201484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás három fémet tartalmazó szénhidrogénátalakító katalizátor előállítására, valamint benzin katalitikus reformálására

HU 201484 B mely esetben előnyösen alávethetjük ún. preszulfi­­dáló műveletnek, ennek célja, hogy a katalizátor kompozícióhoz 0,05-0,5 t% ként adunk elemi bá­zisra számolva. Előnyösen ez a preszulfidáló keze­lés hidrogén és megfelelő, kéntartalmú vegyidet, pl. hidrogén-szulfid, Ids molekulatömegű merkaptán­­vegyületek, szerves szulfidvegyületek jelenlétében megy végbe. Tipikusan a preszulfidáló eljárás során a redukált katalizátort valamilyen szulfidáló gázzal kezeljük, ilyen gáz pL a körülbelül 10:1 mólarányú hidrogént és hidrogén-szulfidot tartalmazó elegy, a kezelést olyan körülmények között végezzük, hogy a kívánt mennyiségű kén legyen a kompozícióban, általában az alkalmazott hőmérséklettartomány 10 °C-tól 593 °C-ig vagy ettől magasabb értékig ter­jed. Általában ezt a preszulfidáló műveletet gyakor­latilag vízmentes körülmények között ajánlatos vé­gezni. A találmányunk szerinti eljárás során egy sarzs­­hoz szükséges szénhidrogén töltetet és hidrogént érintkeztetünk az előzőekben ismertetett három fé­met tartalmazó katalizátorral a megfelelő szénhid­rogén konverziós zónában. Az érintkeztetés történ­het álló ágyas rendszerben, mozgó ágyas rend­szerben, fluidizált ágyas rendszerben vagy szaka­szos üzemmódban. Az álló ágyas rendszerben vala­milyen hidrogénben gazdag gázt és a sarzshoz szük­séges szénhidrogén mennyiséget megfelelő fűtőbe­rendezés segítségével előmelegítjük a kívánt reak­cióhőmérsékletre, majd átvisszük a konverziós zó­nába, és érintkeztetjük a korábban ismertetett, álló katalizátor ággyal. Megjegyzendő természetesen, hogy a konverziós zóna lehet egy vagy lehet több, olyan különálló reaktor, amely fel van szerelve a megfelelő berendezésekkel a reaktorokba belépő, kívánt, konverziós hőmérséklet fenntartására. Azt is meg kell jegyezni, hogy a reagáló anyagok érint­kezhetnek a katalizátor ágy alsó vagy felső részével vagy sugárirányú áramlással, ez utóbbi az előnyös érintkeztetési mód. A reagáló anyagok a katalizá­torral való érintkeztetéskor lehetnek folyadékfázi­­súak, folyadék- és gőzfázisú elegyek vagy gőzfázisú­­ak, a legjobb eredményt gőzfázisú érintkeztetéssel kapjuk. Abban az esetben, ha a találmányunk szerinti eljárással előállított katalizátort reformáló eljárás­ban alkalmazzuk, a reformáló rendszer tartalmaz egy olyan reformáló zónát, amelyben a korábban ismertetett katalizátort tartalmazó, álló vagy mozgó katalizátorágy van. Ez a reformáló zóna állhat egy vagy több, különálló reaktorból, a reaktorok meg­felelő fűtőberendezéssel vannak ellátva a katalizá­torágyakban végbemenő, edoterm reakciók kom­penzálására. Ebbe a reformáló rendszerbe olyan szénhidrogén tápáramot adunk be, amely a benzin forrásponttartományán belül forró, naftén és paraf­fin szénhidrogéneket tartalmazó szénhidrogénf­rakciókat tartalmaz. Előnyösek a könnyű benzin táptöltetek, ezek elsősorban nafténeket, paraffino­kat tartalmaznak, de számos esetben tartalmazhat­nak aromásokat is. Ezek közé az előnyös nyersanya­gok közé tartoznak a közönséges benzinek, a ter­mészetes és szintetikus benzinek és hasonlók. Más­részt gyakran előnyös a termikusán