201505. lajstromszámú szabadalom • Szilárd növényi tápanyagkoncentrátum

HU 201505 B 2 A találmány tárgya szilárd növényi tápanyagkoncent­­rátum cserépben és tápkockában nevelt növények hiánybetegségeinek leküzdésére és a folyamatos táp­anyagutánpótlás megvalósítására. A találmány tárgya közelebbről nitrogént, fosz­fort. káliumot, magnéziumot, vasat, cinket, rezet, bort, mangánt, kobaltot, molibdént, kelátképzőszert és növényi hormon hatású anyagokat tartalmazó szilárd növényi tápanyagkoncentrátum. amely 7-10 t% diam­­mónium-hidrogén-foszfátot, 20-30 t% ammónium­­szulfátot, 6-10 t% kálium-szulfátot, 10-20 t% kálium­­-nitrátot, 6,05-8.06 t% magnézium-szulfátot, 1,52- 2.53 t% vas-szulfátot. 0,50-1,51 t% cink-szulfátot, 3.5 x 10 "-4,5 x 10 " t% ammónium-nitrátot, 2 x 10”"- 3 x 10"' t% karbamidot, 0.5 x 10-1,5 x 10 ' t% bórsavat. 2.34 x 10~~—2.86 x 10”’ t% ko­balt-nitrátot, 4,7 x, 10” -7,8 xJO“- t% mangán-szul­fátot^ 1,7 x 10”’-2,8 x 10”“’ t% réz-szulfátot, 8,0 x 10-10.0 x 10”6 t% ammónium-molibdenátpt, 0,8 x ]0-1.2 x 10”’’ t% citokinint, 2_S x 10-3,2 x 10 ■’ t% tiamint. 0.8 x 10 ‘’-1,2 x 10 5 indometacint, 4.8 x I0”6- 5.2 x 10”6 t% indolvajsavat, 4,8 x 10-5,2 x 10”6 t% indolecetsavat, 2—4 t% vizet. 0.25-(].30 t% szárazanyagra számolva 0,61 x 10”"-1,4 x 10”" t% (I) általános képlett! 2-hidroxi-5,-szulfo­­-benzilamin—sóból. 0.61 x 10”'-1,4 x 10”' t% (II) általános képlett! 2-hidroxid-5-szulfo-l,3-xililén-dia­­min-sóból, 9,8 x 10”'-10.5 x 10”2 t% (III) általános képlety bisz[(2-hidroxi-5-szulfo)-benziI]-amin-sóból, 3 x 10”'-4.8 x 10”' t% (IV) általános képlett! trisz,­­-[(2-hidroxU5-szulfo)-benzil]-amin-sóból, 9.8 x 10”'-10.5 x 10”' t% (V) általános képlett! poIi-[(2-hjdro­­xi-5-s£ulfo)-1.3-xililén]-amin-sóból és 1.2 x 10””— 1,4 x 10”' t% M2 SOa általános képlett! sóból - e képle­tekben M jelentése alkálifém vagy ammonium és n értéke 2-5 - álló kelátképzőszert és vivőanyagként 33-37 t% kerámiaiparban használatos anyagásványt, előnyösen kaolint, tartalmaz. A találmány szerinti, előnyösen 1,5 g-2,5 g tömegű nitrogént, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, cinket, rezet, bőrt, mangánt, kobaltot, molibdént, kelátképzőszert és növényi hormon hatású anyagokat tartalmazó szilárd növényi tápanyagkoncentrátum. elő­nyösen 8.2-8,8 t% diammónium-hidrogén-foszfátot, 22-26 t°/c ammónium-szulfátot, 7,7-8,3 t% kálium­­-szulfátot, 12-16 t% kálium-nitrátot, 6.7-7,3 t% mag­nézium-szulfátot. 1.8-2.2 t%.vas-szulfátot. 0,8-1.2 t% cink-szulfátot. 3.7—^.9 x 10”' t% ammónium-nitrátot, 2 x !0”'-4 x 10”' t% karbamidot, 0.8 x 10-1,2 x 10”’ t% bórsavat, 2,5 x 10”**—2,7 x 10” t% kobalt­­-nitrátot, 4.8 x 10”’-5,2 x 10”’ \% mangán-szulfátot, 1.7 x 10”’-1.9 x 10”’ t% réz-szulfátot, 8,5 x 10”6—9.5 x 10”6 t% ammónium-molibdenátot. növényi növeke­dést serkentő hormonként 0.8 x J 0“5— 1.2 x 10” t% citokinint. 2.8 x 10”:’-3,2 x 10”5 t% tiamint. 0.8 x 10”‘S-1.2 x 10”’ indometacint. 4.8 x 10”j-5,2 x 10”6 t% indolvajsavat. 4.8 x 10-0—5.2 x 10”6 t% indol­ecetsavat. valamint 2-4 t% vizet, 0.25-0.30 t% száraz­anyagra számolva az előzőekben ismertetett összeté­telű kelátképzőszert és vivőanyagként 34-36 t% kerá­miaiparban használatos agyagásványt, előnyösen kao­lint. tartalmaz. A találmány szerinti szilárd növényi tápanyag­koncentrátum kelátképzőszere a 192822 lsz. magyar szabadalmi leírásban került ismertetésre. A kelátképző-0 szer előállítását az ott megadott 5-9. példák bármelyi­ke szerint végrehajthatjuk. A találmány szerinti szilárd tápanyagkoncentrátu­­mot különösen a dísz- és zöldségnövények esetén alkalmazhatjuk eredménnyel. A találmány szerinti, előnyösen 1.5-2.5 g tömegű szilárd növényi tápanyagkoncentrátum formája négy­zet alapú hasáb, téglalap alakú hasáb, henger, kúp, gúla, kocka, tabletta stb. lehet, hosszmérete az alaktól függően 4 mm-50 mm, szélessége ugyancsak az alaktól függően 1,4 mm-8,0 mm között változhat. A találmány szerinti szilárd növényi tápanyagkon­centrátum a növény igényeinek megfelelő arányban tartalmaz makro-, mikro- és mezoelemeket. A talál­mány szerinti szilárd növényi tápanyagkoncentrátumot tetszőlegesen választott alakban akár cserépben, akár tápkockában a talajba szúrva alkalmazhatjuk. A táp­anyag az öntözés hatására lassan kioldódik a táp­­anyagkoncentrátumból és a növény azokat gyökerén át felveszi, így a növény számára a tápanyagutánpótlás folyamatosan biztosítható. A találmány szerinti szilárd növényi tápanyagkon­centrátum valamennyi cserepes dísznövénynél, vala­mint mindazon zöldségfélénél eredményesen alkal­mazható, amelyeket palántázni kell, így például a paprika, paradicsom, dinnye, karalábé, káposzta, karfi­ol stb., illetve ahol a palántákat nevelni kell. Ilyenkor a magot a gyepből kivágott kockába vagy tápanyagdús talajból préselt úgynevezett tápkockába helyezhetjük a találmány szerinti szilárd növényi tápanyagkoncent­­rátummal együtt és a növény mindaddig ebben nevel­kedik, amíg nem lehet kiültetni a szabad földre. Ez esetben a palántázás lényegesen egyszerűbb, mivel a palánta a tápkockával együtt kiültethető, nem sérül a növény gyökérzete. Ez esetben határozottan előnyt jelent, hogy ez a tápkocka már tartalmazhatja a találmány szerinti szilárd növényi tápanyagkoncent­rátumot is, amely szintén változatlanul kiültethető a tápkockával együtt. Az irodalomban eddig csupán olyan műtrágya tabletták, illetve brikettek váltak ismertté, melyek egyrészt méreteikben nagy mértékben eltérnek a talál­mány szerinti szilárd növényi tápanyagkoncentrátum­­tól, ugyanis azok lényegesen nagyobbak; másrészt összetételükben is különböznek a találmány szerinti készítménytől, ugyanis míg az ismert készítmények zömmel csak makroelemeket tartalmaznak, esetenként egy mikroelemmel együtt, addig a találmány szerinti készítmény az alkalmazási területnek megfelelően az illető növénynek szükséges valamennyi mikroelemet is tartalmazza. További eltérés mutatkozik meg az alkalmazási terület szerint is. így például a 164 484 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett műtrágyatabletták csak makro­elemeket. így nitrogént, foszfort és káliumot tartal­maznak, ezeket méreteiknél fogva főként facsemeték elültetésénél használják, a gyökérzet környezetében, ezáltal feleslegessé teszik az utántrágyázást a növeke­dés első éveiben. A 184 937 lsz. magyar szabadalmi leírásban is­mertetett 20—40 g tömegű, tehát a találmányunk szerintinél lényegesen nagyobb, brikettezett műtrágya a makroelemek mellett még egyetlen mikroelemként bőrt is tartalmaz, azonban ez a brikkettezett műtrágya mind összetételében, mind nagyságában, mind pedig 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom