21 000 tonna. Wallace, A, - Frölich. E, - Mueller R, T (1966) (The diagnosis of mineral deficiencies in plants by risnal symtomps, London, 1951) leírja, hogy nem perlitben, hanem vermiculitban gyökereztettek először akácmagoncot. Wallace. A. 1966-ban különböző kertészeti növényeknél pl. bab, stb. sikeresen alkalmazták a duzzasztott perlitet [Current Topics in Plant Nutrition (UCLA, Los Angeles, California. 1966)]. Naumov, Z. - Daker, T. 1965-ben erdei facsemeték neveléséhez alkalmazták. A kertészetben felhasznált nyersperiitkőzeteket durvább szemcseméretekre őrlik és ezeket duzzasztják, ellentétben az építőiparban alkalmazott finomabb szemcseméretű anyagok esetében. A svájci Erdgenössische Versuchsanstalt für Obst, - und Wein- und Gartenbau (1963) egyik kiadványából ismerjük, hogy Európában is alkalmazzák gyökereztetésre virág- és facsemete előállításnál, ahol a földkeverékben 1:3 és 1:4 arányú a duzzasztott perlit és alaptalaj, vagy a hagyományos termesztőközegek egymás közötti aránya. Földrajzi térségenként a duzzasztott vermikulit helyett egyre jobban előtérbe kerül a duzzasztott perlit. Magyarországon a Tokaj hegységben feltárt perlitkőzet építőipari alkalmazásával majdnem egyidőben kezdődött a kertészetim-ezőgazdasági felhasználás is. A 6.3-7.8 pH kémhatású 900-1300 'C-os -duzzasztott perlitet először palántanevelésre használták fel. A nagyüzemi gépi ültetésre alkalmas erősgyökérzetű palántákat zöldségnövényeknél és dohánykultúráknál (Papp K. 1961, 1963, 1965.), majd dísznövényeknél (Nagy B. 1963.) és faiskolai gyökereztetésnél alkalmazták sikerrel. Amíg a tőzeg térfogati tömege 300-500 kg/m-1 nedvességtartalomtól függően, addig a duzzasztott perlitnél 90-160 kg/m-’ légszáraz állapotban. Évtizedeken át a hazai kertészet termesztőközegként kizárólag a tőzeget, erdei lombföldet, gyepszintföldet és a trágyás komposztokat használta. Amikor ezek mennyisége kezdett elfogyni, minősége leromlani. akkor igyekeztek elsősorban külföldi, szovjet tőzeg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 a
