201454. lajstromszámú szabadalom • Ciklopropánkarbonsav-észtert tartalmazó inszekticid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

HU 201454 B kristályosíthatjuk. Az átkristályosftáshoz bármilyen alkalmas oldószert felhasználhatunk; így például az átkristályosítást a kristályos termék előállításánál felsorolt oldószerekből végezhetjük. A kristályos termék hozamának növelése végett a kristályosítást bázis jelenlétében végezzük. A ho­zamnövekedés azzal magyarázható, hogy az oldat­ban lévő (lR,cisz)-3-(Z-2-klór-3,3,3-trifluor-prop-1- en-l-il)-2,2- dimetil-ciklopropán-karbonsav­­(R)-a-ciano-4-fluor-3-fenoxi-benzil-észterből és (lS,cisz)-3-(Z-2-klór-3,3,3-trifluor-prop-l-en-l-il )-2,2-dimetil-ciklopropán-karbonsav-(S)-a- ciano- 4-fluor-3-fenoxi-benziI-észterből álló enantiomer pár epimerizálódik, és a képződött (lR,cisz)-3-(Z-2- klór-3,3,3-trifluor-prop-l-en-l-il)-2,2-dimetil-c iklopropán-karbonsav-(S)-a-ciano -4-fluor-3-fe­­noxi-benzil-észterből és (lS,cisz)-3-(Z-2-klór-3,3,3-trifluor-prop-l-en-l-il)-2,2-dimetil-ciklopro pán-karbonsav-(R)-a-ciano- 4-fluor-3-fenoxi-ben­­zil-észterből álló enantiomer pár kristályos termék­ként kiválik az oldatból. Bázisként a reakciókörülmények között stabil szerves vagy szervetlen bázisokat alkalmazhatunk. Előnyösen használhatunk fel szerves aminokat, el­sősorban szekunder és tercier aminokat, továbbá heterociklusos bázisokat, így trietil-amint, di-izo­­propil-amint, dibutil-amint és 2,2,6,6-tetrametil-pi­­peridint. Bázisként különösen előnyösen alkalmaz­hatunk di-izopropil-amint, amelynek jelenlétében igen nagy mértékű epimerizáció megy végbe, és ugyanakkor a kiindulási anyag az eljárás során csak jelentéktelen mértékben bomlik. A kiindulási anyag bomlása feltehetőleg az oldószerrel végbe­menő bázis-katalizált átésztereződési reakciókkal magyarázható. Előnyösen alkalmazható bázisnak bizonyult az lH-l,5,9-triaza-biciklo[4.4.0]dec-9-én is. Az éljárásban szervetlen bázisokat, például alká­lifém- és alkáliföldfém-hidroxidokat és -karbonáto­kat, valamint gyenge szerves savak (így ecetsav) alkálifém-sóit is felhasználhatjuk. Különösen el­őnyösen alkalmazhatunk bázisként vízmentes káli­um-karbonátot és kálium-acetátot. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módja értelmé­ben a kiindulási anyag oldatát vízmentes kálium­­karbonáttal töltött oszlopon bocsátjuk át a megfe­lelő enantiomer pár epimerizálása végett. Ezt az eljárást különösen előnyösen alkalmaz­hatjuk a kristályos termék elkülönítése után kapott anyalúgok kezelésére. A kristályosítási és epimeri­­zálási műveletek megfelelő kombinálásával a kiin­dulási anyagot lényegében teljes egészében a kívánt kristályos termék formájában különíthetjük el. Eljárhatunk úgy is, hogy a kiindulási anyag olda­tához bázist adunk, és ezt az oldatot adjuk lassú ütemben, keverés közben az oltókristály és kis mennyiségű oldószer keverékéhez. A találmány szerint kapott kristályos termék 60- 67 °C-on olvadó fehér, kristályos anyag. A legalább 99%-os tisztaságú (azaz legalább 99 tömeg%-ban a kívánt racemátból álló) kristályos termék olvadás­pontja 66,5-67 °C. A találmány szerint előállított terméket inszek­­ticid készítmények formájában használhatjuk fel rovarkártevők és egyéb gerinctelen kártevők (pél­3 dául atkák) irtására vagy kártételeik megelőzésére. A találmány szerinti készítményeket a mezőgazda­ságban (növénytermesztésben, kertészetben és ál­lattenyésztésben), erdészetben, növényi termékek (például gyümölcsök, magvak és gumók) tárolása során egyaránt felhasználhatjuk a rovar- és atka­kártevők irtására. A jelen találmány szerinti készít­mények a melegvérűek fertőzéseit terjesztő rovar- és atkakártevők irtására is alkalmasak. A találmány szerinti inszekticid készítmények 0,00004-95 tömeg% hatóanyagot, és a hatóanyagon kívül megfelelő közömbös hordozó- vagy hígítósze­reket és/vagy felületaktív anyagokat tartalmaznak. Kívánt esetben a készítményekhez egyéb kártevőir­tó hatóanyagokat, például más inszekticid vagy aka­­ricid hatóanyagot vagy fungicid hatóanyagot, illetve az inszekticid hatást fokozó anyagot (például dode­­cil-imidazolt, szafroxánt vagy piperonil-butoxidot) is adhatunk. A készítmények például beporzásra alkalmas porok lehetnek, amelyek előállítása során a ható­anyagot szilárd hígító- vagy hordozóanyaggal, így kaolinnel, bentonittal, szilikagéllel vagy talkummal elegyítjük. A szilárd készítmények granulátumok is lehetnek, amelyek előállítása során a hatóanyagot porózus, szemcsés szilárd hordozóanyagra (példá­ul horzsakőre, gipszre, őrölt kukoricacsutkára stb.) visszük fel. A granulátumokat különösen előnyösen használhatjuk fel talajban élő rovarkártevők, példá­ul gyökérférgek (Diabrotica), fúróférgek (Agrotis spp.) és drótférgek (Agriotis spp.) irtására. A gra­nulátumok előnyösen 1-2,5 tömeg% hatóanyagot tartalmazhatnak. A granulátumokat például úgy ál­líthatjuk elő, hogy a hatóanyag illékony oldószerrel készített oldatát a szemcsés szilárd hordozóanyag­ra permetezzük, majd az oldószert elpárologtatjuk. A hatóanyag oldata kívánt esetben segédanyago­kat, például a hatóanyag kioldódásának ütemét sza­bályozó gyantákat vagy a granulátum idő előtti szét­esését megakadályozó anyagokat is tartalmazhat. A granulátumokat egyenletesen szétteríthetjük a tala­jon, sávokban helyezhetjük el a barázdák között, vagy a növények vetése vagy ültetése során a baráz­dák között, vagy a növények vetése vagy ültetése során a barázdákba szórhatjuk. Kívánt esetben a granulátumokat bekeverhetjük a talaj felszínébe. A kártevők irtásához általában 5-25 kg/hektár, el­őnyösen 8-15 kg/hektár hatóanyagmennyiségnek megfelelő granulátumot használunk fel. A készítmények továbbá elárasztással, bemerí­téssel vagy permetezéssel felvihető folyékony kom­pozíciók lehetnek. A folyékony kompozíciók rend­szerint a hatóanyag vizes diszperziói vagy emulziói, amelyek a hatóanyagon és a hordozóanyagon kívül egy vagy több ismert nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószert (felületaktív anyagot) is tartalmaz­nak. Nedvesítő-, diszpergáló és emulgeálószerekként kationos, anionos vagy nemionos felületaktív anya­gokat használhatunk. A kationos felületaktív anya­gok például kvaterner ammónium-vegyületek le­hetnek, amelyek közül a cetil-trimetil-ammónium­­bromidot említjük meg. Az anionos felületaktív anyagok például a következők lehetnek: szappa­nok, alifás kénsav-monoészter-sók, (így nátrium-la-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom