201463. lajstromszámú szabadalom • Fog-plakk PH-értékének növelésére alkalmas szer, és eljárás annak előállítására
HU 201463 B 7 8 2,5-szeres, a nagy diffúziós terület (balra) a neutralit (N) körül, Ids diffúziós terület (jobbra) a kicsapott kaiéit (K) körül alakul ki A 2. ábrán a diffúziós idő 35 perc, a nagyítás 23-szeres, és a nagy diffúziós terület (baba) a ne- 5 utralit, a kis diffúziós terület (jobbra) a kalcit körül alakul ki Ha az ábrák bal oldalán látható, találmány szerinti eljárással előállított kalcit diffúziós területét a kicsapással nyert kalcit diffúziós területével (az áb- 10 rák jobb oldalán) összehasonlítjuk, világosan látható, hogy a neutralit diffúziós területe lényegesen nagyobb, sugárirányban több, mint 3-szor nagyobb, mint a kicsapással nyert kaldté. A diffúziós terület (pontosabban a diffúziós térfogat) egy meghatáro- 15 zott hidroxilion-koncentrációt jelent, amely a megadott idő alatt keletkezett. A neutralit minta körül kialakult diffúziós terület 10-szer nagyobb a kicsapással nyert, azonos fajlagos felületű kalcitéval összehasonlítva. 20 Ebből következik, hogy a szuvasodás kialakulása elleni azonos profilaktikus aktivitás biztosítására a kicsapással nyert kaldtot 10-szer nagyobb mennyiségben kellene használni, azaz az élelmiszerbe keverni ahhoz, hogy a fog-plakk pH-értékét a kívánt 25 mértékben növelje. Azonban ez a koncentráció fiziológiásán nem fogadható el. 2) In vivo vizsgálat Fog-plakk pH-érték változásának meghatározá- 30 sa A meghatározást öt férfin végeztük, akiknek átlagos életkora 25 év volt, és fog-plakkjuk két napot. A kísérleti személyekkel meghatározott mennyiségű cukrot (Z) vagy szorbitot (S) és 4 tömeg% neut- 35 ralitot (N), illetve kicsapott kaldtot (K) tartalmazó rágógumit rágattunk. A kísérlet megindításakor a kísérleti alanyok 10 ml 10%-os szacharóz-oldatot fogyasztottak, majd azonnal rágni kezdték a rágógumit, 5 percen keresztül. Ezután a felső állkapocs 40 3. és 4. foga közötti tér bemenő nyílásában pH- szenzitfv elektród segítségével meghatároztuk a pH-értéket. A pH-érték időtől való függését a 3. és 4. ábrán mutatjuk be. 45 A 3. ábrán látható 5 mérés átlagaként a pH-érték időtől való függése, a szacharózos előkezelés és 5 perces rágógumi-rágás után. Az egyes görbék jelentése: SN: szorbitot és neutralitot tartalmazó rágógu- 50 mi; ZN: cukrot és neutralitot tartalmazó rágógumi; SK: szorbitot és kicsapott kaldtot tartalmazó rágógumi esetén mért pH-függés. A 3. ábrából látható, hogy a szorbitot és neutra- 55 litot tartalmazó rágógumi esetén mért görbe (SN) hosszú időn át (több, mint 40 percen keresztül) közelítőleg 1 pH-értékkel magasabban fut, mint a szorbitot és kaldtot tartalmazó rágógumi (SK) esetén kapott görbe. Még a cukrot és neutralitot tar- 60 talmazó rágógumi (ZK) esetén is olyan görbét kapunk, amely magasabban helyezkedik el, mint az SK rágógumival kapott görbe. A 4. ábrán látható az SN rágógumival és SK rágógumival kapott plakk pH-értékek közötti kü- 65 lönbség, és a szacharózzal való előkezelés után mért úgynevezett negatív változás vonal. Az értékek 10 mérés átlagát jelentik. A 4. ábrán látható, hogy az egyes értékek széles szórásától eltekintve (ami a rágógumi rágásnak, a nyálelválasztásnak, a plakk-növekedésnek és a száj anatómiai adottságainak egyéni jellegéből adódik) az 5 személlyel végzett 10 mérés átlaga olyan értékeket ad, amelyek azt bizonyítják, hogy a plakk pH-értékének növekedése a neutralitot tartalmazó rágógumi rágása esetén legalább egy pH-egységgel nagyobb, mint a kicsapott kaldtot tartalmazó rágógumi esetén. A találmány szerinti eljárással előállított reverzibilis kristályrács-hibákat nagy koncentrádóban tartalmazó kaldum-karbonátnak az azonos fajlagos felületű, de kezeletlen kaldum-karbonáthoz viszonyítva meglepő módon lényegesen nagyobb alkalizáló és/vagy neutralizáló aktivitása valószínűleg abból adódik, hogy a reverzibilis kristályrács-hibák csökkentik a moláris oldódáshőt, és a kristályfelületet elérő eltolódások miatt megnövekedik az oldódási sebesség. Ezért hasonló alkalizáló és neutralizáló aktivitás-növekedés kapható azonos koncentrádójú kristályrács-hibát tartalmazó kaldum-laktáttal és kaldum-tartaráttal is. A találmány szerinti eljárást közelebbről - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi példákkal kívánjuk ismertetni. 1. példa 15 1-es vibrációs malomba 6 kg 3 m2/g fajlagos felületű, előzetesen megőrölt kaldtot helyezünk, és a malomban nitrogénatmoszférát biztosítunk. A malmot ezután lezárjuk, és egy zsilipen keresztül 35 g etanolt adagolunk a malomba. Az anyagot 120 percen át őröljük, majd a megőrölt anyagot a malomból eltávolítjuk és levegőáramban, 60 CC körüli hőmérsékleten szárítjuk. Nagy diszperzitású kalcitport kapunk, amelynek fajlagos felülete 12 m2/g, és a rácshiba koncentrádója 0,45 fok röntgensugár-csúcs fél-szélességnek felel meg Cu-Ka-sugárzásra 20-23° csúszó beesési szögnél. 2. példa Az 1. példában említett vibrádós malomba 5 kg magnézium-oxidot - amelyet magnézium-karbonát (magnezit) 900 °C-on, 1 órán keresztül t : rtó termikus bontásával állítottunk elő - és 0,5 g lőzetesen megőrölt, körülbelül 3 m2/g fajlagos felüotű kaldtot helyezünk. A malmot nitrogénnel «' öblítjük, levegőátáramlástól mentesen lezárjuk, és igy zsilipen keresztül 50 g etanolt adagolunk a i : alomba. Az anyagot 2 órán keresztül őröljük, máj; a megőrölt anyagot 180 °C-on levegőáramban nugszárítjuk. ■ Nagy diszperzitású port kapunk, amelyn\k fajlagos felülete 18 m2/g, és rácshiba-koncentr | dójára jellemző, hogy a magnézium-ősid röntge «sugárcsúcs fél-szélessége Cu-Ka-sugárzásra 20-1VP csúszó beesési szögnél 0,40 fok. < 3. példa 4 kg kicsapással nyert magnézium-hidroxü (4 03
