201505. lajstromszámú szabadalom • Szilárd növényi tápanyagkoncentrátum
HU 201505 B o 3. példa Összehasonlító kísérletek A kísérlet helye: Baja Városi Tanács Költségvetési Üzem Üvegháza 5 A kísérlet időpontja: Beállítás - 1988. január 30. Értékelés - 1988. február 20. 10 A kísérleti cserepes dísznövény:- Scindapsus aureus [Lágyszárú geofita. dél-amerikai trópusi számlázás. Félárnyékos rövid nappalos életmód (levéldísznövény)];- Pelargonium zonale [Évelő lágyszárú, szub- 15 trópusi eredet (Déi-Afrika). Elsőrendű tesztnövény, imitációt elszíneződéssel jelzi];- Asparagus plumosus [Szubtrópusi magashegyi eredet (Csendes-Óceáni Szigetek)]. Az ismétlések száma: 4, blokk elrendezés. 20 Anyag és módszer: Anyagonként 4x20 db-ot cserép parapetre helyeztünk. A keresztirányú kis sorokra (4 db növény) a folyadékokat öntöztük, illetve a szilárd táprudat a talajba juttattuk. A kifejlődésig vártunk (új perzselésnvom. sárgulás, lankadás már nem mutat- 25 kozott). A növények gondozását, ápolását folyamatosan végeztük, hogy hőmérséklet és egyéb külső körülmények ne zavarjanak. A kísérletre egészséges növényeket válogattunk és 30 kezelés előtt az előforduló száraz részeket eltávolítottuk. Felhasznált anvaeok: 35 1. Az 1. példa szerinti táprúd (szilárd). 2. Tápika (szilárd). Gyártó: Óbuda Mgtsz (kísérleti készítmény), elemösszetétel: 44.7 t% nitrogén, 4 t% foszfor és 8 tc/c kálium. 3. Vitaflóra Normál (folyékony). Gyártó: NEVIKI, 40 elemösszetétel: 1.5 t% nitrogén, 1 t% foszfor, 1,2 t% kálium és 1 t% Mikrosol. 4. Fónika (folyékony). Gyártó: Budapesti Vegyi Művek, elemösszetétel: 16 t% nitrogén. 18 t% foszfor, 30 t% kálium és 0.06 t% bór. 45 5. Fertipa tápkorong papírkorong (VOLDUNGER-rel átitatott). Gyártó: Chemie Linz AG. Megfigyelések és következtetések:- A 3. naptól a hígítatlan Vitaflóránál perzselésnyomok mutatkoztak a Pelargonium esetében.- A 10. naptól a Vitaflóra hígított és hígítatlan formánál a cserepek fala oldódni kezdett.- A 12. naptól a Fónikával és Tápikával kezelt növények intenzív zöld növekedést produkáltak, melyeken azonban pár nap múlva nyurgulási tünetek voltak észlelhetők, a Pelargonium virágzása a Fertipához és a találmány szerinti táprúdhoz viszonyítva kisebb mértékű volt.- A 20. napon a találmány szerinti táprúddal kezelt növények folyamatosan virulensek voltak, míg az egyéb anyagokkal kezelt növényeknél a fejlődés csökkent. Talajvizsgálati eredmények alapján a találmány szerinti táprúddal kezelt talaj kivételével a többiekben a kezelés időpontjához viszonyítva negyedére csökkent a tápanyag. Ennek oka a megfelelő vivőanyag hiánya. A föld feletti össztömeg mérés, valamint a virág és levél arány a találmány szerinti táprúdnál alakult a legjobban, úgyszintén a gyökér és zöldfelület arány is. Énnek oka a táprúd kedvező elemösszetétele, hormontartalma, folyamatos és nem lökésszerű tápanyag szolgáltatása. Alkalmazástechnikai tapasztalatok:- A tápkorong cseréje nehézkes.- A táprudat kivéve a többi készítmény jelentősen emeli a talaj sókoncentrációját, mely fitotoxicitást eredményez.- A táprúd tárolása, dozírozása egyszerű, jól ellátott talajon sem perzsel. Nincs különválasztva a levél- és virágdísznövények számára és így a felhasználásnál nincs keveredés, mint például a Vitaflóra termékcsaládnál, ahol 6 különböző típusból keveréssel kell kialakítani a megfelelő szert. A fenti kísérleteket és tapasztalatokat az alábbiakban táblázatosán is megkíséreljük szemléltetni. A táblázat adatai egy időpontot rögzítettek, mely a kezelés után 2 héttel történt. 2. táblázat Eredmények (4 ismétlés átlaga kontroll %-ban) Sorrend Scindapsus Pelargonium Asparagus Sárgulás levél Levélnövekedés Sárgulás levél Virágtöbblet Sárgulás levél Levélnövekedés 1. Táprúd-11-10-12 2. Vitaflóra N (50 %-os) 2 8-— 2 10 3. Vitaflóra N 8 16 5-5 20 4. Fónika 10 17 5 5 5 10 5. Tápika 15 15 10 2 5 6 6. Fertipa-5-8-4 6