vagy katalitiku­sán krakkóit benzinek vagy ezek magasabb forrás­11 pontú frakcióinak alkalmazása. Közönséges benzi­nek és benzin krakkolásból származó könnyű ben­zinek keverékét is előnyösen alkalmazhatjuk. A benzin krakkolásból származó könnyű benzin táp­töltet tartalmazhatja a benzin teljes forrásponttar­tományú komponenseit, ezek kezdeti forráspontja 10 #C-tól 66 °C-ig terjed, vég-forráspontja 163- 218 °C, vagy lehet ezek valamilyen frakciója is, álta­lában a szokásosan nehéz benzinnek nevezett, na­gyobb forráspontú frakció, például olyan benzinf­rakció, amelynek forrásponttartománya a C7 for­ráspontjától 204 °C-ig terjed. Néhány esetben az is előnyös lehet, ha táptöltetként szénhidrogén desz­­tillációból származó, tiszta szénhidrogéneket vagy ezek elegyét, például egyenes láncú paraffin szén­­hidrogéneket alkalmazunk, amelyeket aromás szénhidrogénekké konvertálunk. Előnyös, ha eze­ket a tápáramokat hagyományos, katalitikus előke­zelő eljárásoknak, pl. hidrorafinálásnak, hidroke­­zelésnek, hidrodeszulfurizálásnak vetjük alá azért, hogy lényegében az összes kéntartalmú, nitro­géntartalmú és víz keletkezéshez vezető szénhidro­géneket eltávolítsuk, valamint az esetleg jelenlevő olefineket telítsük. Reformáló eljárásokban általában előnyös a ta­lálmányunk szerint katalizátor kompozíciót gya­korlatilag vízmentes közegben alkalmazni. Azért, hogy a reformálózónában ennek a feltételnek ele­get tegyünk, fontos a zónába betöltött tápáram és hidrogénáram víztartalmának és vízképző vegyület­­tártalmának szabályozása. Általában akkor kapjuk a legjobb eredményt, ha a konverziós zónába bár­milyen forrásból belépő víz összes mennyiségét ki­sebb, mint 50 ppm értéken, előnyösen kisebb, mint 20 ppm értéken tartjuk; ez a mennyiségi érték a táptöltet tömegéhez viszonyított ekvivalens víz tö­megét jelenti. Ezt a víz koncentráció értéket általá­ban a táptöltet megfelelő előkezelésével, valamint a táptöltetben és a bemenő hidrogénáramban levő víztartalom gondos szabályozásával érhetjük el; a táptöltet szárítására bármilyen, a szakterületen is­mert eljárást alkalmazhatunk, ilyen eljárás lehet pl valamilyen, olyan szilárd adszorbensen való szárí­tás, amely nagyon szelektív a vízre, ilyen anyagok pl. a kristályos nátrium- vagy kaldum-alumínium-szi­­likátok, szilícium-dioxid, szilikagél, aktivált alumí­­nium-oxid, molekulszűrők, vízmentes kalcium­szulfát, nagy felületi területű, nátriumtartalmú és hasonló adszorbensek. A táptöltet víztartalmának beállítására megfelelő, frakdonáló kolonnában vagy hasonló berendezésekben végrehajtott sztrip­­pelő eljárásokat is alkalmazhatunk. Néhány eset­ben a táptöltet majdnem teljes víztartalmának eltá­volítására előnyösen alkalmazhatunk kombinált, adszorbdós és desztillációs szárítást is. Előnyösen a táptöltetet úgy szárítjuk, hogy a bennelevő víztar­talom 20 ppm-nél kevesebb legyen, ekvivalens víz mennyiségben számolva. Általában előnyös, ha a szénhidrogén konverziós zónába belépő hidrogén víztartalmát 5-20 térfogat ppm vagy ettől kisebb értéken tartjuk. A reformáló eljárás során a reformálózónából távozó áramot hűtőberendezésen keresztül elvá­lasztózónába visszük, ennek tipikus hőmérséklete (-4)-66 °C; itt a hidrogénben dús gáz elválik az 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom